A Linux virtuális konzolok magyarázata: mik ezek és hogyan érhetők el

A Linux asztalon főként a grafikus felhasználói felületet használhatja, de mi van, ha egy szöveges módot is használhat?

A Linux virtuális konzolokkal grafikus nélkül is használhatja a számítógépet egy törött X rendszer megmentésére, vagy akár teljesen grafikus felhasználói felület nélkül is használhatja.

Mik azok a Linux virtuális konzolok?

Linux rendszereken a konzol a rendszerhez közvetlenül csatlakoztatott billentyűzet és monitor. Ez a soros terminál helyébe lépne miniszámítógépes és nagyszámítógépes Unix rendszereken. Ez lehetővé tenné, hogy a rendszergazda rootként jelentkezzen be, ahol ez korlátozható a rendszerhez távolról csatlakoztatott terminálokon. Ehelyett a Linux valami úgynevezett framebuffert használ a szöveg képernyőn való megjelenítéséhez.

A virtuális konzol olyan, mintha teljes képernyős lenne Linux terminál emulátor. Asztali rendszereken gyakran fog megjelenni rendszerindítási üzenet, mielőtt a képernyőkezelő elindulna.

Váltás virtuális konzolokra

A virtuális konzolok közötti váltáshoz használhatja a

Alt + funkcióbillentyű rendszer. Általában hét virtuális konzolt használhat. Ha X11-gyel rendelkező asztali rendszert futtat, az általában a hetedik virtuális konzolon indul el. Az első virtuális konzolra való váltáshoz meg kell nyomnia a gombot Alt + F1. Ha nem megy neked, próbáld meg Ctrl + Alt + F1 helyette.

Amikor virtuális konzolt vált, azokat a TTY-számmal látják el, egytől hétig, például „tty1” az első virtuális konzolnál.

Ekkor megjelenik egy bejelentkezési képernyő. Jelentkezzen be felhasználónevével és jelszavával, és úgy írhat be parancsokat a shellbe, mintha egy terminál ablakot nyitott volna meg az asztalon. Ha valaha használta az MS-DOS-t egy régi számítógépen, ez az elrendezés valószínűleg ismerősnek fog tűnni.

A Linux korai napjaiban a disztribúciók alapértelmezés szerint a virtuális konzolmunkameneteket használták, mivel X a korabeli alacsony kategóriás PC-k erőforrás-disznója volt.

Emiatt a Linux-felhasználók csak akkor futnák, ha feltétlenül muszáj volt, mielőtt az 1990-es évek második felében megfizethetővé váltak azok a számítógépek, amelyek X asztali számítógépeket is képesek tisztességes teljesítménnyel futtatni.

Görgetés és az egér használata szöveges módban

A virtuális konzolok nem csak a parancsok beviteléhez hasznosak, hanem használhatjuk az egeret és az érintőpadot is, feltéve, hogy a megfelelő illesztőprogramokat telepítjük. A konzolos egér illesztőprogramja "G pm", ami a General Purpose Mouse rövidítése. A modern Linux rendszereken minden máshoz hasonlóan ez is általában elérhető a disztribúció csomagkezelőjén keresztül.

Debian/Ubuntu rendszereken:

sudo apt install gpm

Arch Linuxon:

sudo pacman -S gpm

Mivel a GPM szerverként fut, és az Arch alapértelmezés szerint nem indítja el a szervereket, muszáj lesz engedélyezze a systemd használatával:

sudo systemctl engedélyezése a gpm.service

Red Hat/Fedora/Rocky Linux rendszereken:

sudo dnf install gpm

Az illesztőprogram telepítése után a konzol használatakor egy egérkurzor jelenik meg a képernyőn. A parancssorban kattinthat és szerkesztheti a parancsokat, valamint másolhat a szöveg kiválasztásával a bal egérgombbal és beillesztheti a jobb gombbal.

A konzol képernyőjét fel és le is görgetheti a gombbal Shift + Page Up és Shift + Page Down, bár a Bash és a Zsh gyakran elkapja ezeket a billentyűleütéseket, hogy görgesse a parancselőzményeket. Alternatív megoldás a tmux másolási módja a terminálon való fel-le görgetéshez.

Összefüggő: A Tmux telepítése és konfigurálása Linuxhoz

Használata virtuális konzolokhoz

Míg a virtuális konzolokat ritkábban használják mostanában, amikor a grafikus asztali számítógépek megjelenítési kezelővel is elterjedtek, a Linuxban még ma is használatosak.

Ha az X-munkamenet lefagy, vagy valami más hiba történik, váltson virtuális konzolra, és jelentkezzen be, hogy megpróbálja kijavítani. Megpróbálhatja megölni és újraindítani az X szervert, vagy kecsesen leállíthatja vagy újraindíthatja a gépet.

Ha az X munkamenet nem indul el, úgyis egy virtuális konzol munkamenetbe kerül. Ez egy újabb ok, amiért megéri ismerni a Linux parancssort.

A virtuális konzolokat még mindig használják egyes terjesztési telepítőprogramokban, különösen azokban, amelyek szöveges módban futnak. Átválthat egy másik virtuális konzolra, és megnézheti, hogyan zajlik a telepítés, vagy miért tart sokáig egy művelet. Más parancsokat is végrehajthat egy shellben, amelyek hasznosak lehetnek, ha bármilyen hibát észlel.

Most már ismeri a Linux virtuális konzolokat

Most már tudja, hogyan működnek a Linux virtuális konzolok. A Linux még mindig nagyon sok művelethez használja a parancssort. Elgondolkodhat azon, hogy miért van ez így. Ennek nagy része a Linux Unix örökségének köszönhető.

5 ok, amiért a Linux olyan sokat használja a parancssort

Gondolkozott már azon, hogy a parancssor miért olyan fontos része a Linux ökoszisztémának? Íme a válasz.

Olvassa el a következőt

A szerzőről