Cloud-Native vs. Felhő alapú alkalmazások: mi a különbség?

Az információmegosztás és -csere korszakában a játékot megváltoztató felhőalapú számítástechnika az internet teljesen új dimenzióját teremtette meg.

A fizikai eszköz korlátainak megszüntetése lehetővé teszi a virtuális térben tárolt digitális erőforrások felhasználását, számítástechnikai szolgáltatások nyújtása, amelyek magukban foglalják a tárolást, a szervereket, az adatbázisokat, a szoftvereket, az elemzést, a hálózatépítést és még intelligencia.

Mivel ez még mindig új, modern technológia, a dolgok zavarossá válhatnak. Két gyakran félreértett kifejezés a "felhő-natív" és a "felhőalapú" alkalmazások. Szóval, hogyan működnek, és miben különböznek egymástól?

Felhőalkalmazások: az alapok megismerése

Mielőtt megértené a kulcsfontosságú különbségeket, valamint a felhőalapú natív és az előnyeit és hátrányait felhő alapú alkalmazások, és mielőtt megértené, hogyan lehetnek többé-kevésbé hatékonyak a vállalatok számára, először vessünk egy pillantást az alapokra.

Lényegében a „felhő” kifejezés egy virtuális helyre utal, amely az interneten létezik, és fájlok, alkalmazások, adatbázisok, szerverek vagy szoftverek tárolására szolgál.

Ennek eredményeként a felhőalkalmazás egy végfelhasználók számára készült szoftver, amely a felhőn keresztül különféle célokra elérhető, és online tárol vagy dolgoz fel adatokat.

Míg az alkalmazás kezelőfelülete megjelenhet webböngészőben vagy alkalmazásként, az adattárolás és egyéb kulcselemek online feldolgozása történik. Helytől és számítógéptől függetlenül ezek a felhőalkalmazások gyorsan nagyon vonzóvá és érdekessé váltak a magánszektorbeli vállalatok számára.

A fejlesztési megközelítéstől függően ezek a felhőalkalmazások több típusba vagy kategóriába sorolhatók. Ma pedig két fő kategóriát tárgyalunk, amelyeket gyakran összekevernek: a felhőalapú és a felhőalapú.

Mik azok a felhőalapú natív alkalmazások?

A Cloud-native egy olyan megközelítést ír le, amely az alkalmazások felépítésére, tervezésére, menedzselésére és elérhetővé tételére összpontosít a számítási felhő előnyeinek kiaknázásával és a mikroszolgáltatási architektúra használatával. Az ilyen típusú architektúra rendkívül rugalmassá teszi az alkalmazást, és könnyen adaptálhatóvá teszi a felhőarchitektúrához, mivel hatékonyan allokálja az erőforrásokat minden használt szolgáltatáshoz.

A felhőalapú alkalmazások ezért kifejezetten a felhőhöz készültek. Úgy tervezték, hogy felhő alapú technológiákat használjanak nyilvános felhőben, például Amazon Web Service (AWS), Microsoft Azure (Azure) vagy Google Cloud Platform (GCP).

Ezen túlmenően, a felhőben futtatva és tárolva ezeket az alkalmazásokat egy adott felhasználásra fejlesztették ki eszközt vagy platformot, és úgy tervezték, hogy teljes mértékben kihasználják a felhőben rejlő jellemzőket számítástechnika. Ugyanakkor a felhőalapú alkalmazások fejlesztése alkalmazkodik a felhő dinamikus környezetéhez.

Mik azok a felhő alapú alkalmazások?

Bár a felhőalapú alkalmazásokhoz hasonlóak, a felhőalapú alkalmazások tervezése nem ugyanaz, mint a felhőalapú alkalmazások. A felhő és a felhőplatformok használatára készültek, de nem úgy tervezték őket, hogy teljes mértékben kihasználják a felhő előnyeit, még akkor sem, ha dinamikus felhőinfrastruktúrát használnak.

A felhő alapú infrastruktúra választhatóvá válik azok számára, akiknek már van olyan alkalmazásuk, amelyet nem szeretnének teljesen újratervezése a felhőszolgáltatásokhoz, de továbbra is szeretné kihasználni a felhőtechnológia előnyeit, beleértve a nagyobb skálázhatóságot és elérhetőség.

Ebben az esetben, ha egy alkalmazást nyilvános felhőszerverre helyez át, az felhőalapú alkalmazássá válik.

Tehát a felhőalapú alkalmazás egy meglévő alkalmazásra utal, amelyet egy felhőszolgáltatóhoz helyeztek át, így a helyi összetevők és a felhőalapú összetevők együtt tudnak működni. Ez azt jelenti, hogy úgy tűnik, hogy hasonlóan működik, mint egy webalapú alkalmazás és egy natív asztali alkalmazás.

A felhasználói interakció böngészőből vagy mobilalkalmazásból történik, de az adatok feldolgozása és tárolása a felhőben történik.

A fő különbségek a felhőalapú natív és a felhőalapú között

A fő és legfontosabb különbség a felhőalapú és a felhőalapú alkalmazások között az, hogy milyen előnyökkel járnak a a felhő jellemzői (széles hálózati hozzáférés, erőforrás-összevonás, igény szerinti önkiszolgálás, mért szolgáltatás és gyors rugalmasság). Míg a felhőalapú technológiát úgy tervezték, hogy teljes mértékben kihasználja ezek előnyeit, a felhőalapú technológiát nem.

Összehasonlítva a felhőalapú és a felhőalapú alkalmazások közötti főbb különbségeket, van néhány fontos terület, ahol az utóbbi sokkal előnyösebbnek tűnik, mint az előbbi:

• Tervezés: A felhőalapú alkalmazásokat az elérhetőségre tervezték, míg a felhőalapú natív alkalmazásokat különféle hibatartományok kezelésére tervezték mikroszolgáltatási architektúra használatával.
• Ár: A felhőalapú alkalmazások drágábbak, mivel a teljes készlet birtoklására van szükség, és további hardver vásárlására is szükség lehet az alkalmazás üzembe helyezése előtt. Ezzel szemben a felhőalapú natív alkalmazások olcsóbbak, mivel a felhőszolgáltató által alkalmazott licenc- és tárolási költségek az egyetlen fizetési kötelezettség.
• Megvalósítás és karbantartás: A felhőalapú alkalmazások megvalósítását lelassítja a szoftverbeállítás vagy a hardverbeszerzés valamint a speciális szoftverkonfiguráció vagy a hardver migrációja által okozott esetleges megszakítások miatt. A felhőalapú alkalmazások általában gyorsabban telepíthetők, mivel nincs szükség további hardverre vagy szoftverre, és a mikroszolgáltatási architektúrának köszönhetően nem valószínű, hogy megszakítások előfordulnak.

Tehát míg a felhőalapú alkalmazások mikroszolgáltatási architektúrát használnak, és a rugalmasságról és a alkalmazkodóképesség, a felhő alapú alkalmazások hagyományos szerverekre épülnek, és mind a skálázhatóságról és elérhetőség.

Cloud-Native vs. Felhőalapú: Előnyök és Hátrányok

Figyelembe véve a két infrastruktúra közötti különbségeket, most röviden tekintsük át a főbb előnyöket és hátrányokat.

Felhőalapú natív alkalmazások

A fejlesztés a felhő jellemzőire optimalizált, és adaptálható annak dinamikus környezetéhez. Költséghatékonyak (csak az alkalmazás futtatásakor szükséges és használt összegért kell fizetni), egymástól függetlenül méretezhetők, megbízhatóak és könnyen kezelhetők. Ezenkívül nagy a hordozhatóságuk és a láthatóságuk.

Az ilyen típusú alkalmazások fő hátránya az, hogy teljesen internet-alapú. Ennek eredményeként a szolgáltatás bármikor, bármilyen okból kieshet, és az ebből eredő leállás komoly hátrányt jelent. Ezen túlmenően az esetleges támadások és jogsértések, valamint a szolgáltatók tulajdonában lévő és felügyelt szolgáltatásvégrehajtás feletti korlátozott felhasználói kontroll szintén potenciális hátrányt jelentenek.

Felhő alapú alkalmazások

A bárhonnan és bármikor elérhetőség és a méretezhetőség a felhő alapú alkalmazások fő előnyei. A felhő alapú megközelítés másik két fontos előnye a csökkentett infrastruktúra-igény és biztonsági mentés karbantartása és nem kell teljesen újratervezni az alkalmazást a felhőszolgáltatások kihasználásához és képességeit.

A hátrányok azonban a magasabb költségek, az esetleges megszakítások és az alkalmazások szorosan integráltsága miatt a teljes veremhez szükséges frissítések miatti esetleges leállások.

Melyiket érdemes választani?

Mindenekelőtt függetlenül attól, hogy melyik megközelítést választja, akár felhőalapú, akár felhőalapú, a felhőalkalmazásra való váltás gyorsan csökkenti a költségeket, nagyobb skálázhatóságot, elérhetőséget és teljesítmény.

Ám erre a kérdésre nincs általános válasz, hiszen a leghatékonyabb megoldás az egyes szervezetek helyzetétől és céljaitól függ.

A Microsoft a portál készítőjével együttműködve tervezi a Native Cloud Gaming szolgáltatást

A partnerség segít olyan játékok tervezésében, amelyeket kifejezetten felhő alapú hardvereken való használatra terveztek.

Olvassa el a következőt

A szerzőről