A Linux rendszer- és szerveradminisztrátorok legnagyobb problémája a felmerült hibák hibaelhárítása. E problémák kijavítása, a biztonsági problémák kezelése és az ilyen problémák mögött meghúzódó elsődleges okok elemzése a parancsképernyőről néha komoly kihívásokat jelenthet.
A Linux maga egy parancssori univerzum. Nem könnyű megtanulni az összes parancsot és azok paramétereit, nem is beszélve a hibaelhárításról.
Ezért vannak Linux kezelőfelületek, amelyek mindent szem előtt tarthatnak. A legtöbb rendszer- és szerveradminisztrátor inkább ezeket az adminisztrációs felületeket részesíti előnyben Linux rendszerei kezeléséhez. Ezért érdemes megfontolni egy adminisztrátori felület használatát egy Linux-kiszolgáló kezeléséhez.
Miért érdemes adminisztrátori felületet használni a Linux-kezeléshez?
A Linux rendszergazdák számára fontos, hogy megtanulják, hogyan működnek ezek az interfészek amellett, hogy tudják, hogyan kell megfelelően használni a kezelőfelületeket. Összefoglalva, a felügyeleti interfészek olyan eszközöknek tekinthetők, amelyeket a hálózatfelügyeleti állomás és a kezelni kívánt objektum vagy eszköz, jelen esetben egy Linux-gép között fog használni.
Hogy jobban el tudja képzelni, gondolja ezt így. Képzeld el, hogy van egy Linux szervered. A szerver kezeléséhez és a különféle objektumok eléréséhez valamilyen felügyeleti protokollt kell használnia. Lehetőség van ezen felügyeleti protokollok és a kezelendő objektum közötti kapcsolat figyelésére felügyeleti felületekkel.
Ezt a nyomkövetést a parancsképernyőről meglehetősen nehéz elvégezni. Sok időt kell töltenie a parancsképernyőn és a masteren a Linux hálózati parancsokat. Sőt, még ha mindezeket meg is teszi, megnő a hibák elkövetésének lehetősége. Ennek eredményeként kockázatos és nehéz lesz a rendszert manuálisan parancsokkal kezelni.
Webes felület használata Linux adminisztrációhoz
A webes felületek elérhetőek és könnyen használhatók. Ha webes felülettel kezel egy rendszert, gyakran egy helyen találhat adatbázisokat, ügyféladatokat, felhasználói szerződéseket, feltöltött fájlokat, IP-címeket, sőt hibanaplókat is. Mivel minden a szeme előtt lesz, néhány egérkattintással elvégezheti a kezelési műveleteket.
Mi az a Webmin?
Nagyon praktikus a web alapú rendszerek kezelése a Webmin segítségével. Ha korábban már használt olyan környezeteket, mint a cPanel és a Plesk, soha nem lesz ismeretlen a Webmin használata során. Ezenkívül a Webmin nyílt forráskódú, és számos funkcióval rendelkezik.
A Webmin lehetővé teszi a rendszerben regisztrált összes felhasználó fiókjának egy helyről történő kezelését. Ezenkívül nincs szükség kódolási képességekre. Nem is kell shell parancsokat a hálózat konfigurálásához vagy módosítsa a hálózati fájlokat, mivel a Webmin a hálózati konfigurációkban is segíthet.
Egy másik kezelési probléma, amelyet a Linux-felhasználók jól ismernek, a lemezparticionálás. A Webmin particionálási és automatikus biztonsági mentési funkciókkal rendelkezik. A biztonsági protokollokról is gondoskodik, így nem kell aggódnia az SSL megújítása miatt. Ezen kívül van egy parancshéj funkció, amellyel Linux és Unix parancsokat adhat ki a Webminben.
Ma a felhőtechnológiák továbbra is nagyon gyors ütemben fejlődnek. Ha számítási felhő szolgáltatást fontolgat, vagy felhőre szeretné építeni a rendszerét, a Webmin felhőalapú telepítési funkcióval is rendelkezik.
A Webmin másik nagyon hasznos funkciója, hogy különböző modulokat tartalmaz. Mivel nyílt forráskódú, megírhatja saját moduljait, és akár az interneten található kész modulokból is profitálhat. Például a Virtualmin GPL modul segítségével vezérelheti tárhelyszolgáltatását. Sőt, innen is lehet virtuális hosztokat és DNS-t kezelni.
Ha egynél több virtuális szervere van, a Virtualmin GPL minden virtuális szerverhez létrehoz egy Webmin felhasználót. Minden szerver csak a saját virtuális szerverét kezeli a Webmin segítségével. Így lehetséges, hogy ezekben a virtuális szerverekben független postafiókok, webhelyek, alkalmazások, adatbázis-kiszolgálók és szoftverek legyenek.
Csomagkonfiguráció a Linux rendszerkezelésben
Egy másik téma, amelyet a Linux rendszergazdáknak ismerniük kell, a csomagkonfiguráció és -kezelés. Amikor egy csomagot telepít a rendszerére, csak azt követi, ami a parancsképernyőn történik. Megtörténik a letöltési folyamat, kiírja, hogy mik a telepített fájlok, és tájékoztatást kap a telepítésről. Ez a kaland azonban nem ilyen egyszerű.
Ha csomagot szeretne telepíteni, azt a rendszerszinten be kell állítani. Hogy egy példát adjunk a Debian és Ubuntu rendszerekről, a konfigurációs eszköz, amely ezt teszi debconf. Konfigurálja a telepíteni kívánt csomagot, a beállításainak megfelelően dpkg-reconfigure fájlt.
Érdemes lenne egy példán keresztül megvizsgálni, hogy jobban megértsük, miért érdemes megfontolni a debconf használatát a felügyeleti felületeken. Egy egyszerű paranccsal lekérdezheti a debconf adatbázisban elérhető csomagokat. Az alábbi debconf-show paranccsal lekérdezheti a teljes adatbázist és a --listowners paraméter csak a tulajdonosokat adja vissza:
sudo debconf-előadás--listowners
Most próbáljon meg újrakonfigurálni egy választott elemet a segítségével dpkg-reconfigure:
sudo dpkg-reconfigure wireshark-common
Mint látható, egy konfigurációs felület a drótcápa-közönséges megnyílik. Mostantól a konfigurációs műveletek egyszerűbbé válnak a debconf felület használatával. A parancssorban azonban nincs debconf parancs. Ennek az az oka, hogy a debconf már integrálva van dpkg.
Ha arra készülsz írd meg a saját Linux-csomagjaidat és használja őket a rendszer adminisztrációjában, hasznos lesz ismerni a debconf-ot. Mert felületet biztosít a felhasználókkal való beszélgetéshez, akik telepítik a csomagodat, és kapnak tőlük némi inputot. Ehhez a debconf által biztosított frontend és backend API-kat kell használnia.
A rendszergazdai felületek jelentősége a Linux rendszerkezelésben
Rengeteg parancsot használhat Linux rendszerek és szerverek kezelésekor. Ezen parancsok mindegyike több tucat különböző paraméterrel rendelkezik. Természetesen nagyon értékes az Ön számára, ha megismeri és tanulja meg őket. Nem hagyhatja figyelmen kívül azonban a felügyeleti felületek nyújtotta kényelmet és elérhetőséget sem.
Még csak egy alapvető konfigurációs beállítás módosításához is módosítania kell a fájlokat. Ezenkívül ezek a változtatások károsíthatják a rendszert. Egy nagyszabású projektben az ilyen konfigurációs problémák óriási problémákat okozhatnak mind a kiadások, mind a biztonság szempontjából. A kezelőfelületek azonban megkímélnek ettől a parancsok és paraméterek teljes halomától.
A fő cél itt a munkaterhelés csökkentése és az időmegtakarítás. A Webmin és a debconf csak példa. Érdemes olyan technológiákat is elsajátítani, mint pl Pilótafülke és Nagios. Ezek hatékony Linux rendszer- és szerveradminisztrációs eszközök, amelyeket gyakran használnak, és hasznosak lesznek az Ön számára.