Az adatszivárgás egyre gyakoribb, ezért elengedhetetlen, hogy ismerje az értékes információ védelmének különböző módjait. A nulla tudásalapú titkosítás az egyik ilyen módszer, amely kiváló magánélet- és adatvédelmet kínál.
De mi is az a zéró tudás nélküli titkosítás? Miben különbözik a végpontok közötti titkosítástól? És mik az előnyei és hátrányai?
Mi az a titkosítás?
A titkosítás az információk védelmének kulcsfontosságú eszköze a kíváncsi szemek elől. A titkosítás legalapvetőbb szintjén az üzenetek vagy információk kódolásának folyamata, hogy csak a kívánt felhasználók tudják elolvasni.
A titkosítás összetett matematikai algoritmusokat használ az egyszerű szöveg (az emberek által olvasható adatok) titkosított szöveggé alakításához, amelyet sem gép, sem ember nem tud elolvasni. Csak a visszafejtő kulccsal rendelkező felhasználó tudja a titkosított szöveget visszafordítani egyszerű szöveggé, azaz olvasható adatokká. Tehát a hackerek csak akkor látnak halandzsát, ha titkosított szöveget kapnak.
Elsősorban kétféle titkosítást használnak az adatok biztonsága érdekében.
Titkosítás az úton
Ahogy egy páncélozott teherautó védi a tartalmát, a továbbítás közbeni titkosítás védi az adatait szállítás közben. Például, amikor fájlokat tölt le vagy tölt fel egy felhőalapú tárhelyszolgáltatóhoz, az adatok az átvitel során a védelem érdekében titkosítva lesznek.
A TLS a leggyakrabban használt titkosítási protokoll az átvitel közbeni titkosításhoz.
Nyugalmi titkosítás
Ez a típusú titkosítás védi a tárolt adatokat – amikor éppen nem használják; például egy felhőalapú tárolási szolgáltató szerverén mentett adatok. Az AES-256 az ipari szabványos titkosítási protokoll nyugalmi titkosításhoz.
A legtöbb felhőalapú tárolási szolgáltató mindkét típusú titkosítási módszert tartalmazza az ésszerű védelem érdekében. Átvitel közbeni titkosítás során azonban a szerver hozzáférhet az összes visszafejtett információhoz, és minden sikeres szervertámadás során felfedheti az Ön érzékeny adatait. A kiszolgáló nyugalmi titkosítási módban is rendelkezik visszafejtő kulccsal, ami azt jelenti, hogy bármely alkalmazott helytelen viselkedése vagy szervertámadása miatt adatszivárgás történhet.
A nulla tudás nélküli titkosítás kitöltheti a két titkosítási típus által hagyott biztonsági rést.
Mi az a nulla tudású titkosítás?
A nulla tudás nélküli titkosítás során az adatok mindig biztonságban vannak, mivel a visszafejtési kulcs csak Önnél van. A szolgáltató semmit sem tud az Ön titkosítási kulcsáról és az Ön által feldolgozott adatokról.
A szolgáltatója elleni szervertámadás esetén a hackerek nem kapnak semmit, kivéve hamis szöveget, mivel Ön birtokában van a titkosítási kulcsnak. A zéró tudás nélküli titkosítás célja egyszerű – csak Ön férhet hozzá a titkosított adatokhoz.
Valószínűleg felteszi a kérdést, vajon nem minden felhőalapú tárolási szolgáltató gondoskodik arról, hogy adataihoz illetéktelen felhasználók ne férhessenek hozzá? Igen ők csinálják.
Számos felhőalapú tárolási szolgáltató azonban megőrzi a felhasználók titkosítási kulcsainak másolatait, és nyomon követi a felhasználók által feldolgozott adatokat a jobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. Például a Dropbox megőrzi a titkosítási kulcs másolatát a gyorsabb szolgáltatás érdekében. Szóval felteheted magadnak azt a kérdést, elég biztonságos a Dropbox a privát fájljaihoz?
A nulla tudású titkosítás a megfelelő út, ha kiváló adatvédelmet és biztonságot szeretne adatainak számára, mivel a szolgáltató soha nem fogja tudni a titkosítási kulcsát.
A nulla tudású titkosítás és a végpontok közötti titkosítás ugyanaz?
Nem, a nulla tudás nélküli titkosítás és a végpontok közötti titkosítás nem ugyanaz.
A végpontok közötti titkosítás (E2EE) során az adatokat vagy információkat az egyik végén titkosítják, és titkosított szöveg formájában továbbítják a másik véghez, ahol visszafejtik. Következésképpen a hackerek vagy bármely harmadik fél nem olvashat adatokat vagy információkat, amíg azok egyik végétől a másikig továbbításra kerülnek, vagy a szerveren nyugszanak.
Végpontok közötti titkosítás kiváló módja az adatok védelmének, és hatékonyan kezeli az átvitel közbeni és a nyugalmi titkosítással kapcsolatos biztonsági réseket. De csak olyan kommunikációs csatornákra használhatja, ahol van egy másik vég.
Másrészt a zéró tudású titkosítás lényege az adatok helyi titkosítása és a titkosítási kulcs rejtett megőrzése a szolgáltató elől.
A nulla tudásalapú titkosítást minden olyan szolgáltatásban használhatja, amely jelszavak mögött zárolja az adatokat. Számos felhőalapú tárolási szolgáltatás és jelszókezelő nulla tudásalapú titkosítást használ a felhasználók számára jobb biztonság érdekében.
Sőt, egy harmadik féltől származó alkalmazással, mint például Cryptomator, megvalósíthatja a nulla tudásalapú titkosítást a Google Drive-on, a OneDrive-on, a Dropboxon vagy bármely más felhőalapú tárhelyszolgáltatón, amely nem tartalmazza a nulla tudásalapú titkosítási funkciót.
Milyen előnyei vannak a nulla tudású titkosításnak?
Íme a nulla tudás nélküli titkosítás megvalósításának legfontosabb előnyei:
- Senki sem férhet hozzá az Ön személyes adataihoz – még a szolgáltató sem.
- Ön szabályozza az adatok kezelését, mivel azokat helyileg titkosítják az eszközön, mielőtt elérnék a szervert.
- Ön védi magánéletét, mert senki sem gyűjtheti, elemezheti vagy értékesítheti személyes adatait.
- Adatai védve lesznek, még durva támadások esetén is.
Egyre több szolgáltató és alkalmazásfejlesztő alkalmazza a nulla tudásalapú titkosítást, mivel az erős magánélet- és adatvédelmet kínál.
A nulla tudású titkosítás hátrányai
Minden éremnek két oldala van; így a nulla tudású titkosítás is. A nulla tudású titkosítás kiváló adatvédelmet és biztonságot kínál, de van néhány hibája is.
Adatzárolás
A nulla tudás nélküli titkosítás használatának egyik legnagyobb hátránya, hogy nem férhet hozzá az adataihoz, ha elfelejti a titkosítási kulcsot és a titkos kódot a helyreállításhoz. A szolgáltató nem tud az Ön jelszaváról/titkosítási kulcsáról, így nem tud segíteni az adatok helyreállításában.
A titkosítási kulcs elvesztése az adatokhoz való hozzáférés elvesztését jelenti. Ha Ön egy szórvány, akkor különösen óvatosnak kell lennie a nulla tudás nélküli titkosítás alkalmazásakor.
Kompromittált sebesség
A nulla tudás nélküli titkosítás lelassíthatja az adatok elérésének sebességét. A nulla tudásalapú titkosítás miatti extra titkosítási lépések lelassíthatják az adatok letöltését és feltöltését a felhőtárhelyre.
A nulla tudás nélküli titkosítás által kínált kiváló adatbiztonság azonban meghaladja ezt a késést.
Kevesebb szolgáltatás
A nulla tudás nélküli titkosítás alkalmazása gyakran befolyásolja a felhasználói élményt. Mivel a szolgáltató nem fér hozzá az Ön adataihoz, előfordulhat, hogy egyes funkciók, például a képek és dokumentumok előnézete nem működnek. Ezenkívül előfordulhat, hogy adatgyűjtés nélkül a szolgáltatók nem tudnak intuitív interfészt kínálni.
Így a nulla tudásalapú titkosítás nem feltétlenül a megfelelő megoldás azoknak a felhasználóknak, akik a kényelmet részesítik előnyben a biztonság helyett.
Védje meg, amit értékel
Nagyon fontos, hogy mindenki megtegye a megfelelő biztonsági intézkedéseket érzékeny adatainak védelme érdekében. Az optimális biztonság és adatvédelem érdekében olyan szolgáltatásokat és alkalmazásokat használjon, amelyek tudás nélküli titkosítást alkalmaznak.
A nulla tudású felhőalapú tárolási szolgáltatók és jelszókezelők jobb adatbiztonságot és adatvédelmet kínálnak, mint azok, amelyek nem használnak ilyen titkosítást.
Ezenkívül erős titkosítást kell beállítania a számítógépén, hogy megvédje azt, ami fontos az Ön számára.