A HDR képernyők olyan kijelzők, amelyek színpontos képet mutatnak kiváló expozícióval és kontraszttal. A képernyő HDR készítéséhez meg kell felelnie a tanúsító szervezetek, például a VESA által meghatározott kulcsfontosságú előírásoknak. Miután egy termék átment a tanúsítványon, HDR kijelzőként hirdethető.
Bár a HDR logók és jelölések hasznosak a HDR-kijelzők gyors azonosításához, önmagában ezekre az emblémákra hagyatkozás zavaró lehet, és gyakran nem elegendő annak megállapításához, hogy a képernyő valóban nagyszerű látványt nyújt-e. Íme öt HDR-specifikáció, amelyeket érdemes ellenőrizni, hogy biztosan valóban HDR-képes képernyőt kapjon.
1. Színskála
A színskála a képernyőn megjeleníthető összes színt képviseli. A képes HDR-kijelzők Rec.2020 néven ismert színteret használnak. Ez a színtér lefedi a CIE 1931 színtér (az emberi szem számára látható elméleti színek) 75,8%-át. jelentős frissítés az SDR-kijelzőkben használt sRGB és Rec.709-hez képest. Íme egy illusztráció, amely összehasonlítja a Rec.2020 és a Rec.709 közötti különbséget:
Amint a fenti ábrán látható, a Rec 2020 több színt képes megjeleníteni, mint a Rec. 709. Bár a HDR kijelzőkről gyakran azt gondolják, hogy képesek a Rec. 2020-ban vannak HDR-tanúsítvánnyal rendelkező kijelzők, amelyek csak az sRGB színskála megjelenítésére képesek.
Ha meg szeretné győződni arról, hogy a képernyő valóban HDR-képes, olvassa át a kijelző műszaki adatait, és keresse meg a „Rec. 2020” vagy „BT. 2020". Ha a specifikációkban nem szerepel a színskála, akkor a legjobb megoldás az lenne, ha jó hírű márkától vásárolja meg HDR-képernyőjét, és kerülje az olyan cégek olcsó kijelzőit, amelyekről még soha nem hallott.
2. Színmélység
Ellentétben az emberi szemmel, amely analóg módon látja a fényfrekvenciákat (színeket), a digitális kijelzőknek meg kell adni a számok segítségével, hogy milyen árnyalatú színt ábrázoljanak. A színmélység vagy bitmélység egy adott szín gradienséről beszél. Minél nagyobb a bitmélység, annál több színátmenetet vagy színárnyalatot képes megjeleníteni a képernyő. Az alacsony színmélység színátmeneteket eredményez, ami sávosodást okoz.
A HDR képernyők színmélysége 8 és 12 között lesz. A 8 bites színmélység 16 millió színt képes megjeleníteni, ami nem sok frissítés egy normál SDR-kijelzőhöz képest. Egy 10 bites képernyő akár 1,07 milliárd színt, a 12 bites pedig több mint 68 milliárd színt képes megjeleníteni!
Mivel az emberi szem csak ennyi színt lát, a 12 bites képernyővel a 10 bites képernyőhöz képest elért vizuális fejlesztések minimálisak, ha egyáltalán nem észrevehetők. Tehát hacsak nem 12 bites videókat szerkeszt, vagy nem szeretné, hogy a kijelző jövőbiztos legyen, csak egy 10 bites kijelzőre van szüksége nézzen HDR-filmeket a legjobb streaming platformokon.
3. Csúcsfényerő
A színtereket gyakran 2D illusztrációkként jelenítik meg, amelyek a képernyőn megjeleníthető összes árnyalatot (változatlan elsődleges és másodlagos színt) mutatják. Az igazság az, hogy a színterek valójában háromdimenziósak. A harmadik dimenzió a szín fényerejét jelenti.
Minél világosabbá válik a képernyő, annál világosabb színeket tud megjeleníteni a képernyőn, és annál jobban látható a látvány világos környezetben. A magasabb csúcsfényerő némileg hozzájárul a képernyő dinamikatartományához és kontrasztjához.
A digitális kijelzőkön a fénysűrűséget vagy a fényerőt nitben vagy kandelában mérik négyzetméterenként (cd/m2). HDR képernyők esetén a minimális fényerő 400 nit (400 cd/m2), a maximum pedig 4000 nit (4000 cd/m2). Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a képernyő fényereje, annál jobb.
Annak érdekében, hogy a csúcsfényerőn kívül nagy kontrasztot és dinamikatartománnyal rendelkező HDR-kijelzőt kapjon, figyelembe kell venni a kontrasztarányt és azt is, hogy a képernyő milyen tompítási vagy háttérvilágítási technológiával rendelkezik használ.
4. kontraszt arány
Míg a csúcsfényerő csak arról szól, hogy a képernyő milyen fényerőre képes, a kontrasztarány a legfényesebb fehér és a legsötétebb fekete közötti különbség. A jó kontrasztaránnyal rendelkező képernyő valósághűbben tudja megjeleníteni a nagy kontrasztú jeleneteket, amelyekhez nagy szükség van dinamikatartomány: naplemente mögött álló emberek, éjszakai városi fények és sötétben robbanások környezet.
A rossz kontrasztarányú kijelző elmosódott színeket és csökkentett részleteket eredményezhet nagyon világos és sötét jeleneteknél.
TN, VA vagy IPS paneleket használó kijelzők esetén a 3000:1 kontrasztarány jó kezdet lenne.
Az RTINGS szerint, a jó kontrasztarány 3000:1-nél kezdődik a TN, VA és IPS paneleket használó kijelzők esetében. A nagyobb kontrasztarány általában nagyobb dinamikatartományt jelent.
Azt is meg kell jegyezni, hogy a kontrasztarányok növekedésével haranggörbe vagy csökkenő hozam jelentkezik. Tehát minimum 3000:1 kontrasztarányt szeretne, de jobb, ha nagyobb kontrasztarányt, például 20 000:1-et, vagy akár végtelen kontrasztarányt is talál.
5. Helyi tompítás
A kontrasztarány határozza meg, hogy a kijelző mennyire világos és sötét. A probléma az, hogy nem sokat mond arról, hogy a képernyő hogyan világít.
A helyi elsötétítés a HDR egyik legfontosabb szempontja. A helyi elsötétítés a képernyő azon képessége, hogy tompítsa a képernyő egy adott területének vagy zónájának fényerejét. A helyi elsötétítéssel rendelkező kijelző több száz zónát képes tompítani a képernyőn, jelentősen javítva a kontrasztot. Helyi elsötétítés nélkül egy tipikus TV-n vagy monitoron a széllel megvilágított kijelzők csak körülbelül 1-16 fényerő-szabályozási zónával rendelkeznének.
Bár a legtöbb HDR-kijelzőhöz helyi fényerőszabályzás szükséges, vannak olyan HDR-tanúsítványok, amelyek nem igényelnek helyi fényerő-szabályozást, ilyen például a VESA DisplayHDR 400. Tehát, hogy jó minőségű HDR-képernyőt kapjon, vásároljon olyan képernyőt, amelynek specifikációi a „Helyi elsötétítés” vagy a „Full Array Backlight” felirattal rendelkeznek, vagy egyszerűen csak egy OLED-kijelzőt.
Ellentétben a tipikus LED-panelekkel, mint például a TN, VA és IPS, az OLED panelek nem használnak háttérvilágítást a képpontjaik megvilágítására. Ehelyett az OLED vékony szénalapú félvezető lemezeket használ a fény biztosítására. Ez lehetővé teszi, hogy az OLED-képernyők kontrasztaránya végtelen: egy legyen, és helyi elsötétítési zónájuk annyi legyen, amennyi a képernyő pixelszáma.
Az OLED HDR képernyő biztosítja a tökéletes kontrasztarányt. Két oka van azonban annak, hogy miért érdemes inkább a teljes tömböt tartalmazó megjelenítést választani. Az első ok az, hogy az OLED-ek drágák. A második ok az, hogy a legfényesebb OLED-kijelzők csak körülbelül 700 nit csúcsfényerővel rendelkeznek. Tehát, ha erősen megvilágított helyiségben kívánja használni a kijelzőt, előfordulhat, hogy az OLED-kijelző nem elég fényes a vakító hatás elleni küzdelemhez.
Alternatív megoldásként választhat a QD-OLED TV, amely mindkét világból a legjobbat kínálja – gazdag, mély feketék és tiszta, élénk fehérek.
Amit emlékezni kell, mielőtt HDR-képernyőt vásárol
Ez az az öt kulcsfontosságú specifikáció, amire figyelnie kell új HDR-kijelző vásárlásakor. Ne feledje, ellenőrizze a képernyő színskáláját (BT2020/Rec.2020), színmélységét (10 bites vagy 12 bites), csúcsfényességét (400-4000 nit teljes tömbű kijelzők esetén), kontrasztarány (3000:1 vagy magasabb), és van-e helyi fényerőszabályzás képességeit.
Ne feledje továbbá, hogy a képernyőnek jó csúcsfényerővel, kontrasztaránnyal és helyi elsötétítéssel kell rendelkeznie, mivel ezek kéz a kézben járnak a nagy dinamikatartomány biztosításához a kijelzőben.
Végül, amikor HDR-hez kapcsolódó logókat és védjegyeket keres, vegye figyelembe, hogy a DisplayHDR XXX eltér a HDR XXX-től. Például a DisplayHDR 600 sokkal jobb tanúsítvány, mivel a kijelző színskáláját, bitmélységét és csúcsfényerejét teszteli. Ezzel szemben a HDR 600 csak azt mutatja, hogy a kijelző 600 nites csúcsfényerőre képes.