Érdekes vita folyik a mesterséges intelligencia szoftverfejlesztésre gyakorolt hatásáról.
Vannak, akik úgy gondolják, hogy az olyan fejlett mesterséges intelligencia rendszerek, mint a ChatGPT, felváltják a legtöbb fejlesztő munkáját. Mások szerint az AI javítja a fejlesztői élményt azáltal, hogy ellátja az alapvető feladatokat.
Bárhogy is legyen, a mesterséges intelligencia itt marad. A mesterséges intelligencia miatti aggódás helyett tökéletesítheti készségeit, hogy mellette dolgozzon. Íme néhány készség, amelyet megtanulhat, hogy releváns maradjon a szoftverfejlesztésben.
1. Szoftver tervezés
Szoftver tervezés egy szoftverrendszer különböző összetevőinek tervezési folyamata. Azt szemlélteti, hogy az összetevők hogyan működnek együtt és hogyan koordinálják az elvárt felhasználói élményt.
A szoftvertervezési folyamat dinamikus és egyedi, mivel alkalmazásonként változik.
A szoftvertervezés lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy átfogóan lekérdezzék a szoftverfejlesztési folyamatot. Ez magában foglalja a rendszer architektúra, az alkalmazások, a navigáció és az adatbázis-kezelő rendszer elemzését.
Az elemzés után a fejlesztők olyan tervezetet készítenek, amely mindent konszolidál. Ezek közé tartoznak a lépések, modulok, célok és összetevők. A terv marketingstratégiákat és a szoftver fejlesztésének ütemezését is jelzi.
A szoftvertervezés lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy az üzleti terveket szoftvertermékekké vagy szolgáltatásokká alakítsák át. A mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy kezelje ezeket a fogalmakat.
2. Rendszer Felépítés
A rendszerarchitektúra egy rendszer szerkezeti felépítése. Ez magában foglalja az összetevőket, azok kapcsolatait és a tervezést vezérlő elveket. Ez egy másik kreatív tervezési folyamat, amely segíti a fejlesztőket a rendkívül méretezhető alkalmazások létrehozásában.
A rendszerarchitektúra a teljes szerkezetre összpontosít. Előrevetíti a minőséget fenntartó választásokat és döntéseket. Míg a szoftvertervezés a funkcionális követelményekre összpontosít, a rendszerarchitektúra a nem funkcionális követelményekre összpontosít.
A nem funkcionális követelmények a rendszer jövőbeli élettartamára vonatkoznak. Olyan problémákkal foglalkozhatnak, mint az alkalmazás karbantarthatósága, méretezhetősége, megbízhatósága és rendszerhatékonysága.
Jól definiált architektúra nélkül a fejlesztők olyan hagyományos rendszerekhez folyamodnak, amelyek megvalósítása és méretezése kihívást jelent. A nem tervezett architektúrák rendezetlen forráskódot és rossz kapcsolatokat eredményeznek az összetevők között. Az ilyen rendszerek hajlamosak a hibákra.
A formális architektúra nélküli alkalmazások könnyen feltörhetők és nehezen méretezhetők. A rendszerarchitektúra megkönnyíti az alkalmazás jellemzőinek meghatározását. Fontos, hogy teljesen megértsük az összetevőket és az egész rendszert.
Az architektúra segít megválaszolni az alkalmazás karbantartásával kapcsolatos alapvető kérdéseket. Ezek magukban foglalják az arra vonatkozó kérdéseket, hogy mit helyezzenek előtérbe, és mit csökkentsünk. A prioritások meghatározása segít csökkenteni a felesleges funkciók és összetevők túlzott tervezését. Az architektúra a korlátokat is kezeli. Ezek lehetnek jogi megfelelés, költség, piac és szabványok.
3. Adatbázis tervezés
Az adatbázis-tervezés az adatmodellek létrehozásának kreatív folyamata. Ez magában foglalja az adatbázis-kapcsolatok létrehozását és a korlátok elemzését is. Az AI megkönnyíti a korlátok elemzését. Az adatbázisok általános szerkezete és kialakítása azonban alkalmazásonként eltérő.
Adatbázis mérnökök rendszeradatbázisokat kell karbantartania és kezelnie a különböző helyzetektől függően, hogy segítse az adatok kezelését. A jól strukturált adatbázisoknak a következő előnyei vannak:
- Távolítsa el a felesleges adatokat, és takarítson meg lemezterületet.
- Az adatok integritásának és pontosságának megőrzése.
- Könnyű hozzáférés az adatokhoz belső és külső megosztáshoz.
Az adatbázis tervezési folyamata magában foglalja a rendszerkövetelmények elemzését. Ez magában foglalja az adatbázis céljának azonosítását. Konkrétan létrehozza az adatbázistáblákat és azok összetevőit. Ezenkívül elemzi és rendszerezi az adatbázis-kapcsolatokat.
Mindezek a fogalmak alkalmazásonként változnak. Az adatbázis szerkezete idővel változhat, ahogy a rendszer felfelé vagy lefelé skálázódik.
4. Szoftver hibakeresés
A szoftverek elemzése annak megállapítására, hogy honnan származik a probléma, olyan készség, amelyet a mesterséges intelligencia még el kell végeznie. A fejlesztőknek továbbra is meg kell tanulniuk azonosítani és kijavítani a felmerülő problémákat.
Az AI segíthet a lehetséges megoldások megtalálásában a hibakeresés során. A fejlesztők ezután eldönthetik, hogyan alkalmazzák a legjobban a megoldásokat.
A fejlesztőknek meg kell tanulniuk a különböző szoftverek és eszközök használatát a gyors hibakereséshez. A hibák azonosítása, az elvárások érvényesítése és a rendszerhibák feltárása fontos képességek.
Ezen az Udacity szoftverfejlesztő tanfolyamon találhat néhány jó támpontot a hibakeresési folyamat kezeléséhez:
A szövegszerkesztők, IDE-k és operációs rendszerek beépített szolgáltatásokkal segítik a hibakeresést. A fejlesztők kezelhetik ezeket az összetett alkalmazási problémákat, miközben az AI gondoskodik az alapvető funkciókról.
5. Szoftverbiztonság
A szoftverbiztonság továbbra is probléma, még a biztonságos rendszerek és gyakorlatok megjelenése mellett is. Azzal, hogy a vállalkozások egyre több alkalmazást telepítenek, megnőtt a kibertámadások száma.
A biztonságos és biztonságos szoftverek létrehozása továbbra is fejfájást okoz a fejlesztőknek. Az ügyfelek sok erőforrást fektetnek be rendszereik biztonságának biztosítására. Ez magában foglalja a tapasztalt kibertechnikusok alkalmazását és a rendszerek elleni támadásokat korlátozó szoftverek beszerzését.
Bár léteznek törvények és figyelemfelkeltő kampányok a kibertámadások leküzdésére, ezek továbbra is gyakoriak. A kiberbűnözők is fejlesztették technológiájukat. A fejlesztőknek lépést kell tartaniuk, és meg kell újítaniuk a fenyegetésekkel szembeni biztonságot. Egyetlen megsértés jelentős hatással lehet a rendszerre és annak összetevőire.
Ahogy nő az emberi szoftverfüggőség, úgy nőnek a fenyegetések is. A hackerek rugalmassá váltak a rendszer sebezhetőségeinek tesztelésében. A kiberbiztonság ma minden eddiginél jobban kötelező készség a fejlesztők számára. Biztosítani kell, hogy minden rendszer biztonságban legyen az új fenyegetésekkel szemben.
6. Programozási jártasság
Az AI-programok népszerű fogalmakat használnak az alapvető programok írásához. Programjaik azzal foglalkoznak, ami már létezik online. De ha összetett programozásról van szó, a mesterséges intelligencia még mindig előre kell lépnie. Megoldásokat kell generálnia újszerű mérnöki problémákra.
Ez előnyhöz juttatja a fejlesztőket, ha fejlesztik programozási készségeiket. A fejlesztők használhatják ezeket a készségeket a problémák előrejelzésére és megoldások nyújtására. Ez fellendíti a kreativitást a szoftverfejlesztésben.
Hogyan alkalmazkodhatsz az AI-hoz?
Az AI befolyása a szoftverfejlesztésben forradalmi jelentőségű. De helyettesítheti-e a fejlesztőket? Még nem. A fejlesztők azonban ma már együtt dolgozhatnak az AI-val.
Míg a mesterséges intelligencia az alapvető ismétlődő feladatokat látja el, a fejlesztők az összetett problémákra összpontosíthatnak. Ez lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy növeljék kreatív potenciáljukat a fejlesztési folyamatukban.
Az AI felgyorsíthatja a szoftverfejlesztési folyamatot, miközben csökkenti a működési költségeket. Ha beépítik a számítástechnikába, akkor nagymértékben előmozdíthatja a technológiát.
Az új készségek elsajátítása a fejlesztők hasznára válik. Az AI-val való munka növeli a fejlesztési tapasztalataikat és javítja a kimenet minőségét. Ez a győzelem mindenki számára.
