A mesterséges intelligencia (AI) még nem érte el az emberi szintet. De mivel a technológia évről évre egyre jobban lezárja a szakadékot, sok etikai probléma merült fel.
Egy fontos kérdés: Mennyire lesz hasonló a mesterséges intelligencia az emberekhez? Maguk fognak gondolkodni, vagy vágyaik és érzelmeik vannak? Kell -e nekik törvényes jogaik lenniük, mint az embereknek? Kényszeríteni kell őket a munkára, vagy felelősségre kell vonni őket, ha valami baj történik?
Ebben a cikkben mélyen elmerülünk ezekben a kérdésekben és még sok másban.
AI -etika: miért fontos gondolkodni
Az AI és a gépetika két kapcsolódó terület, amelyek egyre nagyobb vonzerőt kapnak. Ezek a technológia számos fontos aspektusához kapcsolódnak, beleértve a gépek tervezésének, használatának és kezelésének módját. A legtöbb ilyen kérdés az emberi biztonsággal kapcsolatos aggályokhoz kapcsolódik.
A mesterséges intelligencia etikája azonban kezd elmenni ezeken az alapkérdéseken, és ellentmondásosabb területre kerül. Képzelje el, hogy az elkövetkező néhány évtizedben kifejlesztenek egy szuperintelligens AI-t, amely potenciálisan tudatos, és vágyakat, érzéseket fejez ki, vagy szenvedést tapasztalhat. Mivel még abban sem vagyunk biztosak, hogy mi az emberi tudat, vagy hogyan keletkezik, nem olyan messze elterjedt javaslat, mint eredetileg hangzik.
Hogyan határoznánk meg és kezelnénk egy ilyen AI -t? És melyek azok az etikai kérdések, amelyekkel most szembe kell néznünk a jelenlegi AI szintünkkel?
Nézzünk néhány etikai dilemmát, amelyekkel szembe kell néznünk.
Kapjon állampolgárságot az AI?
2017-ben a szaúd-arábiai kormány teljes állampolgárságot adott Sophia-nak: a világ egyik életszerű AI-vezérelt robotjának. Sophia részt vehet egy beszélgetésben, és képes 62 emberi arckifejezést utánozni. Sophia az első nem ember, akinek útlevele van, és az első, akinek hitelkártyája van.
Sophia állampolgárrá tételéről szóló döntés ellentmondásos. Vannak, akik előrelépésnek tartják. Fontosnak tartják, hogy az emberek és a szabályozó szervek nagyobb figyelmet szenteljenek az e téren felmerülő kérdéseknek. Mások az emberi méltóság megsértésének tartják, és kijelentik, hogy az AI még közel sem áll az emberhez - és hogy a társadalom egésze nem áll készen a robotpolgárokra.
A vita heves lesz a polgárok számára biztosított jogok és kötelességek miatt. Ide tartozik, hogy szavazhat, adót fizethet, házasodhat és gyermekeket szülhet. Ha Sophia szavazhat, ki szavaz valójában? Az AI jelenlegi állapotával inkább az alkotója szavazna? Egy másik éles kritika az, hogy Sophia több jogot kapott, mint Szaúd -Arábia női és migráns munkásai.
Mesterséges intelligencia és szellemi tulajdon: Nekik kell rendelkezniük az általuk létrehozott jogokhoz?
Viták a szellemi tulajdonról (IP) és adatvédelmi aggályok minden idők legmagasabb szintjét érték el, és most újabb aggodalomra ad okot. Az AI -t egyre inkább használják tartalomfejlesztésre, ötletek előállítására és egyéb, a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végrehajtására. Például a The Washington Post 2016 -ban kiadta a Heliograf -ot; AI riporter, aki az első évben csaknem ezer cikket dolgozott ki. Több iparág is használ mesterséges intelligenciát hatalmas adatmennyiség felkutatására és új termékek kifejlesztésére, például a gyógyszeripar.
Jelenleg a mesterséges intelligenciát eszköznek tekintik; minden tulajdonjog és törvényes jog a tulajdonosához tartozik. Az EU azonban korábban fontolóra vette egy harmadik jogalany, az „elektronikus személyiség” létrehozását, amely jogi személygé válik a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok szemében.
Egyesek azzal érvelnek, hogy anélkül, hogy a gép tulajdonosának IP -t biztosítanának, nem lesz ösztönző a „kreatív” AI létrehozására. Ha az IP a mesterséges intelligenciához tartozna, miért fejlesztené ki bárki is? És emiatt úgy vélik, hogy hiányozni fog az innováció.
Az AI és a munka jövője
Az AI szerepe a munkában kissé rejtélyes. Az elmúlt években láttuk az AI ellentmondásos használatát algoritmusok felvételében és működtetésében, ahol az AI volt akaratlanul is elfogult bizonyos demográfiai adatok felé. Az AI fokozatosan felváltja az emberi munka egyre magasabb szintjeit is-először a fizikai munkát, most pedig a magasabb rendű szellemi munkát.
Mit kell tenni ez ügyben? És mi történik, ha a tudatos AI valamilyen formáját kifejlesztik? Kényszeríteni kell a munkára? Kompenzálják a munkáját? Megadott munkahelyi jogok? Stb.
A Black Mirror egyik epizódjában (egy olyan műsor, amelyről hírhedt kavarog a fejünkkel), egy Greta nevű lány létrehozza tudatának digitális klónját. A klónnak azt mondják, hogy célja Greta életének feladatainak ellátása. De Gréta tudatával a klón Greta -nak tartja magát. Tehát, amikor a klón nem hajlandó rabszolga lenni, alkotói kínzásig kínozzák. Végül a klón Grétának dolgozik.
Előzetesen meg kell adnunk bizonyos jogokat az AI -nak abban az esetben, ha úgy vélik, hogy emberek vagy szenvednek?
Ennek a lépésnek a folytatásához fontoljuk meg, hogy az AI -t szabadon ki kell kapcsolni vagy le kell állítani. Jelenleg, ha valami baj történik, egyszerűen kihúzhatjuk a dugót, és kikapcsolhatjuk az AI -t. De ha az AI -nak törvényes jogai lennének, és ez már nem lenne lehetséges, mi lenne lehetséges?
A szuperintelligens AI hibás híres példája a gemkapocs maximalizáló. Ezt a mesterséges intelligenciát úgy tervezték, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű gemkapcsot hozza létre. Tekintettel arra, hogy az AI elég erős, elképzelhető, hogy dönthet úgy, hogy az embereket, majd mindent gémkapcsokká alakít.
Felelősségre kell vonni az AI -t?
Az AI már sok olyan döntésért felelős, amelyek emberi életet érintenek. Valójában az AI -t már számos olyan területen használják, amelyek közvetlenül érintik az emberi jogokat, ami aggasztó, tekintettel arra, hogy sok AI algoritmus mennyire elfogultnak tűnik.
Például a mesterséges intelligenciát a nagyvállalatok használják annak eldöntésére, hogy kit kell felvenni egy munkára. Egyes országokban azt is használják, hogy meghatározzák, kinek kell jóléti ellátást kapnia. Még aggasztóbb, hogy a rendőrség és a bírósági rendszerek használják a vádlottak ítéletének meghatározására. És ez még nem minden.
Mi történik, ha az AI hibákat követ el? Kit vonnak felelősségre - azokat, akik használják? Az alkotók Alternatív megoldásként meg kell büntetni magát az AI -t (és ha igen, hogyan működne)?
AI és az emberiség
Az AI soha nem lesz ember. De lehet, hogy tudatos, szenvedést érez, vagy vannak vágyai és vágyai. Ha egy ilyen mesterséges mesterséges intelligenciát kifejlesztenének, akkor etikátlan lenne működésre kényszeríteni, szabadon leszerelni vagy olyan dolgokat tenni, amelyek szenvedést okoznak neki?
Míg az AI még gyerekcipőben jár, már olyan dolgokra használják, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberi életet, néha drasztikusan. Döntéseket kell hozni arról, hogyan kell szabályozni a szoftvert, amely az emberi élet számára a legjobb, és az AI életét, ha ez valaha bekövetkezik.
Állítsuk be a rekordot néhány általános hamissággal kapcsolatban, amelyek az AI -t övezik.
Olvassa tovább
- Technológia magyarázata
- Mesterséges intelligencia
- Jövőkutatás
- Technológia
Jake Harfield szabadúszó író, Perthben, Ausztráliában. Amikor nem ír, általában kint a bokorban fényképezi a helyi vadon élő állatokat. Meglátogathatja őt a www.jakeharfield.com oldalon
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Csatlakozz hírlevelünkhöz, ahol technikai tippeket, értékeléseket, ingyenes e -könyveket és exkluzív ajánlatokat találsz!
Feliratkozáshoz kattintson ide