A macOS és a Linux egyaránt nagyszerű operációs rendszer. Mindkettőt a Unix ihlette, és stabilak és robusztusak.
Ebben a két operációs rendszerben közösek, a maguk módján egyedülállóak. Nézzünk meg néhány fő különbséget a macOS és a Linux között.
A macOS és a Linux rövid története
A macOS és a Linux fő részei a kernel, az alapvető segédprogramok, a grafikus felhasználói felület vagy az asztali környezet és az alkalmazások.
A macOS a Darwin néven ismert BSD Unix kernelen alapul, amely nyílt forráskódú. A macOS többi része (például a grafikus felhasználói felület és az alapvető alkalmazások) zárt forráskódú és védett. Az Apple építi és karbantartja ezeket a szoftverrendszereket, és a Mac-eszköz részeként kerülnek forgalomba.
Az Apple a 2000-es évek elején bevezette a Unixot a macOS-be. Ezt megelőzően a macOS nem Unix operációs rendszeren alapult.
A Linux viszont személyes projektként és a Unix operációs rendszer klónjaként indult a 90-es évek elején Linus Torvalds által. Szigorúan véve a Linux csak a kernel. Maga az operációs rendszer olyan alapvető részekből áll, mint a GNU segédprogramok, és olyan asztali környezetekből, mint a GNOME, KDE stb.
1. Nyílt forráskód vs. Saját szoftver
Mind a Linux, mind a macOS nagymértékben használ nyílt forráskódú szoftvereket, de míg a Linux disztribúciók teljesen nyílt forráskódúak, a macOS egyes részei zárt forráskódúak és védettek.
A nyílt forráskódú kerneltől az alapvető GNU segédprogramokig és GUI-környezetekig a Linux az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek megtestesítője. Szabadon módosíthatja és átcsomagolhatja a teljes operációs rendszert ízlése szerint. Akár kereskedelmi forgalomba is hozhatod, és pénzt is kereshetsz vele, ahogy a Red Hat Enterprise Linux esetében is.
A legtöbb esetben a Linux licencfeltételei megkövetelik, hogy az Ön által végzett módosításokat a közösség számára is nyilvánosságra hozzák.
A macOS esetében főként a kernel nyílt forráskódú. A többi rész, például az asztal és az alkalmazások nem nyílt forráskódúak. Természetesen az Apple egyéb összetevői, például a Swift programozási nyelv nyílt forráskódúak.
A Linuxtól eltérően, amelyet bármilyen hardveren használhat, a macOS-t Mac-eszközökön való használatra tervezték. Ha PC-t vásárol az Apple-től, akkor a szoftverért és a hardverért is fizetni kell.
2. Szoftverkezelés
A Linux már régóta magáévá teszi a központi szoftvertárak koncepcióját, ahonnan a felhasználók egyszerűen letölthetnek és telepíthetnek alkalmazásokat parancssor vagy grafikus eszközök segítségével.
A legtöbb Linux disztribúció csomagkezelőkkel érkezik, mint például az APT a Debian-alapú disztribúciókon, a DNF vagy a Yum a Fedora és a Red Hat Enterprise Linux rendszeren, valamint a Pacman Arch-alapú disztribúciók. A csomagkezelő segítségével egyszerűen telepíthet, távolíthat el, frissíthet és kezelhet szoftveralkalmazásokat számítógépén.
Az alkalmazások macOS rendszeren történő telepítésének hagyományos módja az alkalmazások mappán keresztül. Töltse le az internetről a telepíteni kívánt alkalmazást, majd húzza az alkalmazások mappájába, és a macOS gondoskodik a többiről.
Egy másik, újabb lehetőség a Mac App Store használata szoftveralkalmazások telepítésére.
Használhatja a Homebrew-t is, egy csomagkezelő, amely macOS-en nagyon hasonló módon működik, mint a Linux csomagkezelői, például az APT. A Homebrew Linuxon is működik.
3. Parancssori kiemelés
A Linux igazi ereje a terminálban vagy a parancssorban rejlik. A macOS-ben elérhető egy hasonló terminálemulátor, de a figyelem nagy része a díszes Mac-asztalra irányul.
A terminál lehetővé teszi, hogy hatékonyan és egyszerűen kommunikáljon számítógépével és szoftverforrásaival. Ezenkívül lehetővé teszi a feladatok egyszerű automatizálását és ütemezését. A Linuxot futtató szoftvermérnökök, haladó felhasználók és rendszergazdák nagymértékben beépítik a terminált a munkafolyamatba.
A legtöbb Linux disztribúció a Bash-t (GNU Bourne Again Shell) használja a terminál alapértelmezett shelljeként. 2019-ben az Apple lecserélte a Bash shellt a Zsh (Z shell) javára. A Z héj nagymértékben testreszabható és sok hasonlóságot mutat a Bash-val, a ksh-val és a tcsh-val.
Mivel a Linux és a macOS többnyire hasonló héjakat használ, a Linux PC-n futtatott alapvető parancsok a Mac-en is működnek, és fordítva.
4. Asztali környezetek
A Linux korai napjaiban a kernelen alapuló operációs rendszereket nem szállították grafikus felhasználói felülettel, és a legtöbb Linux-szerver még mindig nem. A terminálon keresztül kellett kapcsolatba lépnie az operációs rendszerrel. Idővel asztali környezeteket fejlesztettek ki, hogy segítsék a felhasználókat az operációs rendszerrel való interakcióban intuitívabb és barátságosabb módon, hogy az operációs rendszer a haladó és a nem műszaki felhasználókat egyaránt kielégítse.
Mint minden Linux esetében, ilyenek is vannak több asztali környezet amelyek közül választhat, amelyek mindegyike egyedülálló módot kínál a rendszerrel való interakcióra. Néhány kiemelkedő asztali környezet közé tartozik a GNOME, XFCE, KDE, Deepin stb. Szabadon telepíthet több asztali környezetet Linuxra, azonban egyszerre csak egyet használhat.
A macOS grafikus felhasználói felülete szabványos, és minden felhasználó számára ugyanaz. A háttérképek, témák és hasonló módosítások módosításán kívül nincs lehetősége másik asztali kezelő telepítésére, amely megváltoztatja a macOS megjelenését és működését.
5. A többszörös elosztás fogalma
Linuxon a disztribúció vagy disztribúció a Linux egy bizonyos típusa, amely meghatározott alkalmazáskészlettel, asztali környezettel és rendszer segédprogramokkal érkezik. A különböző disztribúciók általában egy meghatározott felhasználócsoportot céloznak meg, például etikus hackereket, művészeket, programozókat, szoftverfejlesztőket stb.
Szó szerint több ezer Linux disztribúció létezik, amelyek közül választhat a munkafolyamattól függően. Például a Kali Linuxot, egy Debian-alapú disztribúciót többnyire etikus hackelésre és behatolási tesztelésre használják. Rengeteg eszközt és segédprogramot tartalmaz, amelyek alkalmasak az etikus hackerek számára.
Az Arch Linux egy másik példa a Linux disztribúcióra, amely könnyű és minimális eszközökkel érkezik. Széles körben használják a Linux-rajongók és geekek, akik szeretik az operációs rendszerüket a semmiből testreszabni.
Másrészt a macOS-szel mindenki ugyanazt az operációs rendszert kapja, függetlenül attól, hogy mi a szenvedélye vagy a munkája. Ennek az az oka, hogy az Apple az egyetlen vállalat, amely fejleszti és felügyeli az operációs rendszert. Az Apple számára kontraproduktív lenne egyetlen operációs rendszer több változatát fenntartani.
Az oka annak, hogy miért van olyan sok Linux disztribúció abból fakad, hogy a Linux kernel és alapvető összetevői mind nyílt forráskódúak. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyen létrehozzanak új Linux-ízeket, amelyek egy adott közönséget céloznak meg.
Linux vs. macOS: A legjobbak csatája
A Linux és a macOS egyaránt nagyszerű, és megosztják a Unix-örökséget. Például mindkettőhöz hasonló parancssori shell tartozik, és azonos fájlstruktúrával rendelkeznek. Az összes többi különbség abból adódik, hogy a Linux kernel nyílt forráskódú, és bárki szabadon módosíthatja.
Nem biztos benne, hogy melyik Linux disztribúciót használja? Mivel több száz Linux disztribúció közül választhat, nehéz lehet megtalálni a megfelelőt. A Debian-alapú disztribúciók, mint például az Ubuntu és a Pop!_OS, fantasztikusak és könnyen elindíthatók.
