Valóban optimalizálnia kell az SSD-t?

Ahogy a szilárdtestalapú meghajtók (SSD-k) olcsóbbak és megbízhatóbbakká váltak, a merevlemez-meghajtók (HDD) végre közel állnak a halálhoz, legalábbis az átlagfogyasztó számára. Ám annak ellenére, hogy az SSD-k teljesen másképpen működnek, mint a HDD-k, sokan ugyanúgy használják az SSD-ket, mint a HDD-ket, beleértve a mindennapi használatra való optimalizálást is.

De ez felveti a kérdést: Valóban optimalizálni kell az SSD-t?

A válasz kicsit bonyolultabb, mint egy egyszerű igen vagy nem. Tehát merüljünk el mélyebben ebben a témában, és nézzük meg, miért nem lehet jó ötlet az SSD optimalizálása vagy töredezettségmentesítése.

Miért ne optimalizálja az SSD-t?

Ha nem szeretnéd a hosszú verziót, itt van a rövidebb:

Ne optimalizálja vagy töredezettségmentesítse az SSD-ket, mivel ez semmit sem javít a meghajtó teljesítményén. Éppen ellenkezőleg, csökkentheti az SSD-k élettartamát.

Ha a rövidebb verzió már nem létezik, nézzük meg, miért nem tesz semmit az SSD töredezettségmentesítésével.

Az első dolog, amit meg kell értened, hogy az SSD-k hardverszinten különböznek a HDD-ktől. Bár tárolóeszközökről van szó, különböző technológiákat használnak ehhez.

A HDD mágneses tálcát használ az adatok tárolására, és egy olvasó/író fejet használ, amely ezeken a lemezeken mozog az adatok olvasásához/írásához. A merevlemezen lévő tányér különböző szektorokra van felosztva. Tehát valahányszor olvasási/írási kérést kap a HDD, az író/olvasó fej az adott szektorba mozog, hogy végrehajtsa a műveletet.

Az SSD-knek viszont nincs mozgó alkatrésze. Az SSD-k a flash memória egy formája amely NAND cellákat használ az adatok tárolására. Amikor egy SSD-vezérlő olvasási/írási kérést kap, az adatok elektromosan tárolódnak vagy íródnak a NAND cellákba anélkül, hogy tényleges mozgó alkatrészre lenne szükség.

Másodszor, amikor egy adatot HDD-n vagy SSD-n tárolnak, az adatok több ezer különböző részre osztódnak vagy töredezettek, és ott tárolódnak, ahol van szabad hely a lemezen.

Minden alkalommal a HDD vagy SSD olvasási kérést kap egy fájlra, meg kell találnia és be kell olvasnia a különböző szektorokban (HDD) vagy cellákban (SSD) elhelyezett töredékeket. Az olvasási/írási folyamat lényegesen tovább tart a HDD-n, mivel az író/olvasó fejnek meg kell találnia és elhelyezkednie kell a megfelelő szektor tetején minden adatrészletnél.

Az ehhez szükséges idő ún időt keresni, amelyet ezredmásodpercben mérnek HDD-k esetén, és a szektor helyétől függően változik. Mivel az SSD-k nem támaszkodnak olvasó/író fejre, a keresési idő nanoszekundumban van, és nem változik.

A merevlemezen a töredezettségmentesítés csökkenti a keresési időt, mivel biztosítja, hogy az író/olvasó fejnek ne kelljen sokat keresnie, a különböző töredékeket egyetlen nagy, egymás utáni adathalomba rendezve.

Az SSD-ket azonban úgy tervezték, hogy szétszórt adattöredékekkel működjenek. A nanoszekundumokban rögzített keresési idő mellett a töredezettségmentesítés nem sokat változtat az SSD általános teljesítményén. Valójában, amint azt a következő részben olvashatja, a töredezettségmentesítést egyáltalán nem kellene elvégeznie az SSD-vel.

Defragmentálni kell az SSD-t?

Ahogy az előző részben említettük, a HDD-k és SSD-k töredékekben tárolják az adatokat, ahol van szabad hely a lemezen. HDD esetén a töredékek a mágneslemezek különböző szektoraiban helyezkednek el. Az SSD-k esetében az adattöredékeket a NAND cellák tárolják.

A HDD-n való hosszú keresési idő miatt célszerű az egyetlen fájlhoz tartozó adattöredékeket egymás után együtt tartani. A töredezettségmentesítés a szétszórt adattöredékek egymás utáni elrendezésének folyamata, csökkentve ezzel egy teljes fájl elolvasásához szükséges időt.

Nem meglepő módon töredezettségmentesítés jelentősen növeli a HDD teljesítményét. Az SSD-k esete azonban egy kicsit más.

Az SSD NAND cellák korlátozott számú írási ciklussal rendelkeznek. Egy ponton ezek a NAND cellák elhasználódnak, ami csökkenti a tárolókapacitást vagy a meghajtó teljes meghibásodását.

Az SSD-vezérlők célja a meghajtó meghibásodásának megakadályozása azáltal, hogy beépített algoritmusok segítségével egyenletesen osztják el az adatokat a rendelkezésre álló szabad cellákon. Az adattöredékek egyenletes eloszlása ​​biztosítja, hogy az SSD egyenletesen kopjon, és a folyamatot ún kopáskiegyenlítés.

Amikor egy SSD-t töredezettségmentesítünk, megpróbáljuk újrarendezni ezeket a már intelligensen elhelyezett töredékeket. Más szóval, a hajtást nagyobb kopásnak tesszük ki. Ismételje meg ezt, és legalább elméletileg hamarabb cseréli ki a meghajtót, mint szeretné.

Hogyan tartja a Windows automatikusan egészségesen az SSD-t?

Bár az SSD-k nem igényelnek töredezettségmentesítést, előnyösek az olyan optimalizációk, mint a TRIM.

Amikor törölünk valamit az SSD-ről, az adatok valójában nem tűnnek el. A sejteken marad. Ha új adatot kell írni, a cellákat teljesen törölni kell, mielőtt adatokat lehet rajtuk tárolni.

Az adatok eltávolítása több adat tárolása érdekében sok időt vesz igénybe, ami csökkenti a teljesítményt. Itt jön be a TRIM parancs.

A TRIM parancs arra kényszeríti az SSD-t, hogy szemétgyűjtést végezzen, és törölje a cellákat a már nem szükséges információktól.

A Windows hosszú utat tett meg a Windows XP óta, amikor a TRIM parancsot kézzel kellett használni. A Windows 7 óta az operációs rendszer szükség esetén automatikusan TRIM.

A Windows beépített töredezettség-mentesítő funkcióval is rendelkezik, amely az SSD-kre szabott. Tudjuk, hogy azt mondtuk, hogy nem szabad SSD-ket töredezettségmentesíteni, de a Windows esete más. A Windows havonta egyszer töredezettségmentesíti az SSD-t, hogy elkerülje a maximális fájltöredezési hibákat.

Röviden: a Windows automatikusan egészségesen tartja az SSD-ket. Ezenkívül nem kell végrehajtania a következő műveletek egyikét sem:

• A számítógép beállítása teljesítmény módba az SSD teljesítményének növelése érdekében.
• A hibernált állapot kikapcsolása a hibernált fájl törlésével az SSD-ről.
• A rendszer-visszaállítás kikapcsolása.

A modern SSD-k évekig kitartanak az Ön beavatkozása nélkül

A modern SSD-ket évekig használható használatra értékelték. Például egy 500 GB-os Samsung 980 Pro meghajtó 300 TB-os tartóssági besorolással (mennyi adatot tud olvasni/írni a meghajtóra) öt évig kibírja.

A Windows beépített SSD-optimalizálási technikáival párosulva az ilyen magas tartóssági besorolás biztosítja, hogy nagyobb valószínűséggel frissítse saját akaratából a meghajtót, mint a tárolási hibák miatt.

Hogyan lehet biztonságosan törölni az SSD-t anélkül, hogy megsemmisítené

Olvassa el a következőt

A szerzőről