Mi az etikus hackelés 5 lépése?

Sokan csak negatív szándékkal asszociálják a hackelést. Az etikus hackelés azonban egyre fontosabb eszköz a kiberbiztonság javításában.

Az etikus hackelés során egy kiberbiztonsági szakértő a tulajdonos engedélyével próbál hozzáférni egy számítógépes rendszerhez. Ilyen helyzetek gyakran előfordulnak, amikor egy ügyfél megkér egy etikus hackert, hogy teszteljen egy új alkalmazást vagy webhelyet. Ezzel a megközelítéssel olyan problémákat találhatnak, amelyeket a rosszindulatú fél később kihasználhat, ha nem kezelik őket. Nézzük meg közelebbről az etikus hackelést annak öt szakaszának megvizsgálásával.

Az etikus hackelés 5 lépése

Az etikus hackelés nem véletlenszerű tevékenység, ahol az emberek úgy dönt, hogy betör egy hálózatba perccel előtte. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a lépéseket, amelyeket etikus hackerként meg kell tennie.

1. Felderítés

Ez a feltörés előkészítési szakasza. Ehhez a hackernek a lehető legtöbb átfogó információt kell összegyűjtenie a célpontról. Ez a lépés aktív és passzív felderítésből is áll. Az etikus hackerek ideális esetben mindkét típussal foglalkoznak.

Az aktív felderítés egy közvetlen megközelítés, ahol a hackerek hibákat és lehetséges belépési pontokat keresnek. A két felderítési lehetőség közül ez a gyorsabb módszer.

A passzív felderítés a megcélzott hálózattal való közvetlen interakció nélkül történik. Ehelyett a hackerek úgy hajtják végre, hogy lehallgatják a hálózati tevékenységet.

2. Szkennelés

Ebben a fázisban a hackerek az előző lépésben összegyűjtött információkat használják fel. Erőforrásokat gyűjtenek, amelyeket arra fognak használni, hogy javítsák esélyeiket a hálózathoz való sikeres hozzáférésre.

A hackerek rendszerinformációkat gyűjthetnek, és felhasználhatják azokat hálózati infrastruktúra-térkép elkészítéséhez. Ezután lefuttathatnak egy port-ellenőrzést, amely minden olyan sebezhetőséget észlel, amelyet a hálózatba való belépéshez használhatnak.

Sokan az aktív felderítés kiterjesztésének tartják a szkennelési fázist. Ennek az az oka, hogy különféle eszközöket kell használni az etikus hackelés első lépésében megszerzett adatokon.

3. Hozzáférés megszerzése

Ez az etikus hackelés fázisa, amikor minden információt működésbe kell hozni, és megpróbálnak bejutni a hálózatba. Az emberek különféle módszereket alkalmaznak. Megpróbálhatják feltörni a jelszót, vagy kihasználják a hálózat gyengén titkosított részét.

Ha egy etikus hacker bekerül a hálózatba, a következő céljuk a rendszergazdai jogosultságok megszerzése. A rendszergazdai jogok megszerzése Windows rendszerű számítógépen lehetővé teszi az emberek számára, hogy olyan változtatásokat hajtsanak végre, amelyek az összes többi felhasználót is érinthetik. A birtokában lévő személy hozzáadhat és eltávolíthat szoftvereket, módosíthatja a biztonsági beállításokat, és hozzáférhet a gépen lévő összes fájlhoz.

4. A hozzáférés fenntartása

Ez a fázis a hackerekre vonatkozik, akik megpróbálják megtartani a közelmúltban megszerzett hozzáférésüket. Ez gyakran viszonylag hosszabb ideig történik, mint a többi fázis. Ennek főként az az oka, hogy a hackerek célja, hogy fokozatosan bővítsék elérésüket a hálózaton belül, így továbbra is észrevétlenül pusztíthatnak.

Az ír nemzeti egészségügyi szolgálatnál nemrégiben történt feltörés rávilágít arra, hogy a rosszindulatú hackerek hogyan hosszabbíthatják meg ezt a szakaszt. Eltalálták a rendszert zsarolóvírussal, de nyolc hétig hozzáférésük volt a telepítés előtt.

A káros szándékú hackerek azonban világszerte károkat okoznak. Talán ez az oka annak, hogy az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) fontolóra vette a kiberbiztonsági szabályt a jelen történet szerint. Éber. Egy ilyen lépés arra kényszerítené a vállalatokat, hogy szabványosítsák kiberbiztonságukat és figyeljék a digitális kockázatokat.

5. Nyomok lefedése/sebezhetőségi jelentés készítése

Itt érdemes megemlíteni, hogy a rosszindulatú és az etikus hackelés egyaránt tartalmazza az előző négy lépést, de az ötödik ettől eltérő.

A rosszindulatú hackerek elkerülik az észlelést, ezért elfedik a nyomaikat. Ezt úgy teszik, hogy törlik vagy szerkesztik a naplófájlokat, eltávolítanak minden telepített programot, és elrejtenek minden egyéb bizonyítékot a hálózati jelenlétükre.

Ne feledje azonban, hogy az etikus hackerek engedéllyel próbálnak betörni a hálózatokba. Nem kell elfedni a nyomaikat, bár egyesek megteszik, mert veszélyes hackereket akarnak utánozni.

Az etikus hackerek erőfeszítéseiket a sebezhetőségi jelentéssel zárják le. Részletez minden olyan problémát, amely megkönnyítette a hozzáférést, és stratégiákat ajánl a kiberbiztonság szigorítására.

Hogyan segíti az etikus hackelés a kiberbiztonságot?

Az etikus hackerek segítenek az ügyfeleknek feltárják a rendszerük hibáit mielőtt a kiberbűnözők megtennék. Egy tanulmány megállapította, hogy az etikus hackerek 2021-ben több mint 66 000 sebezhetőséget jelentettek a szervezeteknek. Ez 20 százalékos növekedést jelent a 2020-as adatokhoz képest.

Egy másik tanulmány szerint az etikus hackerek még hasznosabbak voltak a COVID-19 világjárvány idején. Statisztikák innen Biztonsági Magazin azt mutatják, hogy 74 százalékuk úgy gondolta, hogy a sebezhetőségek nőttek a járvány alatt. A járványt átvészelő etikus hackerek 80 százaléka azt mondta, hogy ezalatt új sebezhetőséget talált.

Az etikus hackelés meghiúsíthatja a kiberbűnözőket

Az emberek gyakran azt mondják, hogy el kell képzelni valaki más helyzetét, hogy jobban megértsük. Ez az érzés megmagyarázza, miért olyan értékes az etikus hackelés.

A rendszerekhez engedéllyel hozzáférő hackerek rosszindulatú szereplőként gondolkodnak, ugyanazokat a technikákat és eszközöket használják, mint ők. Az ügyfelek tanácsot kapnak a rendszerbiztonság javításával kapcsolatban, így az etikus hackerek bérlésére vonatkozó döntésük megakadályozhatja a jövőbeni támadásokat.

Tanulj meg feltörni: 18 tanfolyam, amely mindent megtanít az etikus hackelésről

Ez a csomag tartalmazza a webhely-hackelést, a hálózati hackelést és a hibajavító hackelést.

Olvassa el a következőt

A szerzőről