Mi a különbség a monitor és a TV között?

Míg a tévék és a monitorok ugyanazt az alaptechnológiát használják, általában teljesen eltérő specifikációkkal rendelkeznek, így jobban megfelelnek bizonyos alkalmazásoknak.

Például, ha videoszerkesztést szeretne végezni, akkor inkább monitort szeretne, mint tévét. Az ellenkezője azonban igaz, ha házimozit vagy valami konzoljátékot keres.

Ez a cikk a tévék és a monitorok közötti legfontosabb különbségeket ismerteti.

Mi a különbség a TV és a monitor között?

A televíziók és a monitorok nagyon hasonlóak. Mindkettő vizuális kimeneti eszköz, és gyakran felcserélhetők. A különbség az, amire tervezték őket. A monitorokat általában úgy tervezték, hogy az íróasztalon üljenek szoros megtekintés céljából. A grafikus információk megjelenítéséhez más hardverekhez (például számítógéphez) csatlakoznak.

Ehhez képest a TV általában önálló monitor, amelyet sokkal távolabbi megtekintésre terveztek. A tévék beépített rádiófrekvenciás tunerrel és egyéb hardverrel rendelkeznek a kábel- és műholdas műsorszórás felvételéhez.

Különböző funkcióik miatt számos tényező különbözik a tévék és a monitorok között. Ezek többségét alább ismertetjük.

Méret

Az egyik legkézenfekvőbb különbség a tévék és a számítógépes monitorok között az egység mérete. A monitorok általában sokkal kisebbek. Ez azzal a ténnyel függ össze, hogy ilyen közelről nézik őket. A tévék sokkal nagyobbak, mivel távolról nézhetők.

A képernyő méretét általában az átlós sarkok közötti távolság alapján mérjük. A számítógépes monitorok szokásos méretei 20 és 40 hüvelyk között vannak, miközben nem szokatlan a 70 hüvelyk feletti tévék látása.

Képarány

A mérethez viszonyítva a képarány fontos tényező, amely gyakran eltérő. A képarány a képernyő szélessége és magassága közötti arány. A tévék jellemzően 16: 9 képarányúak (szélesvásznúak), míg a monitorok méretarányúak lehetnek.

Attól függően, hogy a monitort mire használják, és a rendelkezésre álló helyről, a felhasználó más képarányt szeretne. Míg tévéknél a 16: 9 arányú, mivel a legtöbb televízió és film szélesvásznú formátumban készül.

Ár

Általában minél nagyobb a képernyő, annál többe kerül. Emiatt a jóval nagyobb tévék általában drágábbak, mint a kisebb monitorok. Van néhány kivétel, amelyek a speciális monitorokra vonatkoznak.

Egyes monitorokat nagyobb színpontossággal (képszerkesztés céljából) vagy játékra vonatkozó előírásokkal (például 240 Hz-es frissítési gyakorisággal) terveztek. Néhány ilyen monitor drágább lehet, mint az azonos vagy hasonló méretű tévék.

Képernyő típusa, felbontása és képminősége

A monitorok és a tévék is különféle típusú képernyőkben kaphatók. A leggyakoribb típusok az LCD (folyadékkristályos kijelző), a LED (fénykibocsátó dióda), az OLED (szerves fénykibocsátó dióda) és a QLED (a kvantum fénykibocsátó dióda). Ezek a képernyőtípusok különböznek attól, hogy a fény hogyan képződik a pixelekben. Az LCD és a LED-képernyők háttérvilágítást igényelnek, míg az OLED és a QLED technológia mindegyik pixelt függetlenül képes megvilágítani.

A QLED és az OLED technológia sokkal újabb. Míg azonban a QLED és OLED tévék egyre gyakoribbak, a piacon még mindig viszonylag kevés monitor van ilyen képernyővel.

Ami a felbontást illeti, a monitorokban és a tévékben egyaránt rendelkezésre áll egy tartomány. A felbontás arra utal, hogy hány képpont van a teljes képernyőn. A rendelkezésre álló felbontások között szerepel a 1280x720 (720p), 1920x1080 (1080p), 3840x1960 (4K) és most 7680x4320 (8K).

A legfontosabb szempont, amelyet itt figyelembe kell venni, a pixelsűrűség. A pixelsűrűség az, hogy hány képpont van a képernyő egyetlen négyzetcentiméterében. Minél nagyobb a képpont-sűrűség, annál tisztább és élesebb lesz a kép.

A tévék látótávolsága miatt a pixelsűrűségnek nem kell olyan magasnak lennie, mert minél távolabb van, annál tisztább a kép. A monitorok számára a pixelsűrűség sokkal fontosabb.

Frissítési ráta

A frissítési gyakoriság arra utal, hogy a képernyő hányszor frissül másodperc alatt. A a frissítési gyakoriság valójában nagyon sokat számít. A 60Hz-es frissítési gyakoriság azt jelenti, hogy másodpercenként 60-szor frissül. Ez fontos, ha a forrásvideó képkockasebességéről van szó. Azt szeretné, hogy a frissítési arány legyen egyenlő vagy gyorsabb, mint a képernyőn megjelenő képkockasebessége. Ellenkező esetben a keretek elmaradnak, és a mozgás elmosódottabbnak tűnik.

A tévék általában 60Hz-es frissítési gyakorisággal rendelkeznek (és néha 120Hz-ig), amely a legtöbb sugárzott tévé és film esetében jó. Egyes játékmonitorok akár 360Hz-es frissítési gyakorisággal bírnak, a 120Hz most nagyon népszerű lehetőség. Minél gyorsabb a frissítési gyakoriság, annál gyorsabb lesz a válaszideje és simább a játékon belüli lejátszás.

Bemeneti késés és válaszidő

A bemeneti késés (más néven bemeneti késleltetés) az az időtartam, amely a bemenet (például egérre vagy vezérlőre történő kattintás) regisztrálásához szükséges a monitoron vagy a TV-n. A bemeneti késés közvetlenül kapcsolódik a frissítési gyakorisághoz. Minél gyorsabb a frissítési gyakoriság, annál gyorsabban jelennek meg a bemenetek a kijelzőn. A számítógépes monitorok általában a minimális bemeneti késleltetést, míg a tévék a sima videót.

A tévék jellemzően alacsonyabb frissítési gyakorisággal rendelkeznek (például 60Hz), és sokkal jobban feldolgozzák a videobemenetet, mint a számítógépes monitorok, ami növeli a bemeneti késést. Bár az ezredmásodpercek közötti különbségek nem soknak tűnnek, észreveheti a különbséget, amikor olyan dolgot próbál meg végrehajtani, amely gyorsabb reagálást igényel, például az online játékokat. Ennek ellenére sok tévé rendelkezik „játékmóddal”, amely csökkenti a kép utómunkálatait és csökkenti a bemeneti késést.

A válaszidőt gyakran összekeverik a bemeneti késéssel. A válaszidő az, hogy az egyes pixelek mennyi idő alatt világítanak fekete színre. Ha a válaszidő túl lassú a képernyő frissítési gyakoriságához, akkor a kép szellemkép lesz. Ez úgy fog megjelenni, mint a gyorsan mozgó tárgyak. A monitorokban való szellemkép elkerülése érdekében 1 milliszekundum vagy rövidebb válaszidő ajánlott.

Látószög

A betekintési szög az, hogy a középponttól milyen messzire juthat el a képernyőig, mire a kép pontatlannak tűnik. Ez a típustól függően változik, ezért mindenképpen figyeljen oda, ha tágabb szögből megtekinthető TV-re van szüksége. A számítógépes monitorok számára a látószög nem olyan fontos, mivel gyakran közvetlenül előttük nézik őket.

Monitorra vagy TV-re van szüksége?

A monitor és a tv közötti választásnak elég egyszerűnek kell lennie. Dönteni, találja ki, mit szeretne kezdeni a képernyővel. Például szeretne gyors tempójú online játékokat játszani? Vagy filmeket nézni a nappaliban?

Ügyeljen a képernyő méretére, a felbontásra, az elérhető portokra, a frissítési gyakoriságra és a bemeneti késleltetésre, és szerezzen be egy olyan képernyőt, amely támogatja azt a funkciót, amelyhez használni szeretné.

A 7 legjobb okostévé 2021-ben

Bár a legtöbb tévé ma már intelligens tévé, egyesek jobbak, mint mások. Megtaláltuk a legjobb Smart TV-ket az induláshoz.

Olvassa el a következőt

A szerzőről