A GNU/Linux disztribúcióknak rendszerbetöltőre van szükségük a telepítés során. Ezek a rendszerbetöltők felelősek a GNU/Linux disztribúciók telepítésekor futó rendszerfájlok betöltéséért. Ha bármilyen GNU/Linux disztribúciót fejleszt, akkor előfordulhat, hogy rendszerbetöltőkkel kell dolgoznia, hogy a felhasználók telepíthessék a rendszerükre.
Az egyik ilyen rendszerbetöltő a Syslinux. A Syslinuxnak számos típusa létezik, amelyek mindegyike egy adott fájlrendszerhez készült. Itt van minden, amit a Syslinux rendszerbetöltőkről tudnia kell, beleértve a telepítésüket is.
1. SYSLINUX
A SYSLINUX a Syslinux változata FAT fájlrendszerek. Ezenkívül ez a Syslinux rendszerbetöltő legrégebbi típusa. Támogatja a FAT12, FAT16 és FAT32 fájlrendszereket. Ha Windowst vagy DOS-t használ, a SYSLINUX az, amelyiket érdemes választani.
A SYSLINUX felépítése
Ha letölti a SYSLINUX-ot a használatával tükör linkek, akkor egy tömörített archívumot fog kapni. Amikor megnyitja ezt a mappát, látni fogja a bios könyvtár belsejében. E mappa alatt vannak mbr és mag könyvtárakat.
A lemez indító szektorának szakaszában szüksége van a mbr.bin fájlban található /bios/mbr Könyvtár. Benne /bios/core könyvtárat, láthatja a ldlinux.sys fájl, amely a SYSLINUX alapfájlja.
ldlinux.sys szüksége van a ldlinux.c32 fájlt dolgozni. Ezért, ldlinux.c32 és ldlinux.sys ugyanabban a könyvtárban kell lennie.
A többi fájlnak is az aktuális könyvtár elérési útjában vagy alkönyvtáraiban kell lennie. Megnézheti a syslinux.cfg ehhez a konfigurációs fájlt. Az aktuális könyvtár elérési útjában kell lennie, és ezt a fájlt magának kell létrehoznia.
Opcionálisan a szülőkönyvtárban találhat bővítményeket, súgófájlokat és egyéb konfigurációs fájlokat.
A SYSLINUX telepítése
Az alábbi táblázatban láthatja a SYSLINUX telepítőfájlok helyét a rendszerek szerint:
| ablakok | Linux | DOS |
|---|---|---|
|
|
|
A SYSLINUX lemezre történő telepítéséhez használható alapértelmezett parancsok a következők:
# 32 bites Windowshoz DOS-szal
syslinux -m -a -d <Könyvtár><partíció># 64 bites Windowshoz
syslinux64 -m -a -d <Könyvtár><partíció>
# Linuxra
syslinux -i <partíció>
2. EXTLINUX
Az EXTLINUX rendszerbetöltő támogatja az ext2, ext3, ext4, btrfs, FAT12, FAT16, FAT32, NTFS, XFS, HFS és UFS fájlrendszereket. A működési logika és EXTLINUX fájlszerkezete pontosan ugyanaz, mint a SYSLINUX. Csak fejlettebb a fájlrendszer támogatása szempontjából, és van néhány további funkciója.
Az EXTLINUX jó választás, ha telepíteni szeretné a GNU/Linux kernel a számítógépeden. Először telepítheti az EXTLINUX-ot, és azonnal a GNU/Linux kernelt a partíció tetejére helyezheti.
További részletek, amelyeket tudnia kell, az EXTLINUX a Syslinux 3.00-as verziója óta elérhető. A különböző verziókat használóknak tudniuk kell, hogy az ext4, btrfs, FAT12, FAT16 és FAT32 támogatás megérkezett az EXTLINUX-hoz a 4.00-s verzióban, az NTFS-támogatás a 4.05-ös verzióban, az XFS-támogatás az 5.00-as verzióban és az UFS-támogatás HFS-szel a verzióban jelent meg 5.00.
Az EXTLINUX felépítése
Akárcsak a SYSLINUX, az EXTLINUX alapfájlja is az ldlinux.sys. A SYSLINUX-ban megadott szabályok az alapfájl könyvtárára vonatkozóan itt is érvényesek. A SYSLINUX-tól eltérően az EXTLINUX konfigurációs fájlja az extlinux.conf.
EXTLINUX telepítése
Ha a Syslinux legfrissebb verzióját töltötte le, a telepítőfájlt a /bios/extlinux mappát. Ezt a fájlt bizonyos parancssori beállításokkal használhatja.
A következő parancsot használhatja a rendszerbetöltő telepítéséhez:
extlinux --install <aktuális-könyvtár-útvonal>
Ezenkívül további használható paraméterek:
# Telepített kötet frissítése
extlinux -- frissítés <aktuális-könyvtár-útvonal># Telepítés a RAID partícióra
extlinux --raid --install <aktuális-könyvtár-útvonal>
# Telepített RAID-partíció frissítése
extlinux --once /initrd.img root=/dev/sda0 initrd=initrd.img vga=794 /boot/extlinux
Az EXTLINUX-ban könnyedén megadhat bármilyen kezdeti specifikációt a parancssorból. Ezt a rendszert az ún Kiegészítő adatvektor (ADV). A következő példákban láthatja, hogyan kell használni:
# Példa --egyszer használat
extlinux --once /initrd.img root=/dev/sda0 initrd=initrd.img vga=794 /boot/extlinux# Egyetlen kezdeti specifikáció készült, és el szeretné távolítani ezt az állapotot
extlinux --clear-one <aktuális-könyvtár-útvonal>
# Ha az EXTLINUX egy RAID-1 (ajánlott) partícióra van telepítve, a kezdeti specifikáció törléséhez vissza kell állítania az ADV-t
extlinux --reset-adv <aktuális-könyvtár-útvonal>
Az EXTLINUX néhány funkciója
A SYSLINUX-szal ellentétben az EXTLINUX a tárolóegység bármely könyvtárához hozzáférhet. A könyvtár útvonalak elnevezése ugyanaz, mint a GNU/Linuxban. Ha nincs"/" jel, az EXTLINUX az aktuális könyvtárat használja. Legfeljebb 511 karakter hosszúságú könyvtár elérési utat használhat.
Ezenkívül az EXTLINUX támogatja az álneveket. Ezeket az álneveket azonban nem szabad túl sokáig tartani, mert elakadhat az elérési út blokkjában. Fedőnevek használatakor csak Linux-típusú címtárelnevezést kell végeznie.
3. ISOLINUX
Ha a Syslinuxot CD- és DVD-lemezekhez használja, ismernie kell az ISOLINUX-ot. De manapság az USB-k elterjedtebbek, mint a CD-k és DVD-k. Ezért az ISOLINUX-használat kevesebb, mint a többi Syslinux-típus.
Mire van szüksége az ISOLINUX telepítéséhez
Az ISOLINUX telepítéséhez először le kell töltenie a Syslinuxot. Az ISOLINUX telepítéséhez szoftverre van szüksége, például CD- vagy DVD-íróra. Továbbá, ha DVD-ket fog használni, a DVD-írónak támogatnia kell a rendszerindító lemez létrehozását. Vegye figyelembe, hogy ha az ISOLINUX-ot nem újraírható CD-re vagy DVD-re írja, előfordulhat, hogy nem fogja tudni újra használni a CD-t. Ezért érdemes újraírható CD-t használni ehhez.
Az ISOLINUX felépítése
Az mag könyvtár tárolja a isolinux.bin fájlt. Ha képet akar készíteni, akkor szüksége van a csizma.macska fájlt.
Az aktuális könyvtárnak tartalmaznia kell az ISOLINUX konfigurációs fájlokat, nevezetesen isolinux.cfg vagy syslinux.cfg. Ez a fájl nem jön létre vagy másolódik a telepítési folyamat során, ezért manuálisan kell elvégeznie a szükséges beállításokat. Ha ez a fájl nem található, az ISOLINUX megpróbál megnyitni egy Linux nevű lemezképet paraméterek nélkül, és hibaüzenetet küld, amely szerint a képfájl nem található.
ISOLINUX vs. mkisofs
ISOLINUX CD lemezkép létrehozásához használhatja az mkisofs programot. Ügyeljen arra, hogy a segédprogram legújabb stabil verzióját használja.
Példa az mkisofs használatára a következő:
mkisofs -o <iso-image-to-create> -b <aktuális-könyvtár>/isolinux.bin -c <aktuális-könyvtár>/boot.cat -no-emul-boot -boot-load-size 4 -boot-info-table <fájlok-könyvtár és a képbe-behelyezendő-könyvtár>
Nyilvánvaló, hogy nem kell a fent említett parancsot úgy használni, ahogy van. Ezeket a paramétereket külön-külön is használhatja.
Az ISOLINUX által támogatott fájlelnevezés
Az ISOLINUX rendszerben a könyvtár elérési útjaiban lévő elválasztó karakter UNIX formátumú, és használja a vágás (/) karakter. Egyetlen / az ISOLINUX aktuális könyvtárát jelzi. ISOLINUX esetén a könyvtár elérési útja legfeljebb 255 karakterből állhat. Csak az ISO 9660 fájlelnevezést használja, és az ISO 9660 első szintjét (8,3 karakter) vagy második szintjét (31 karakter) kell használni.
Ezenkívül néhány dolgot érdemes szem előtt tartania:
- ISOLINUX diszkrét fájlok, szóközzel elválasztott típusok, logikai blokkok és szektorok támogatott mérete mindössze 2048 bájt
- Ha ISOLINUX telepített lemezképet csatlakoztat GNU/Linux rendszerbe, hozzá kell adnia a norock, nojoliet attribútuma a -o paraméterhez a mount parancsot
- Ha a számítógépnek problémái vannak az ISOLINUX megnyitásával, használja isolinux-debug.bin ahelyett isolinux.bin ISOLINUX telepítésekor. Így láthatja a hibaüzeneteket.
ISOLINUX merevlemezekhez
Az ISOLINUX több ISO-képet is támogat a 3.72-es verzió óta. Használhatja a izohibrid eszköz több ISO-kép létrehozásához egy CD- vagy DVD-lemezképről, telepített ISOLINUX-szal.
Használata a következő:
izohibrid <képfájl neve>
Ezzel a folyamattal azonban a képfájl mérete átlagosan 1 MB-tal nő.
4. PXELINUX
A PXELINUX a Syslinux egy típusa, amelyet az operációs rendszer TFTP-kiszolgálóról történő betöltésére használnak. Olyan munkaállomásokhoz való, amelyek lemezkötet nélkül működnek. Segít a PXE (végrehajtás előtti környezet) hálózati adapter BOOTP- vagy TFTP-protokollokat és DHCP-t használó szerverről történő telepítésénél.
A PXELINUX használatához BOOTP- vagy TFTP-kiszolgálóra és egy másik hálózatról vagy virtualizációs szoftverről indítható számítógépre van szükség.
A Pxelinux felépítése
A BOOTP- vagy TFTP-kiszolgáló könyvtárában az alapfájl pxelinux.0 a gyökérkönyvtárban kell lennie. Ha a legújabb verziót töltötte le, ez a fájl benne van /bios/core. A PXELINUX konfigurációs fájlja is pxelinux.cfg. Az opcionális bővítmények, súgófájlok, képek és egyéb konfigurációs fájlok az aktuális könyvtárban találhatók.
A Syslinux rendszerbetöltő típusa az Ön céljaitól függ
Ahhoz, hogy a GNU/Linux disztribúcióját más eszközökön is használhassa és kényelmesen hordozhassa, rendszerbetöltőre van szüksége. A Syslinux csak egy ezek közül a rendszerbetöltők közül. Kiválaszthatja a Syslinux egyik fajtáját a tervezett felhasználási esettől és a célkörnyezettől függően.
Ezen túlmenően ezek a Syslinux típusok attól függően változnak, hogy hova és hogyan helyezzük át a GNU/Linux disztribúciót vagy kernelt. A Syslinuxon kívül más rendszerbetöltőket is használhat alternatívaként.
