A RAID az olcsó lemezek redundáns tömbje rövidítése, és egy népszerű adattárolási technika, amely növelheti a teljesítményt, megelőzheti az állásidőt és véd az adatvesztés ellen.

Számos különböző RAID szint létezik, és mindegyik különböző alkalmazásokhoz alkalmas.

Míg a legtöbb adatfüggő projekt számára előnyös a RAID alkalmazása, a technológia hatékonysága attól függ, hogy a feladathoz megfelelő típust választják-e.

Tehát pontosan mi a különbség a RAID-szintek között, és hogyan válassz?

Melyek a RAID különböző típusai?

A RAID itt érhető el sok különböző szint. De a legtöbb szervezet az öt egyikét használja, nevezetesen a RAID 0, 1, 5, 6 vagy 10-et.

Minden RAID szint magában foglalja az adatok tárolását több meghajtón, de ennek pontos módja nagymértékben eltér. Mindegyik szintnek nagyon eltérő előnyei és hátrányai is vannak.

RAID 0

A RAID 0 rendszerben minden adat blokkra van osztva, és a blokkok több meghajtóra vannak írva. Ezt csíkozásnak nevezik.

Profik

A csíkozás előnye, hogy mind az olvasási, mind az írási sebesség jelentősen megnő. Ez a cél is duplikáció nélkül valósul meg, így az egyes meghajtók teljes tárolókapacitása hatékonyan kerül felhasználásra.

instagram viewer

Hátrányok

A RAID 0 hátránya, hogy nem nyújt sok védelmet az adatvesztés ellen. Ha valamelyik meghajtó meghibásodik, az azon lévő adatok nem állíthatók vissza.

RAID 1

Minden adat kétszer kerül tárolásra. Először egy adatmeghajtón vagy meghajtókon tárolja. Ezután ismét egy tükörmeghajtón vagy meghajtókon tárolódik.

Profik

A RAID 1 az adatvesztés megelőzésére szolgál. Ha az egyik meghajtó meghibásodik, az adatok visszaállíthatók, mert már van másolata. Ezenkívül a RAID 1 ugyanolyan olvasási és írási sebességgel rendelkezik, mint az egyetlen meghajtó rendszere.

Hátrányok

A RAID 1 megköveteli, hogy a tárolókapacitás felét a duplikált adatokra használják fel. A RAID 1 nem nyújt semmilyen előnyt a RAID 0 számára. A RAID 1 csak olyan gyors, mint a leglassabb meghajtó.

RAID 5

A RAID 5 legalább három meghajtót igényel. Ellenőrző összeg paritás jön létre. Ez egy számított érték, amely felhasználható az adatok matematikai újraépítésére.

Az adatok és az adatok ellenőrzőösszeg-paritása ezután az összes meghajtóra íródik. Ha valamelyik meghajtó meghibásodik, a hiányzó adatok az ellenőrző összeg segítségével visszaállíthatók.

Profik

A RAID 5 gyors olvasási sebességet kínál, de lassabb az írásban. Védelmet nyújt a meghajtó meghibásodása ellen anélkül, hogy adatmásolatot igényelne.

Hátrányok

A meghibásodott meghajtó javítása bonyolult folyamat, amely időt vesz igénybe. Ezenkívül, ha egynél több meghajtó meghibásodik, az adatok elvesznek. Ez a RAID 5 rendszert sebezhetővé teszi az adatvesztéssel szemben a meghibásodott meghajtó cseréjéhez szükséges idő alatt.

RAID 6

A RAID 6 megegyezik a RAID 5-tel, azzal a különbséggel, hogy a paritásadatokat két meghajtóra írják egy helyett. Ehhez legalább négy meghajtóra van szükség, de az előnye, hogy két meghajtó adatvesztés nélkül meghibásodhat.

A RAID 6 mögött meghúzódó gondolat az, hogy ha egy meghajtó meghibásodik, nagyon valószínűtlen, hogy egynél több további meghajtó meghibásodik, mielőtt az első meghibásodott meghajtót megjavítanák.

Ez azt jelenti, hogy figyelembe véve azt a helyzetet, amikor két meghajtó egyidejűleg meghibásodott, az adatok szinte minden esetben védettek.

Profik

A RAID 6 ugyanolyan gyors az olvasásban, mint a RAID 5, de sokkal jobban véd az adatvesztés ellen.

Hátrányok

A RAID 6 lassabb írásban, mint a RAID 5. A meghajtó cseréjének folyamata még mindig időigényes.

RAID 10

A RAID 10 egyesíti a RAID 1-et és a RAID 0-t. Az adatok tükröződnek több meghajtón az adatvesztés elleni védelem érdekében, és csíkozással növelik az olvasási sebességet.

Profik

A RAID 10 lehetővé teszi a meghibásodott meghajtók adatainak gyorsabb helyreállítását, mint egy hasonló RAID 5 vagy RAID 6 rendszerben.

Hátrányok

A RAID 10 ugyanannyi adatmásolatot igényel, mint a RAID 1. Ez azt jelenti, hogy sokkal több tárhelyet igényel, mint a RAID 5 vagy RAID 6.

Milyen RAID típust használjak?

A RAID minden egyes megvalósítása nagyon eltérő eredményt ad. Ha nem biztos abban, hogy melyik szint a legalkalmasabb a projektjéhez, íme néhány javaslat.

  • RAID 0 ideális a nem alapvető adatok teljesítményének növeléséhez. Soha nem szabad azonban olyan célra használni, ahol az adat-helyreállítás prioritást élvez.
  • RAID 1 a legegyszerűbb módja az adatvesztés elleni védelemnek és a meghajtó meghibásodása esetén az állásidő minimalizálásának. Ideális olyan projektekhez, ahol az adatok jelentős költség nélkül sokszorosíthatók.
  • RAID 5 és 6 RAID 1 helyett érdemes használni, ha az adatmásolás túl drága, vagy nagyobb írási sebességre van szükség. Ezek a szintek különösen alkalmasak webszerverekre és minden olyan projektre, amely nagy mennyiségű adatot használ fel.
  • RAID 10 alkalmas a legtöbb projektre, és gyakran használják, ha a teljesítmény fontosabb, mint a tárolókapacitás hatékony kihasználása.

Még mindig biztonsági másolatot kell készítenie adatairól?

A RAID megakadályozza az adatvesztést a meghajtó meghibásodása esetén. A RAID-et azonban nem úgy tervezték, hogy helyettesítse a szokásos biztonsági mentéseket.

Az összes adat továbbra is egyetlen rendszerben van tárolva, és ez azt jelenti, hogy a RAID nem nyújt védelmet a következők ellen:

  • Ransomware támadások
  • A meghajtókat ellopják
  • Víz- vagy tűzkár
  • Teljesítménycsúcs, amely egyszerre károsítja az összes meghajtót
  • Felhasználói hiba, például a felhasználó véletlenül törölt valamit, majd felülírta az adatokat, mielőtt felismerte a hibát

E fenyegetésekkel szembeni védekezés egyetlen módja az végezzen rendszeres biztonsági mentéseket és ezeket a biztonsági másolatokat külön tárolja.

A RAID megfelelő az Ön projektjéhez?

A RAID egy költséghatékony technológia a teljesítmény növelésére és a meghajtó meghibásodásának kockázatának csökkentésére. Az alkalmazott RAID típusától függően meg tudja akadályozni az adatvesztést, és online tarthatja a szervert a meghajtó meghibásodása esetén.

Bár nem biztosít garantált üzemidőt, gyakran megelőzheti az állásidőt. Ha egy fontos projekt adaton múlik, a RAID bevezetése ezért könnyen javasolható.

RészvényCsipogEmail
A merevlemez-méretek magyarázata: Miért csak 931 GB az 1 TB tényleges hely?

Miért csak 931 GB-ot mutat a számítógépe, ha 1 TB-os meghajtója van? Itt vannak a különbségek a hirdetett és a tényleges merevlemez-terület.

Olvassa tovább

Kapcsolódó témák
  • Technológia magyarázata
  • RAJTAÜTÉS
  • unRAID
  • NAS
  • Otthoni szerver
  • Tárolás
A szerzőről
Elliot Nesbo (40 publikált cikk)

Elliot szabadúszó műszaki író. Elsősorban a fintechről és a kiberbiztonságról ír.

Továbbiak Elliot Nesbótól

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Csatlakozz hírlevelünkhöz, ahol technikai tippeket, értékeléseket, ingyenes e -könyveket és exkluzív ajánlatokat találsz!

Feliratkozáshoz kattintson ide