A vállalkozások általában érzékeny információkkal dolgoznak, beleértve az üzleti titkokat, az ügyféladatokat, a kreatív belső stratégiákat és a projektek apró részleteit. Az érzékeny üzleti információk jelentős értéknek számítanak, így érthető módon egy vállalat nem akarja, hogy az alkalmazottak bármit is közöljenek a piacukon lévő versenytársakkal.

A vállalkozások titoktartási megállapodást (NDA) alkalmazhatnak vállalati adataik védelmére. Ennek ellenére használhat-e egy magánszemély az NDA-t személyes adatai védelmére? Mit tartalmaznak az ilyen dokumentumok? És milyen típusú információkat védhetnek jogilag?

Mi az NDA meghatározása?

Az NDA jogilag kötelező érvényű dokumentum, amely felvázolja és létrehozza a bizalmas kapcsolatot legalább két fél között. Az NDA-t aláíró felek megállapodnak abban, hogy elkerülik a bizalmas információk harmadik felek számára történő felfedését. Megakadályozhatják azt is, hogy valaki védett információkat osszon meg.

Az ilyen megállapodásoknak két fő típusa van: kölcsönös és nem kölcsönös NDA-k. A kölcsönös NDA abban áll, hogy mindkét fél aláírja és beleegyezik, hogy nem hoz nyilvánosságra információkat. Ezzel szemben az egyik fél, különösen az a fél, aki potenciálisan bizalmas információkat közölhet, aláír egy nem kölcsönös NDA-t.

instagram viewer

Az NDA-kon kívül egy másik általános dokumentum, a közzétételi megállapodás ennek az ellenkezője. Az egészségügyi szakemberek gyakran arra kérik a betegeket, hogy írjanak alá nyilvánosságra hozatali megállapodást, hogy közölhessék a páciens egészségügyi adatait vagy egészségügyi feljegyzéseit más orvosokkal vagy egy biztosítótársasággal.

Az NDA-k időnként problémásak lehetnek, mert íróik szándékosan használhatják a legaleset, ami alapvetően összezavarja a jogi terminológiát, amelyet az átlagember nehezen érthet. Az ügyvéd szerint azonban Andrew Lustigman, a szerződés szándékos elhomályosítása negatív következményekkel járhat, ami félreértésekhez, sőt perekhez vezethet az ügyfelek részéről.

Egy jó NDA-nak következetesen, érthetően világos szabványokat kell megfogalmaznia.

Miért használnak NDA-kat?

Az NDA-k gyakoriak a mai rohanó üzleti környezetben. Az új alkalmazottak gyakran aláírják őket, különösen, ha az alkalmazott hozzáférhet a bizalmas céghez ill vásárlói információ.

Egy vállalat gyakran alkalmaz NDA-t, ha potenciális befektetőktől keres finanszírozást. Ezekben az esetekben az a cél, hogy a versenytársak ne szerezzenek tudomást üzleti titkokról vagy üzleti tervekről.

Ha egy alkalmazott bizonyos típusú információkat közöl, az potenciálisan veszteségeket vagy károkat okozhat a cégében. Egy alkalmazott is képes lehet illegálisan profitálnak bizonyos információkból, így az NDA megakadályozhatja, hogy a munkavállaló jogi következményekkel szembesüljön.

Végső soron az NDA felállítja az alkalmazottak elvárásait az új vállalatnál töltött idejük elején. A világ legnagyobb magánvállalkozásai közül néhány, köztük az Apple és a Google, gyakran használnak NDA-t vagyonuk védelmére.

Például az Apple szigorúan őrzi jövőbeli termékeit és szoftvereit, amíg készen nem áll a hivatalos bejelentésekre. Az NDA-k segíthetnek a vállalatoknak szabadalmi jogaik biztosításában.

Milyen információkat véd az NDA?

Az NDA-k a személyes adatokat is megvédhetik – valójában egyre elterjedtebb az NDA-k használata. Például gyakori, hogy az ügyvédek NDA-t használnak ügyfeleik információinak védelmére.

Egyes hírességek még romantikus NDA-kat is használnak a védelem érdekében. Broadcast platform Audacy beszámol arról, hogy még a jól ismert rapper, Jack Harlow is arra kéri női partnereit, hogy írjanak alá NDA-t, mielőtt időt töltenek vele.

Íme néhány példa arra, hogy milyen információkat védhet meg az NDA:

  • Üzleti folyamatok.
  • Stratégiák és módszerek.
  • Terméktervek és specifikációk.
  • Képletek.
  • Fizikai eszközök.
  • Szállítói és vásárlói listák.
  • Szoftver.

Másrészt vannak olyan esetek, amikor az adatokat az NDA nem tudja teljes mértékben védeni:

  • Információk, amelyekhez a fél hozzáférhet az NDA aláírása előtt.
  • Ha a kiadó fél felhatalmazta a fogadó felet az információ közlésére.
  • Amikor az információ már közkincs.
  • Amikor egy illetékes bíróság, egy kormányhivatal vagy a törvény előírja az információ megosztását.
  • Ha az információt nem bizalmas jelleggel egy átvevő féllel a kiadó féltől eltérő harmadik fél közölte.
  • Minden visszafejtéssel kapott információ.

Ezenkívül az elektronikus úton megszerzett adatokat, beleértve a legtöbb személyes információt is, általában rosszul védi az NDA, mivel nagy mennyiségű információt tartalmazhatnak. Egyes NDA-k biztonsági záradékkal rendelkeznek annak meghatározására, hogy mely adatok minősülnek bizalmasnak.

Titoktartási megállapodások vs. NDA-k

Az NDA-kat néha titoktartási megállapodásoknak is nevezik. Ezeknek a kifejezéseknek azonban más jelentése van.

A titoktartási megállapodás minden felet kötelez a titkok bizalmas kezelésére. Ezzel szemben az NDA fenntartja a titoktartást azáltal, hogy kapcsolatot létesít két vagy több fél között.

Egyszerűen fogalmazva, az NDA-k a legalkalmasabbak az egyirányú kommunikációs helyzetekre, míg a titoktartási megállapodások a legjobbak olyan esetekben, amikor két fél olyan projekten dolgozik, amely megköveteli, hogy megosszák a tulajdonjogot információ.

A legtöbb NDA titoktartási záradékot vagy becsmérlés tilalmát tartalmaz annak megakadályozására, hogy az aláíró fél negatívan beszéljen a feltáró félről vagy egy konkrét megosztott tapasztalatról.

Ismerje meg az NDA-kat, mielőtt aláírná őket

Az NDA-k hasznosak az üzleti életben, de megvannak a maguk korlátai és hátrányai.

Az NDA-k trükkösek lehetnek, ezért nagyon fontos megérteni, milyen következményekkel járnak, milyen nyelvet használnak, és mi történhet Önnel, ha megsérti őket. Feltétlenül olvassa el figyelmesen az NDA-t, mielőtt tollat ​​papírra tesz.