Az új Ubuntu felhasználók szinte minden nap találkoznak ismeretlen terminológiákkal. Íme néhány általános Ubuntu kifejezés és zsargon magyarázata.
Az Ubuntu könnyen a legnépszerűbb választás egy operációs rendszer számára, ha Linuxra szeretne váltani. Ha pedig könnyebbé szeretné tenni az átállást, jó ötlet tudni néhány olyan általános kifejezés jelentését, mint a sudo, csomagkezelő, LTS és APT.
Az Ubuntu terminológiájának megértése segít megismerni a működését, és segít az operációs rendszer teljes potenciáljának kihasználásában. Emellett, ha Linuxra vált, valószínűleg erős felhasználó szeretne lenni. E kifejezések jelentésének ismerete az első lépés azzá válás felé.
Nézzünk tehát néhány gyakori Ubuntu kifejezést, zsargont és nyelvezetet, amelyekről tudnia kell.
1. APT
Az APT vagy Advanced Package Tool egy parancssori eszköz, amely lehetővé teszi a szoftvercsomagokkal való interakciót. Használhatja az Ubuntu csomagok telepítésére, eltávolítására és frissítésére.
Az APT felhasználóbarát és egyszerű módot kínál az alkalmazások kezelésére. Ezzel megkímélheti a program forrásból történő manuális felépítésének fáradságát.
2. dpkg
A dpkg egy olyan csomagkezelő is, mint az APT. Ugyanazokat a funkciókat biztosítja a csomagok telepítéséhez, eltávolításához és kezeléséhez. Az APT-vel ellentétben azonban egyszerre csak egy csomagon tud működni.
Ez a kettő régebbi csomagkezelője, de még mindig nagyon hasznos és széles körben használt Debian-alapú rendszereken, mint például az Ubuntu. Az APT valójában a dpkg front-end burkolója, amely a színfalak mögött működik.
3. GNOME
A GNOME egy grafikus felhasználói felület (GUI) vagy asztali környezet (DE) Linuxhoz. Ez hajtja az Ubuntu asztali számítógépet, praktikus funkciókat, alkalmazásokat, valamint megjelenését és kialakítását biztosítva.
A GNOME célja, hogy a Linuxot felhasználóbaráttá tegye azáltal, hogy tetszetős felületet kínál. Ha még nem ismeri a Linuxot, ez a DE segít a rendszerben való egyszerű navigálásban.
4. LTS
Az LTS a hosszú távú támogatást jelenti, és az Ubuntu egyik verziója. Az Ubuntu LTS kétévente jelenik meg, és öt évig ingyenes támogatást biztosít. Ez a verzió a többi verzióhoz képest stabilabb, így alkalmas napi vezetőként való használatra.
A kapott frissítések is rendkívül stabilak, ezért nem fog túl sokat kapni belőlük. Ha élvonalbeli szolgáltatásokat keres, valószínűleg egy kevésbé stabil verziót szeretne választani, például a napi buildeket vagy az ideiglenes kiadásokat.
5. Csomagkezelő
A csomagkezelő egy olyan eszköz, amely az Ubuntu alkalmazások telepítéséért, eltávolításáért és frissítéséért felelős. A szoftverek vagy alkalmazások csomagként érkeznek, ezért szükség van egy csomagkezelőre, például az APT-re vagy a dpkg-ra a csomagok kezeléséhez.
6. GDM és LightDM
A GDM (GNOME Display Manager) és a LightDM az Ubuntu kijelzőkezelői, amelyek biztosítják az Ubuntu eszközére való bejelentkezéshez és a munkamenetek elindításához használt grafikus felhasználói felületet.
A GDM a GNOME alapértelmezett kijelzőkezelője, és szebb, míg a LightDM, ahogy a neve is sugallja, a könnyebb változata, amely nagyjából ugyanazokkal az alapvető funkciókkal rendelkezik.
7. sudo
Lehet, hogy már használta a sudo-t az Ubuntu terminálban, különösen a rendszer első beállításakor. A sudo egy parancssori segédprogram, amely hozzáférést biztosít a rendszerszintű műveletekhez.
Ezek a műveletek rendszergazdai jogokat igényelnek, ezért a parancs használatához a rendszer adminisztrátorának kell lennie. Segít csomagkezelési műveletek végrehajtásában, fontos rendszerfunkciók konfigurálásában stb.
8. Adattár
A tároló egyfajta tárhely, amelyben számos konfigurációs fájl található különböző csomagokban vagy mappákban. Az Ubuntu szoftvercsomagokhoz hozzáférhet, és egy szoftvertár segítségével telepítheti azokat a számítógépére.
A legtöbb Debian-alapú Ubuntu szoftver DEB-kiterjesztéssel van csomagolva a hivatalos Ubuntu adattárak. Különféle CLI- és GUI-eszközöket kap a szoftver eléréséhez ezekből a lerakatokból, például az APT-ből.
9. Héj
A Shell egy parancssori értelmező Linuxhoz, és valószínűleg a Linux rendszer leghatékonyabb eszköze. Felelős a terminálba írt parancsok végrehajtásáért, kommunikációs hídként működik az operációs rendszer és a felhasználó között. Ezeket a parancsokat elküldi az operációs rendszernek olyan műveletek végrehajtásához, mint például a programok futtatása.
10. Terminál
A terminál egy szöveges interfész, amely segít a héjjal való interakcióban. Ez egy bemeneti-kimeneti környezet, ahol szöveges parancsokat ad meg, és megjeleníti a shell által biztosított kimenetet.
Használhatja az Ubuntu alapértelmezett terminálját, vagy kijelentkezzen ezek a többi Linuxhoz elérhető terminálemulátor. Az alapvető funkciók nagyjából megegyeznek, de a megjelenés és a hangulat eltérő lehet.
11. Ubuntu ízek
Az Ubuntu egy Linux disztribúció, amely változatos és ízletes változatokkal rendelkezik. Mivel a Linux nyílt forráskódú rendszer, a fejlesztők személyre szabhatják, és közben különféle új verziókat hozhatnak létre.
A fő különbség az Ubuntu ízek között az alapértelmezett DE, amelyet mindegyik használ. Például a Lubuntu LXQt-t, a Xubuntu Xfce-t, a Kubuntu pedig KDE Plasmát használ. Nézze meg a legjobb Linux asztali környezetek hogy többet megtudjon a funkcióikról, és kitalálja, melyiket válassza.
12. Snap
A Snap az Ubuntu fejlesztője, a Canonical népszerű szoftvercsomagoló és -telepítő rendszere. Lehetővé teszi alkalmazások telepítését, eltávolítását és frissítését Ubuntu eszközén. A Snap csomagok függőségeikkel együtt érkeznek, így bármely Linux-gépre kényelmesen telepíthetők, függetlenül a futó disztribúciótól.
A Snap lehetővé teszi a csomagok elérését akár a parancssorból, akár a Snap Store.
13. Flatpak
A Flatpak egy másik csomagkezelési és szoftvertelepítési segédprogram, amely lényegében egy olyan rendszer, ahol asztali alkalmazásokat hozhat létre és terjeszthet Linuxon. Ez egy alternatíva az Ubuntu csomagok lebontására.
A Flatpak alkalmazásokat a parancssoron keresztül telepítheti a flatpak paranccsal. Nem kell aggódnia semmilyen függőség miatt, mivel a flatpak mindezt gondoskodik Ön helyett.
14. frissítés, frissítés és automatikus eltávolítás
frissítés, frissítés és automatikus eltávolítás az Ubuntu leggyakoribb parancsai közé tartoznak, ezért fontos megérteni a köztük lévő különbséget. Az update parancs ellenőrzi, hogy elérhetők-e frissítések a rendszeren. Ehhez képest az upgrade parancsot fogja használni a frissítések letöltéséhez és az Ubuntu által kiadott rendszerszintű frissítések végrehajtásához.
Az alkalmazások és a rendszer frissítése után célszerű az autoremove parancs futtatása a nem kívánt csomagok és függőségek automatikus eltávolításához.
15. GRUB
A GRUB vagy Grand Unified Bootloader egy rendszerbetöltő az Ubuntu eszközhöz. Ez az első dolog, ami betöltődik a rendszer indításakor.
A GRUB felelős a Linux kernel betöltéséért. És amikor az eszköz elindul, ellenőrzi az elérhető operációs rendszereket. Kiemelkedő tulajdonsága, hogy kettős rendszerbetöltőként működik, így az Ubuntut és a Windowst vagy más operációs rendszert egymás mellett használhatja.
Élvezze Ubuntu-élményét a legteljesebb mértékben
Az Ubuntu terminológiájának megértése számos szempontból előnyös lehet. Sok időt takaríthat meg, és csökkentheti a hibák esélyét. A fent felsorolt kifejezések a leggyakoribbak, amelyekkel találkozni fog, így az Ubuntu következő betöltésekor sokkal jobban megérti a dolgokat.
Ha az Ubuntutól eltérő Linux disztribúciókat szeretne kipróbálni, érdemes megismerkednie a Linuxhoz kapcsolódó kifejezésekkel, szakzsargonnal és szóhasználattal.
