A Big Five minden más üzletnél jobban irányít és befolyásol. Ideje méretre vágni őket?
A Big Tech megváltoztatta a világot a technológiai fejlődés ösztönzésével. Egyes kormányvezetők azonban úgy vélik, hogy ezeknek a cégeknek túl nagy hatalmuk és befolyásuk van, és fel akarják oszlatni őket.
Ha a Big Tech előremozdítja a világot, miért akarják a kormányok annyira megnyirbálni hatalmát?
Mi az a Big Tech?
A Big Tech együttesen leírja a mai piac legtermékenyebb és legvirágzóbb technológiai vállalatait. Ezt az azonosítót leggyakrabban a Facebook, az Apple, a Google, a Microsoft és az Amazon (gyakran Big Five-nak nevezik) márkák.
Egyes források azonban másokat is tartalmaznak, mint például a Twitter, a Samsung és a Netflix. Ezenkívül az emberek gyakran emlegetnek olyan kínai vállalatokat, mint az Alibaba, a Tencent és a Baidu, miközben a Big Tech cégekről beszélnek. Azonban ők inkább a Big Five versenytársai, nem pedig ugyanazon esernyő alatt.
A Big Tech kezdetei
A nagy technológiai vállalatok nem mindig voltak ilyen hatalmas befolyással a társadalomra. Amikor a Facebook 2004-ben elindult, csak a Harvard Egyetem hallgatói használhatták, majd terjeszkedett a középiskolákra és más egyetemekre. 2006-ig tartott, amíg a vállalat megnyitotta a felhasználást az oktatási intézményhez kapcsolódó e-mailekkel nem rendelkező emberek számára.
Az Apple 1976-os alapításakor a vezetők arra törekedtek, hogy a számítógépeket tömegtermékké tegyék. Az 1980-as években a világ egyik legismertebb márkája volt. 1996-ban azonban a cég 867 millió dollárt veszített, és a csőd szélére került. Az olyan termékek, mint az iPod, iPad és iPhone, segítettek az Apple-nek visszanyerni a vonzerejét a PC-piacon túl.
Amikor a Google 1998-ban elindult, alapítói egy garázsban dolgoztak. A vezetők még azokban a korai időkben is szokatlan megközelítéseket alkalmaztak, például amikor a személyzet szabadságot vett ki, hogy részt vegyen a Burning Man fesztiválon. Az alkalmazottak a „Ne légy gonosz” értéket is követték a cégnél – ami ilyen vagy olyan okok miatt gyorsan el lett vetve.
Az Amazon kizárólag online könyvkereskedőként indult 1994-ben. Egy évvel később Jeff Bezosnak íróasztalokra volt szüksége kis személyzetéhez. Rájött, hogy az ajtók olcsóbbak, mint az íróasztalok, és a dolgozók ezeket használják.
Ezek a példák azt mutatják, hogy a Big Tech sikerének korai, azonnali mutatói hiányoznak. A dolgok azonban megváltoztak, és ezek a vállalatok a technológián kívül más ágazatokat is érintenek. A már amúgy is nagy és növekvő befolyás óvatossá tesz néhány kormányvezetőt.
A nagy technológiai vállalatok az adatokat profitszerzés céljából használják fel
A Big Tech cégek gyakran ingyenes erőforrásokat biztosítanak. Például nem kell előfizetési díjat fizetni a Google-kereséshez vagy a Facebook-profilhoz. A nagy technológiai cégek azonban összegyűjtik az ügyfelek adatait, és profitszerzésre használják fel azokat. A Facebook információkat gyűjt a felhasználók rasszáról, vallásáról és politikai nézeteiről. Ezt az információt aztán eladhatja a hirdetőknek.
A a Security.org tanulmánya azt találta, hogy az átlagos amerikai állampolgár 2000 dollárért adná el közösségi média adatait. Nem tagadhatják meg azonban az információik megadását a webhelyeknek, miközben továbbra is használják a megfelelő szolgáltatásokat.
Ezek és mások arra késztetik a hatalmon lévőket, hogy rámutassanak arra, hogy a Big Tech rendszeresen rosszul kezeli az emberek adatait. Még ha ezek a vállalatok nem is tapasztalnak jogsértéseket, a harmadik felek felhasználói információkkal kapcsolatos kérelmei felvonják a szemöldökét, és megerősítik a hatalmuk csökkentésére irányuló érveket.
Másrészt az adatgyűjtés általában személyre szabottabb szolgáltatásokat tesz lehetővé. Az emberek nagyobb valószínűséggel látják a számukra fontos dolgok szempontjából releváns keresési eredményeket.
A Big Tech nem képes elkapni a félrevezető hirdetéseket
Az emberek gyakran szeretnék tudni, mit tesz a Big Tech az adatgyűjtési és hirdetési problémák megelőzése érdekében. Sajnos a bizonyítékok azt mutatják, hogy gyakran alulmarad a hirdetések ellenőrzésében az adott platformokon. Információk jelentek meg arról is, hogy külföldi országok félrevezető hirdetéseket vásároltak, hogy befolyásolják a választásokat az Egyesült Államokban.
A Global Witness nyomozás kimutatta, hogy az ilyen hirdetések világszerte problémát jelentenek. A szervezet kísérleti hirdetéseket készített, amelyek tele vannak gyűlöletbeszéddel és választási téves információkkal más országok politikai folyamatairól. Mindegyik megfelelt a Facebook hirdetési ellenőrzésének abban a négy országban, ahol megjelentek. A hirdetések emellett felkeltették az emberek érdeklődését a COVID-19 „gyógymódjai” iránt, és elősegítették az oltásellenes mozgalom virágzását.
A hirdetéscélzás azonban nem rossz, feltéve, hogy pontos tartalom van. Ha valaki teljesen természetes háztartási tisztítószerekre keres a Google-on, általában azokhoz a cikkekhez kapcsolódó hirdetéseket lát, amelyek segíthetik az embereket a vásárlásban. Hasonlóképpen, a Google és az Apple információkat gyűjt arról, hogy az ügyfelek hogyan használják intelligens asszisztens szolgáltatásaikat a jövőbeni pontosság növelése érdekében.
A Big Tech korlátozza a kisebb vállalatok piacra jutását
Egy másik érv a Big Tech ellen az, hogy az ilyen vállalatok megnehezítik a kisebb vállalkozások piacra lépését és versenyét. A nagyvállalkozások alakítják azt, hogy az emberek hogyan használják az internetet, és milyen utakat járnak be, hogy megszerezzék, amire szükségük van.
2023-ban a Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma bejelentette hogy beperelte a Google-t számos digitális hirdetési gyakorlat állítólagos monopolizálása miatt. A kapcsolódó panasz azt állítja, hogy a Big Tech vállalat 15 éves múltra tekint vissza „versenyellenes és kirekesztő magatartást tanúsítva”, ami megnehezíti a versenytársak dolgát az iparágban.
Az is aggasztó, hogy egyesek aggódnak Big Tech cenzúra, ahol ezek a cégek az internet kapuőreiként működnek. Ez különösen igaz a Google-ra és a Facebookra, amelyek rendkívül fejlett algoritmusokat használnak, amelyek befolyásolják az online böngészés vagy a közösségi médiában való görgetés közben látottakat. Ez a technológia korlátozhatja a kisebb cégek piaci láthatóságát, különösen, ha nem rendelkeznek hatalmas hirdetési költségvetéssel.
Egy újabb eset történt a közelmúltban, amikor a Az Európai Bizottság kifogásközlést küldött az Apple-nek, és tedd a forró ülésre. Kifogásolta a versenyellenes gyakorlatát, amely megtiltja a fejlesztőknek, hogy az App Store-t arra használják, hogy tájékoztassák az ügyfeleket az Apple Musicon kívüli dallam-streaming szolgáltatásokról.
A kisvállalkozások érdekképviseleti csoportjai is több korlátozást akarnak az Amazonnal szemben, panaszkodva, hogy az e-kereskedelmi óriás erőforrásai segítik a kevésbé megalapozott entitások uralását. – jelentette a Bloomberg hogyan kíván a kisvállalkozások tulajdonosaiból álló koalíció kollektív lépéseket tenni az Amazon rájuk gyakorolt negatív hatásának csökkentése érdekében.
A Big Tech azonban segíthet a kisebb cégeknek is. A Google Play Store és az Apple App Store nagyobb platformot biztosít a kevésbé ismert fejlesztőknek, így az ügyfelek könnyebben találhatnak termékeket. Ezenkívül az Amazon Marketplace lehetővé teszi a kisvállalatok számára, hogy árukat adjanak el az Amazonon, és hagyják, hogy az e-kereskedelmi webhely teljesítse ezeket a megrendeléseket. Ennek eredményeként a termékek gyakran gyorsabban jutnak el a vásárlókhoz, mint egyébként.
Ezen túlmenően, vannak olyan módszerek, amelyekkel megteheti segít a kisebb vállalkozásoknak, de továbbra is élvezheti az Amazon nyújtotta kényelmet.
A Big Tech hatással lehet a kormányzati döntésekre és műveletekre
A Big Tech vállalatokkal kapcsolatos névfelismerés sok kormányzati hatóságot meggyőz arról, hogy használja az adott szolgáltatók által kínált szolgáltatásokat. A Google, a Microsoft és az Amazon számos kormányzati szervvel rendelkezik ügyfelei között. Az Amazon Web Services (AWS) még egy speciális felhőszolgáltatást is kínál ezeknek az entitásoknak.
2021 februárjában azonban – közölte a Politico hogy három magas szintű bejelentő figyelmeztette a nyilvánosságot, hogy az Amazon nem tartja kellőképpen biztonságban felhőben tárolt adatait. Az ilyen hiányosságok a kormányzati ügyfeleket és minden más személyt érintenek, akik információkat tárolnak a vállalatnál. Ráadásul a források szerint a cég olyan gyorsan nőtt, hogy a képviselőknek fogalmuk sincs arról, milyen információkat birtokol az Amazon, vagy hol találja meg mindezt.
An nyomozást a The Intercepttől azt sugallja, hogy a Big Tech cégek segítettek az indiai kormánynak a klímaaktivisták megcélzásában és az információhoz való hozzáférés visszaszorításában. Az emberek azzal érvelnek, hogy a Big Tech szabályozásának tétlensége korlátozhatja a kifejezést és a tartalom terjesztését, miközben veszélyezteti a polgárokat.
A nagy technológiai vállalatok kormánnyal való interakciója is előnyös helyzeteket teremthet mindenki számára. Például a Google és az Apple együttműködött egy, az adatvédelemre fókuszáló kontakt-nyomkövetési megoldás kifejlesztésében a COVID-19 világjárvány idején.
A nagy technológiai cégeknek hihetetlen befolyásuk van
A nagy technológiai vállalatoknak annyi erejük és erőforrásuk van, hogy hatásuk messze túlmutat az egyes entitásokon. A Meta a Facebook, az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa. További adatok azt mutatják, hogy több mint 100 felvásárlást hajtott végre.
A Google és az Apple egészségügyi szolgáltatások fejlesztésére vagy betegadatok gyűjtésére vonatkozó tervei is mutatják e cégek növekvő befolyását. Az ilyen növekedés gyakran elmossa a határokat az egykor megkülönböztetett iparágak között. Például bizonyos területeken az emberek a parkolási és a tranzit viteldíjakat a Google Térképen keresztül fizethetik. Az Apple az elektromos önvezető autók piacára akar betörni a Apple Car, bár nem sok hírünk van arról, hogy mi lesz.
2017-től a Facebook segített a munkaadóknak az állásajánlatok közzétételében a platformon keresztül. Az Amazon egy belső munkaerő-felvételi algoritmuson dolgozott, amely végül elfogultságot mutatott a nőkkel szemben. Ezek a belépések több piacra és iparágra alátámasztják a kormány tisztviselőinek azon állításait, hogy a Big Technek túl nagy hatalma van.
Ez azonban nem egy általánosan elfogadott vélemény. Számos kormányzati szerv meghívja ezeket a cégeket olyan találkozókra, amelyeken a kisebb befolyással rendelkező szervezetek nem vehetnek részt.
Ahogy a Big Tech cégek egyre több területen fejtik ki hatalmukat, a pozitívumok is nyilvánvalóvá válnak. Néhány példa a megnövekedett technológiai beruházásokra és az innováció iránti elkötelezettségre. A Facebook részvétele az internetes elérhetőség bővítését célzó kampányokban csökkentheti a digitális megosztottságot.
Ennek ellenére a cég szándékai nem mindig jóindulatúak, amint azt az indiai internetes programja is mutatja, amely a Facebook-szolgáltatásokat helyezte az internet középpontjába. Így a potenciális felhasználóknak nem maradt más választása, mint az adataik megadása.
Nincs egyszerű út a Big Tech szabályozásához
Ezek a példák rávilágítanak arra, hogy a kormányok visszaszorulnak a Big Tech befolyásának csökkentése vagy hatalmának visszaszorítása érdekében. A szabályozás azonban nem egyszerű. Az egyes kormányzati vezetőknek el kell dönteniük, hogyan korlátozzák a hatást és a társadalom mely területein.
Szakértők szerint a közeljövőben a republikánusok által vezetett képviselőház nem fogja prioritásként kezelni a technológiai társaságokkal szembeni szigorúbb szabályozást. Az Európai Unióban azonban másképp lehet a helyzet.
A Big Tech cégek feloszlása csökkentheti előnyeiket. Bármely pártnak, akinek befolyása van a vállalati dominancia reális csökkentésére, mérlegelnie kell az előnyöket és hátrányokat, mielőtt végleges döntést hozna.
