A mai világban az internet a társadalmi változások egyik fő mozgatórugója. Tervezésénél fogva az internet nyitott, globális és független a hagyományos szabályozási határoktól.
Globális jellege miatt a nemzeti kormányok nincsenek felszerelve az internet megfelelő szabályozására. De természetesen nem bölcs dolog (és veszélyes) hagyni, hogy az online tevékenységek elterjedjenek valamiféle szabályozás nélkül.
Az Európai Unió (EU) az egyik legjelentősebb közreműködő az internet szabályozásában. Tekintsünk vissza az EU korábbi próbálkozásaira, hogy szabályozást hozzon az online világba, és hogy ezek hogyan alakítják majd az internetet.
1. Nyílt internet-hozzáférési szabályzat
A Nyílt internet-hozzáférési szabályzat 2016 áprilisában lépett hatályba, és 2020 júniusában frissítették. Ez a rendelet bevezette az egyes európai polgárok jogait az általuk választott internetes tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáféréshez.
Az internetes szolgáltatókat arra is kötelezte, hogy gyakorolják a megkülönböztetéstől mentes internetes forgalomkezelés elvét. Ritka esetek kivételével az internetszolgáltatók nem korlátozhatták vagy korlátozhatják az uniós ügyfelek internetforgalmát.
2. Általános adatvédelmi rendelet
A Általános adatvédelmi rendelet2018 májusában lépett életbe a GDPR. Ez egy széles körű törvény, amely jelentős ellenőrzést biztosít az uniós polgároknak adataik felett. Meghatározza az uniós polgárok adatainak védelmére, tárolására és továbbítására vonatkozó iránymutatásokat.
Ez a rendelet kibővíti a személyes adatok meghatározását, és előírja, hogy a vállalatok felhasználói engedélyt szerezzenek, mielőtt adatokat osztanának meg harmadik felekkel. Ezenkívül megköveteli az internetes vállalkozásoktól, hogy működjenek együtt egy uniós polgártól érkező, pontatlan adatok törlésére vagy frissítésére irányuló kérés esetén. Ezenkívül 72 órán belül értesíteniük kell a felhasználókat az adatvédelmi incidensről.
Van egy részletes magyarázatot a GDPR-ról és következményeiről, és azt is elmagyaráztuk hogyan segíthet a GDPR a rosszindulatú webhelyek azonosításában.
3. A digitális piacokról szóló törvény
A Digitális piacról szóló törvényA DMA egy olyan jogszabályjavaslat, amely egyértelműen a Big Tech cégeket vagy a „kapuőröket” célozza meg. Csak a 75 milliárd eurónál nagyobb értékű cégeket érinti, és havonta legalább 45 millió felhasználójuk van.
Ez a jogszabály megpróbálja megfékezni a Big Tech vállalatokat, amelyek monopóliumot fejlesztenek ki, és az ezzel járó felhasználói élmény korlátozásait. A törvény körülbelül 20 szabályt tartalmaz ezeknek a cégeknek a versenyellenes magatartására. A vállalatokat a világméretű bevételük 10%-áig terjedő pénzbírsággal sújtják, ha nem tartják be a bírságot.
A DMA jelentős hatással van a Big Techre. Például, ha a számla elfogadja, az Apple-t arra kötelezi, hogy nyissa meg az App Store-t az alternatív fizetési alkalmazások számára, különben pénzbírságot szabnak ki. A csevegőalkalmazásoknak, mint például a WhatsApp, a Facebook Messenger és az iMessage, interoperábilisnak kell lenniük egymással és a versenytársakkal.
Ezenkívül a Google-nak alternatívákat kell kínálnia saját szolgáltatásaihoz az Android okostelefonokon, és az Apple-nek lehetővé kell tennie az iOS-felhasználók számára a Safari és más szabadalmaztatott alkalmazások és szolgáltatások törlését.
4. Digitális szolgáltatási törvény
A Digitális szolgáltatási törvényA DSA a DMA testvértörvénye, és ez egy olyan szabályozás, amely kifejezetten az online platformokat célozza meg. Az online platformok nagy közösségi találkozóhelyekké nőttek ki ötleteket, híreket, valamint áruk és szolgáltatások cseréjét.
De ezeknek a platformoknak mindegyike más-más szabályozó szabályokkal és titokzatos algoritmussal rendelkezik, így a felhasználók minden szeszélyük kiszolgáltatottak. A digitális szolgáltatásról szóló törvény célja, hogy világosan rögzítse a felhasználók jogait és az online platformok kötelezettségeit.
A DMA-hoz hasonlóan a nagyobb szervezeteknek több kötelezettségük lesz a DSA értelmében. A legnagyobb cégeket, mint például a Meta és a Google, amelyeknek legalább 45 millió EU-felhasználójuk van, vizsgálnák meg leginkább.
A digitális szolgáltatásról szóló törvény a közösségi hálózatok és piacterek működésére vonatkozó uniós szintű szabályozást állapít meg. Ide tartoznak a reklámozásról szóló irányelvek és az illegális áruk vagy szolgáltatások online piactereken történő értékesítésére vonatkozó szabályozások. A DSA értelmében a nagy online platformoknak legalább egy algoritmus alapú rangsorolási rendszert is biztosítaniuk kell, amely nem profilalkotáson alapul.
A legfontosabb, hogy a DSA-hoz olyan nagy online platformokra lesz szükség, mint a Facebook és az Instagram, hogy algoritmusaikat átláthatóvá tegyék a felhasználók számára. Ezenkívül megtiltja a "sötét mintákat" vagy a manipulatív felületeket, amelyek a felhasználók döntéseit befolyásolják.
Az EU szabályozásának lehetséges hatásai
Most, hogy áttekintettük a törvényszerűségeket, egy fontos kérdést kell megválaszolni. Hogyan számíthatunk arra, hogy ezek a törvények átalakítják az internetes teret?
1. Jobb adatvédelem a fogyasztók számára online
Mivel az internetes cégek továbbra is a legtöbbet kínáló termékként kezelik a felhasználókat, az adatvédelem továbbra is megfoghatatlan cél.
Az EU-törvények betartásán túl Európában a vállalatok kénytelenek lehetnek a politika által megkövetelt adatjogokat világszerte felajánlani a felhasználóknak. Legalábbis az egyszerűség vagy az egységesség kedvéért.
A BBC szerint, az Apple azt állítja, hogy a DMA rendelkezései adatvédelmi és biztonsági problémákat okoznak felhasználóinak. Bár nem éppen alaptalanul, de ez a várt válasz. A teljes körű bevezetés azonban költséget takaríthat meg, és egyszerűsítheti a vállalatok szabályozási megfelelését, mivel nem kell régiónként módosítaniuk az adatvédelmi követelményeket.
Ez azt jelenti, hogy a nem európai felhasználók részesülhetnek az ezen uniós jogszabályok által biztosított adatvédelemből.
2. Fokozott átjárhatóság
A DMA értelmében a független alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak interoperábilisnak kell lenniük. Ez hatékonyan kiegyenlíti a játékteret a nagy és kis platformok számára, ami jó dolog.
Vannak azonban valódi biztonsági aggályok, mint pl gyengített titkosítás, ami veszélyeztetheti a felhasználók magánéletét, és kontraproduktívvá teheti az EU erőfeszítéseit.
3. A cenzúra lehetősége
Végül ezek a szabályozások korlátozhatják a technológiai vállalatok, különösen az európaiak növekedési potenciálját. A hozzáadott szabályozás hátrányos helyzetbe hozhatja őket az EU-n kívüli társaságokkal szemben. A tartalomra vonatkozó több uniós szabályozással az internetes cégek kénytelenek lesznek cenzúrázni a tartalmakat európai felhasználóik számára.
Rendőrözni kell az internetet?
Ahogy az internet egyre nagyobb részévé vált életünknek, a kormányok ráébrednek, hogy az internetes cégek milyen hatalmas hatalmat halmoztak fel. Egy ilyen létfontosságú társadalmi eszköz feletti monopólium engedélyezése egészségtelen, ezért az EU erőfeszítései kritikus lépést jelentenek a tisztességes verseny és a felhasználói szuverenitás fenntartása felé az internet előrehaladtával.
Kié az Internet?
Olvassa el a következőt
Kapcsolódó témák
- Internet
- Jogi esetek
- Számítógép biztonság
A szerzőről
Keyede Erinfolami szenvedélyesen használja a technológiát a mindennapi élet és a munka termelékenységének javítására. Amikor éppen nem ír, megtalálhatja a fenekét a Scrabble-nél, vagy megtalálhatja a legjobb szögeket a természeti képek készítéséhez. Egészséges kapcsolata van az oxfordi vesszővel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre
Csatlakozzon hírlevelünkhöz műszaki tippekért, ismertetőkért, ingyenes e-könyvekért és exkluzív ajánlatokért!
Kattintson ide az előfizetéshez
