A Facebook evolúciója: 2004-től a Metáig

A Facebook, a világ legnagyobb közösségi oldala 2022-ben ünnepelte 18. születésnapját. Az évek során mind a platform, mind a vállalat (most Metának átkeresztelve) exponenciálisan növekedett, és számos vita részese volt.

Itt áttekintjük az amerikai technológiai óriás evolúcióját a 2004-es szerény kezdetektől a mai metaverzum felé vezető lépésekig.

2004–2006: A Facebook eredettörténete

Mark Zuckerberg és barátai egy új weboldal ötletével álltak elő, amely minden harvardi diákot összeköt. Az ő inspirációjuk? A Harvard online diákkönyvei: „Arckönyvek”. A technikai meglátások korábbi Facemash projektjéből származtak – egy „hot or not” webhely, amely a Harvard diáklányait hasonlította egymás mellé.

2004. február 4-én Zuckerberg elindította a "TheFacebook"-ot barátaival (2005-ben végül elhagyták a "The"-t). Kezdetben csak a harvardi hallgatók hozhattak létre profilt az oldalon. Később azonban az oldal kibővült, hogy más főiskolák diákjait is befogadhassák, így a felhasználók száma 2004 szeptemberére elérte az egymilliót.

Ezt látva a Winklevoss ikrek beperelte Zuckerberget, azt állítva, hogy ellopta az ötletüket a közösségi oldalról. Az ikrek korábban felvették őt a ConnectU (korábban HarvardConnection) weboldaluk elkészítésére, amely ugyanezen a koncepción alapulna. Zuckerberg azonban ahelyett, hogy segített volna nekik, állítólag a Facebook felépítésére használta fel az ötletet.

2005 decemberére a Facebooknak hatmillió felhasználója volt. Számos új funkcióval is rendelkezett, köztük a hírhedt Facebook-fallal és a hírfolyammal. 2006 áprilisában a Facebook megjelent mobilon, szeptemberben pedig mindenki számára elérhetővé tették a platformot az interneten, 13 éves kor felett.

2007–2009: A Facebook Like gomb kezdete

Globális elérhetőségével a Facebook a 2007. áprilisi 20 millióról októberre 50 millióra nőtt. Az emberek mellett a Facebook cégeket is bevont, és még az év végére körülbelül 100 000 üzleti oldallal rendelkezett.

2008 februárjában a Facebook-Winklevoss-per megegyezett azzal, hogy Zuckerberg 65 millió dollárnyi készpénzt és Facebook-részvényt fizetett az ikreknek. Később, júliusban a platform kiadta mobilalkalmazását iOS rendszeren.

Nem sokkal ezután a Facebook további funkciókkal bővítette webhelyét és alkalmazását, beleértve a csevegést, az oldalakat, a Facebook hirdetéseket és a videó támogatást. De a legjelentősebb közülük a hírhedt Likebutton volt, amelyet 2009 februárjában mutattak be.

2010–2012: A Facebook nyilvánossá válik

A Like gomb megjelenése után a Facebook több változtatást is végrehajtott a platformon. Javította az emberek címkézését a fényképeken, a kommentek kedvelését és a kezdőlapot. Később olyan új funkciókat indított el, mint a Facebook Helyek, Csoportok, Idővonal és Videohívás.

2010 júliusára a Facebooknak több mint 500 millió aktív felhasználója volt. Novemberben pedig a harmadik legnagyobb webcég lett, 41 milliárd dollár értékben. Később, 2011 augusztusában a Facebook elindította a Messengert – egy dedikált azonnali üzenetküldő alkalmazást.

2012-ben a Facebook egymilliárd dollárért felvásárolta az Instagramot, és nem sokkal ezután nyilvánosságra hozta a céget. 2012 májusában a Facebook részvényenként 38 dolláros kezdeti nyilvános ajánlattételt (IPO) tartott, és az első napon 16 milliárd dollárt vett fel. Ezen felül a cég az évet egy újabb mérföldkővel zárta, amely egymilliárd aktív felhasználót jelent a platformon.

2013–2015: A Facebook új területekre lép

Nem sokkal az IPO után a befektetők megvádolták a Facebookot, azt állítva, hogy a cég félrevezette őket a valódi állapotáról, miközben ugyanezt csak néhány kiválasztott ügyfélnek árulta el. Ez több mint 40 perhez és 35 millió dolláros egyezséghez vezetett.

2013-ban a Facebook a Fortune 500-as cég lett; ez a mérföldkő világossá tette, mennyire népszerűvé vált a cég. Ugyanebben az évben a vállalat új funkciókat indított el, mint például a Videók és a Közvetlen az Instagramon.

2014-ben, 10. születésnapján a Facebook megvásárolta a WhatsApp-ot, az Oculust és az Atlast. 2015-ben a Facebooknak több mint 40 millió kisvállalkozási oldala volt. Ebből lett később egy új vállalkozás: a Facebook Marketplace.

Összefüggő: A Facebook-piaci csalások és azok elkerülése

2016–2018: viták, botrányok és minden más

A hírnév és a pénz mellett a Facebook gyűlöletet és bajt is kapott. Bár a céget mindig is perek és vádak kellős közepén tartották, a dolgok 2016-ban még intenzívebbé váltak, amikor súlyos kritika érte az álhírek terjesztése miatt.

Ennek ellensúlyozására a platform bevezetett egy új funkciót, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy megjelöljék a hamis bejegyzéseket, és ígéretet tettek az algoritmus fejlesztésére, de ezek az erőfeszítések alig hoztak változást. Ugyanebben az évben a Facebook elindította a Reactions szolgáltatást is, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy a Like gomb mellett több hangulatjel közül is válasszanak.

Összefüggő: A Facebook eleget tesz a félretájékoztatás elleni küzdelemben?

2017-ben annak ellenére, hogy keményen próbálta helyreállítani arculatát, a Facebook továbbra is gondokkal küzdött a visszaéléseket, zaklatást, gyűlöletbeszédet stb. tartalmazó bejegyzésekkel kapcsolatban. Ezek ébresztő hívást jelentettek a vállalat számára, hogy jobb szabályozási intézkedéseket hozzanak.

A gondok 2018-ban is folytatódtak, miután egy brit tanácsadó cég, a Cambridge Analytica (CA) súlyos adatszivárgást követett el. A CA körülbelül 87 millió Facebook-felhasználó személyes adatait gyűjtötte ki a „This Is Your Digital Life” nevű alkalmazáson keresztül. Ez az információ az volt Trump pozíciójának előmozdítására használták a 2016-os amerikai elnökválasztáson.

A botrány miatt Zuckerberg és Sheryl Sandberg Facebook-vezérigazgató tanúskodni kezdett a Kongresszus előtt. A cég pedig 500 000 font bírságot fizetett az Egyesült Királyság információs biztosának a botrányban való részvételéért.

A hírhedt botrány közzététele után a Facebook hiába próbálta megmenteni az emberek cégbe vetett bizalmát, de továbbra is adatvédelmi aggályokkal vádolták.

2019 során a Facebook számos bírságot fizetett különböző kormányoknak. Az év pedig egy újabb jelentős biztonsági réssel zárult. Decemberben, Forbes arról számolt be, hogy több mint 267 millió Facebook-felhasználó fiókinformációi szivárogtak ki, köztük telefonszámok és e-mail címek.

2020-ban a vállalat 400 millió dollárért felvásárolta a GIPHY-t, és elindította a WhatsApp Payments, Instagram Reels és egyéb frissítéseket leányvállalatainál. De ismét szóbeszédté vált a városban, amikor ez történt megváltoztatta a WhatsApp adatvédelmi szabályzatát 2021 februárjában. Az új adatvédelmi szabályzat tartalmazta a WhatsApp felhasználók adatainak megosztását a Facebookkal.

Nem meglepő módon ez arra késztette a felhasználók egy részét, hogy más alkalmazásokra váltsanak. Ez azonban alig érintette, a Facebook 2021. június 28-án 1 billió dolláros csúcsértéket ért el. És még ugyanabban az évben, októberben a a Facebook, a WhatsApp és az Instagram globális leállása 6 milliárd dolláros veszteséget okozott.

Nem sokkal ez után a kudarc után, 2021. október 29-én, Zuckerberg bejelentette, hogy a Facebook márkanevet átváltoztatott Metára, tekintettel a metaverzum felépítésére irányuló új küldetésére. Sokan ezt kétségbeesett kísérletnek tekintik, hogy elűzzék a Facebook rossz hírét.

Összefüggő: Hogyan élünk már a metaverzumban

A márkaváltás és az új vízió ellenére a Meta nem mentes a múltjától. Továbbra is számtalan nehézséggel kell szembenéznie technikai, jogi, etikai és társadalmi problémák formájában. A kihívásokkal teli környezetben való működés azonban nem újdonság a vállalat számára, ezért valószínűleg továbbra is növekedni fog, függetlenül a vitáktól, és új területekre vetül.

5 módszer, amellyel a metaverzum ronthatja a közösségi média hatásait

A közösségi média gyors növekedése negatív hatásokkal járt. Íme, hogyan ronthatja ezeket a metaverzum, ha a növekedést szolgáló megközelítést is alkalmazza.

Olvassa el a következőt

A szerzőről