Talán hallott már arról, hogy a Linux az az operációs rendszer, amelyet akkor kell használni, ha törődik az adatvédelemmel. De miért? Az adatai hirtelen biztonságban vannak, csak azért, mert Linuxot használ?

Nos, igen és nem. Miután megnyitott egy webböngészőt, minden adatát átadhatja, akárcsak más platformokon. De addig a pontig senkinek nincs rálátása arra, hogy mit csinál Linux-alapú számítógépén. Nézzünk meg néhány okot.

1. Nem szükséges online fiók létrehozása

A Windows 11-től kezdve az operációs rendszerbe való bejelentkezéshez Microsoft-fiók szükséges. A Chromebookokhoz Google-fiók szükséges, kivéve, ha úgy dönt, hogy csak vendég módban használja a számítógépet. A MacBookokhoz nincs szükség Apple-fiókra, de a nélkülözés azt jelenti, hogy elveszíti az App Store-t és sok más beépített funkciót. Az Androidhoz és az iOS-hez hasonlóan az asztali operációs rendszerek is online fiók létrehozását kérik a kezdeti beállítási folyamat során.

Amikor bárhol online fiókot hoz létre, valaki most már képes bizonyos információkat gyűjteni Önről. Ha azokról az eszközökről van szó, amelyeket sokan magunkkal hordunk vagy napi szinten használunk, akkor ez rengeteg intim információval szolgál Önről egy vállalatnak.

Az elsöprő Linux disztribúciók többsége, nem kér fel online fiók létrehozására, és nem áldoz fel egyetlen funkciót sem a folyamat során. Bármit megtehet a számítógépén, beleértve az alkalmazások telepítését és a frissítések letöltését korlátlan ideig anélkül, hogy hozzáférést adna egy vállalatnak ahhoz, amit a számítógépén csinál.

2. Alkalmazások, amelyek nem követnek nyomon

A többi operációs rendszerhez hasonlóan a Linux legtöbb verziója is rengeteg előre telepített alkalmazást tartalmaz. De a kereskedelmi platformoktól eltérően ezek az alkalmazások nem húznak meg profitot. Nem próbálnak adatokat gyűjteni eladás céljából, vagy profilt felépíteni a hirdetések megjelenítéséhez. Elsősorban nem szalaghirdetéseket vagy felugró ablakokat próbálnak megjeleníteni. A legtöbben még csak diagnosztikai vagy hibajavítási célból sem figyelik a viselkedését.

A Linux-szoftverek többsége nyílt forráskódú, ami azt jelenti, hogy a forráskód bárki számára nyilvánosan elérhető, megtekintheti, szerkesztheti és megoszthatja. Ha valaki nyomkövetést helyez el egy programban, akkor valaki más valószínűleg felfedezi ezt a kódot, és vagy előhívja, vagy újra terjeszti a program egy olyan verzióját, amelyen nincs nyomkövetés.

Röviden: a Linux-alkalmazások nem követnek nyomon, mert nincs ösztönzésük a követésre. Inkább arra ösztönzik őket, hogy ne kövessenek téged.

3. Nincs bloatware

A számítógépeken előre telepített alkalmazásokkal várjuk. Egyes funkciókat – például a webböngészőt, a fájlkezelőt, a szövegszerkesztőt és a számológépet – régóta az asztali operációs rendszer alapvető részének tekintik. De sok Windows számítógépen sokkal több program található. Egyesek egy bizonyos harmadik fél cég víruskereső szoftverét, egy másik cég zenelejátszóját és egy harmadik cég irodai programcsomagját kötik össze.

Ez a gyakorlat olyan jól bevált, hogy egy új Windows-gép beállításának egy része kiadásokkal jár talán annyi időt vesz igénybe a nem kívánt szoftverek eltávolítása, mint amennyi a kívánt programok telepítése szükség. A szoftverek egy része aktívan követi Önt, vagy regisztrációt igényel egy másik szolgáltatásra, amely ezután követi Önt.

Előfordulhat, hogy az Apple számítógépei nem mellékelve harmadik féltől származó szoftvereket tartalmaznak, de Önt továbbra is eltalálják az Apple számos olyan ajánlata, amelyek esetleg nem érdekelnek. A szoftverek nagy részét nem lehet könnyen eltávolítani. Ezen szoftverek egy része Apple ID-t is igényel.

A legtöbb Linux disztribúció az előre telepített szoftverek teljes skálájával érkezik. A kereskedelmi operációs rendszerekkel ellentétben azonban ezek a programok bármelyikét eltávolíthatja.

Egyes alkalmazásokat nehezebb eltávolítani grafikus alkalmazással, mert az asztali környezet alapvető fontosságúnak tartja őket az elvárásoknak megfelelően működik, de semmi sem akadályozza meg a technikai felhasználókat abban, hogy terminált nyisson meg, és eltávolítsa ezeket a programokat a parancs sor. Végül is Linuxon eltávolíthatja a teljes asztali környezetet, és ha akarja, lecserélheti egy másikra.

4. Egyszerű tárolási meghajtótitkosítás

A Linux telepítésekor lehetősége van erre titkosítsa a merevlemezt a folyamat. Ez lett az alapértelmezett viselkedés sok Linux-disztribúciónál. Ez nagyszerű, de ez csak egy része a történetnek.

Nem csak az asztali számítógépe vagy a laptopja van titkosítva, de könnyen titkosíthat más médiatípusokat is. A flash meghajtót vagy a merevlemezt ingyenesen titkosíthatja az előre telepített szoftverrel. Bár ez nem nyilvánvaló a fenti képernyőképen, a „Password Protect Volume (LUKS)” bejelölése titkosítja a kérdéses meghajtót. Ez a GNOME Disks-t, a partíciószerkesztőt használja, amely számos legnépszerűbb Linux disztribúcióhoz tartozik.

Az eszközök titkosítása eléggé homályban van a szabadalmaztatott operációs rendszereken, így egyes külső médiacégek előre titkosított meghajtókat kínálnak felárként. Vagy vásárolhat fizetős szoftvert a meghajtók titkosításához.

Linuxon könnyedén és ingyenesen titkosíthatja adatait, ugyanazzal a titkosítási szinttel (vagy többel), amelyért sok vállalat fizetni szeretne.

5. Folyamatos ingyenes frissítések

Az adatvédelem és a biztonság nem ugyanaz, de a kettő kéz a kézben jár. A nem biztonságos eszköz nagyobb valószínűséggel veszélyezteti a magánéletét.

A legújabb rendszerfrissítések naprakészen tartása elengedhetetlen összetevője számítógépe biztonságának megőrzésében. Több kereskedelmi operációs rendszer várható élettartama végével jár. Windows rendszeren ez az Ön Windows-verziójához van kötve. Végül a Microsoft megszünteti a Windows régebbi verzióinak támogatását.

Chromebookokon és Apple-eszközökön a támogatási időszak az Ön eszközéhez kötött. Minden eszköz bizonyos számú éves frissítést kap.

Linuxon mindaddig kap frissítéseket, amíg a számítógépe képes futtatni a választott disztribúciót. Más szóval, nem fog új számítógépre váltani, mert a támogatási időszak lejárt. Mindaddig, amíg beállít egy rendszeres frissítési rutint, vagy beállítja a frissítések automatikus telepítését, tudja, hogy gépe viszonylag biztonságos marad, és ez segít megőrizni adatait.

6. Adatvédelem-megerősített disztribúciók

Míg a legtöbb Linux disztribúció nagyobb adatvédelmet kínál, mint a kereskedelmi operációs rendszerek, van néhány adatvédelem-orientált Linux disztribúciók, amelyek a következő szintre emelik a dolgokat. Ilyen disztribúciókat használ, ha a magánélet védelme elengedhetetlen a munkájához, vagy akár élet-halál kérdése.

Ezek a disztribúciók azonnali lépéseket tesznek az adatvédelem javítására, például csomagolják a Tor-böngészőben vagy VPN-t foglalnak magukba. A Tails például a számítógép kikapcsolásakor minden adatot töröl, kivéve a titkosított mappába mentett fájlokat. A Qubes OS lényegében minden programot a saját virtuális gépén futtat, megakadályozva, hogy a szoftverek kémkedjenek a számítógépén végzett tevékenységek után.

Az egyik ilyen adatvédelem-orientált disztribúció több kellemetlenséggel jár, mint amennyit a legtöbb ember el akarna viselni, de ha biztos akar lenni abban, hogy a számítástechnika a lehető legszemélyesebb, akkor sok időt takaríthat meg, és erőfeszítés.

A Linux nem garantálja az adatvédelmet

Ismétlem, a Linux használata nem garantálja, hogy adatai privátak. A ChromeOS végül is egy Linux disztribúció, amely rengeteg információt juttat el Önről a Google felé. Ha Chrome-ot, Steam-et, Discord-ot és más szabadalmaztatott alkalmazásokat telepít a rendszerére, sok cégnek továbbra is hozzáférést biztosít ahhoz, hogy mit olvas, mivel játszik, és kivel beszél.

De Linuxon nagyobb mértékben irányíthatja a magánéletét. Kiválaszthatja, hogy mit szeretne telepíteni és mit nem, és maga döntheti el, hogy milyen adatokat oszt meg kényelmesen. Bízhat számítógépében, és az intelligens online gyakorlatok kialakítására összpontosíthat.