Az ellenállás az egyik legfontosabb mérendő érték az elektronikában. Emiatt minden multiméter ohmmérővel van felszerelve. Az ohmmérővel a bütykök és a mérnökök egyaránt megtervezhetnek és elháríthatnak különféle elektromos és elektronikus áramköröket.
Bár az alkatrészek ellenállási értékei szabadon elérhetők az interneten, különféle tényezők miatt, mint pl a gyártás minősége, az időjárás, a korrózió és az általános kopás, a tényleges ellenállások változhatnak szignifikánsan. Ez az oka annak, hogy mindenkinek, aki elektronikával dolgozik, meg kell tanulnia az ellenállás mérését menet közben egy multiméterrel. Folytassa az olvasást lent, hogy megtudja, hogyan!
Miben mérik az ellenállást?
Az elektromos ellenállás egyfajta erő, amely ellenáll vagy akadályozza az elektromos áram áramlását. Az ellenállást ohm értékben mérik, amelyet egy omega szimbólum, Ω képvisel. Ez az Ohm törvénye alapján számított értékek egyike, a feszültség és az áram mellett.
Megfelelő ellenállásértékekkel az emberek szabályozhatják és irányíthatják az elektromos áramot. Az ellenállásnak számos lehetséges funkciója van az áramkörön belül. A legnépszerűbb alkalmazások közé tartoznak a feszültségosztók, a frekvencia és időzítők beállítása, az áramköri funkciók vezérlése és a hőtermelés.
Az ellenállásmérés elvégzése előtt meg kell értenie, mi az ellenállás, mivel nagy valószínűséggel ez lesz az az alkatrész, amelyet ellenállást mérni fog.
Mi az ellenállás?
Számos elektronikus alkatrész létezik, amelyeket kifejezetten az áramkör ellenállásának biztosítására terveztek. Ezeket az alkatrészeket ellenállásoknak nevezzük. Az ellenállások két alapvető típusra oszthatók: lineáris és nemlineáris ellenállásokra.
A lineáris ellenállások további két típusba sorolhatók: fix értékű ellenállások (pl. normál átmenő lyukellenállások) és változó ellenállások (pl. potenciométerek).
Másrészt a nemlineáris ellenállások különböző körülmények, például hőmérséklet, feszültség és fény (pl. termisztor, dióda) szerint változtatják az ellenállásértékeiket.
Az ellenállástűrés megértése
Mivel a szennyeződések ellenállást okozhatnak, az áramkör minden alkatrésze rendelkezik bizonyos szintű ellenállásértékekkel. Még azok a rézhuzalok is, amelyeknek a lehető leghatékonyabban kell villamos energiát továbbítaniuk, kis ellenállásúak lesznek. Az elektronikában az a jó, hogy az értékeknek nem kell tökéletesnek lenniük ahhoz, hogy az áramkörök működjenek. Csak azt kell biztosítanunk, hogy értékeink a tűréshatáron vagy a hibahatáron belül legyenek.
Ami az ellenállásokat illeti, a gyártóknak meg kell adniuk az ellenállásaik tűréshatárát. Az ellenállás tűréshatárát úgy lehet azonosítani, ha megnézi az online specifikációs lapját, vagy azonosítja az alkatrészen megjelölt utolsó sáv fémes színét. Ezek a szalagok színes bronz (±1% tűrés), arany (± 5% tűrés) vagy ezüst (± 10% tűrés) színűek lesznek. A mindennapi barkácsolási projekteknél a ± 10%-os tűrés gyakran megfelelő, de precíziós munkákhoz ± 5%-os vagy akár ± 1%-os tűrés is szükséges lehet.
Tehát az ellenállás mérésekor számítson arra, hogy az értékek nem lesznek pontosak: egy 270 ohmos ellenállás 268 ohmot vagy 272 ohmot mutathat. Mindaddig, amíg nem haladja meg az ellenállás utolsó sávja által jelzett tűréshatárt, rendben kell lennie.
Hol lehet alapozni az ellenállásértékeket
Az alkatrészek vagy csomópontok ellenállásának mérése nagymértékben javítja az elektronikai áramkörök hibaelhárítási készségeit. És ahhoz, hogy megtudja, hogy egy ellenállás vagy egy adott csomópont tönkrement (nem működik), szüksége lesz a megfelelő értékek hivatkozására.
Amint azt korábban említettük, az összetevők rezisztív értékeit megtalálhatja, ha online rákeres az összetevő adatlapjára. A normál fix értékű THT ellenállások esetében kényelmesebb módja annak, hogy megismerje az ellenállás értékét, ha megismerkedjen az ellenállás színkódolásának alábbi ábrájával:
Nak nek olvassa el az ellenállás színkódját, először megfelelően be kell állítania az ellenállást. Ne feledje, hogy az ellenállás olvasásakor mindig balról jobbra olvas. A fémes színeket, például a bronzot, az ezüstöt és az aranyat az ellenállás jobb szélére kell irányítani.
Egy ellenálláson négy-öt sáv lesz. Az ötsávos ellenálláson az első három sáv az ellenállás értékének első három számjegyét jelzi; a negyedik sáv egy decimális szorzó, amely azt jelzi, hogy hány nullát fűz az első három számjegyhez. Egy négysávos ellenálláson csak az első két sáv jelent számjegyeket, míg a harmadik egy decimális szorzót. Mindkét típusnál az utolsó sáv mindig fémes lesz, ami megfelel az ellenállás tűrésének.
Ha megjegyzi ezt a színkódolási sémát, akkor megvan a módja mérje meg az áramkör ellenállását multiméter használata nélkül.
A multiméter alapvető részei
Az ellenállás mérése előtt először meg kell ismerkednie a multiméterrel. Általában kétféle multiméter létezik: analóg és digitális. Bár interfészükben különbségek vannak, mindkettő képes feszültséget, áramot és ellenállást mérni. Íme egy illusztráció mindkét típusú multiméterről és az ellenállásméréshez szükséges alapvető alkatrészekről:
Hogyan mérjük meg az ellenállást multiméterrel
Most, hogy ismeri az ellenállás alapjait és azt, hogy miért mérjük, itt az ideje, hogy megmutassa, hogyan ellenőrizheti az ellenállást multiméterrel.
1. lépés: Dugja be a fekete szonda jack csatlakozóját a multiméter COM vagy közös portjába. Helyezze be a piros szondát az ohm bemeneti portba.
2. lépés: Válassza ki az ohmmérő funkciót a multiméteren, és válassza ki az ellenállási tartományt. A funkciókapcsolóval válassza ki az ohmmérő funkciót. A funkciót általában egy omega szimbólum (Ω) jelzi.
Ha automatikus hatótávolságú multimétert használ, az ohmmérő automatikusan beállítja a megfelelő ellenállási tartományt (tehát nem kell beállítani). Ami a kézi multimétereket illeti, a funkciókapcsolóval kell kiválasztani a mérni kívánt tartományt vagy ellenállásokat.
Ha THT ellenállásokat mér, használja az ellenállás színkódolási sémáját a multiméter beállításához szükséges ellenállási tartomány becsléséhez. Ha SMD (felületre szerelhető eszköz) típusú ellenállásról van szó, az érték valószínűleg magára az ellenállásra lesz írva.
Ha valamilyen okból nem találja, vagy az érték túl kicsi ahhoz, hogy láthassa, az ellenállását a specifikációs lapon találja meg. Ha valóban nem tudja megbecsülni az értékét, állítsa be a tartományt a legalacsonyabb értékre. Ezután folytathatja a tartomány beállítását, ha az ohmmérő nem mutat semmilyen értéket.
3. lépés: Vegyen piros és fekete szondákat, és hagyja, hogy mindegyik szonda érintse a mérni kívánt komponens vagy csomópont fémes végeit.
4. lépés: Nézze meg a kijelzőn az ellenállás értékét. Ha automatikus hatótávolságú multimétert használ, győződjön meg róla, hogy ellenőrizze a szimbólumot a kijelzőn. Az „MΩ” szimbólum megohmot jelent (1 MΩ = 1000 kΩ), a „kΩ” azt jelenti, hogy kiloohm (1 kΩ = 1000 Ω), az „Ω” szimbólum pedig ohmot (1Ω = 1000 mΩ). Ha az eredmény egy decimális érték az „Ω” szimbólummal, az milliohmban (mΩ) értendő.
Legyen biztonságos az áramkörök és alkatrészek szondázásakor
Az elektronikus és elektromos áramkörök kezelésének megvannak a maga veszélyei. Annak érdekében, hogy ne sértse meg az áramkört, és személyes biztonsága érdekében tartsa szem előtt a következőket.
Ha ohmmérővel méri az ellenállást, győződjön meg arról, hogy az áramkör nincs áram alatt (hacsak nem szükséges). Vizsgálja át az áramkört. Ha induktort, kondenzátort vagy akkumulátort lát, vegye ki az akkumulátort, majd kisítse le az áramkört úgy, hogy nagy értékű ellenállást csatlakoztat a csomópont vagy az alkatrészek mindkét végén.
Olvasási ellenállás értékek
És nagyjából ennyit kell tudni az ellenállás alapjairól és az ellenállásértékek leolvasásáról. Képességeinek csiszolásához próbálja meg mérni a különböző elektronikus alkatrészek ellenállását (ügyeljen a kondenzátorok és tekercsek kisütésére) az áramkörön belül és kívül. Ha megismeri a közös ellenállásértékeket és az ellenállás színkódolási sémáját, akkor az ohmmérő használatában is jártasabb lesz. Érdemes megtanulnia a feszültségek és az áramerősség mérését is, mivel ezek nagyban javítják hibaelhárítási képességeit.
