Minden a felhőbe költözik. Minél több adat kerül a felhőbe, annál több rosszindulatú szereplő lesz érdekelt a felhőplatformok megtámadásában.
A támadók rosszindulatú programokat használnak adatok ellopására és a szolgáltatások megzavarására. Bár a rosszindulatú programok nem olyan gyakoriak a felhőben, mint a személyi számítógépeken, a felhőben előforduló kártevők terjedése aggasztó. Ráadásul a szervezetek nincsenek annyira tisztában ezzel, mint azt várná.
De mi is pontosan az a felhőalapú kártevő? Melyek a felhőtámadások ismert típusai? És tudsz védekezni ellenük?
Mi az a Cloud Malware?
A Cloud rosszindulatú program olyan rosszindulatú kód, amely felhőplatformot céloz meg. A rosszindulatú kód hasonló a számítógépeken és mobileszközökön elvárhatóhoz. A különbség az, hogy a rosszindulatú program mit szándékozik tenni, és hogyan működik a felhő megzavarására.
A felhőalapú kártevők elsősorban nem a felhasználókat, hanem a vállalkozásokat érintik. Igen, felhőszolgáltatásokat használó ügyfélként azt szeretnénk, hogy a platform védve maradjon a rosszindulatú programok ellen adataink biztonsága és védelme érdekében. De keveset tehetünk.
A legtöbb bejáratott felhőszolgáltató rendkívüli biztonsági intézkedéseket alkalmaz a felhőalapú rosszindulatú programok elleni védekezés érdekében. Végfelhasználóként nem kell túl sokat aggódnia, de rendelkeznie kell egy offline biztonsági mentéssel az alapvető adatokról, hogy biztonságban tudjon lenni egy adott helyzet esetén.
Támadások típusai a felhőben
A felhőalapú rosszindulatú programok különféle típusú kibertámadásokon keresztül juthatnak át.
DDoS támadások
Elosztott szolgáltatásmegtagadás (vagy DDoS) a kibertámadások népszerű típusa, amely túlnyomó számú kérés elküldésével próbálja megzavarni a szolgáltatást.
Ami a felhőt illeti, a DDoS-támadások hatékonyan lerombolják az alkalmazások és szolgáltatások teljes hálózatát.
A DDoS támadás indítása egyszerűbb, mint valaha. Ez a támadás nem sérti az Ön adatait, de a szolgáltatáshoz való hozzáférést érinti. Ha egy szolgáltatást rendszeresen érintenek DDoS-támadások, a felhasználók jobb felhőszolgáltatóra váltanak.
Hyperjacking
A felhőalapú számítástechnikában általában virtuális környezeteket és virtuális gépeket (VM-eket) használnak a szolgáltatások elkülönítésére.
A hiperjacking egy támadás, amelynek célja a felhőben lévő virtuális gépek létrehozásáért és futtatásáért felelős hypervisor (program) kihasználása. Ha egy támadó átveszi az irányítást a hypervisor felett, módosíthatja a futó virtuális gépeket, és kárt tehet bennük.
Számos rosszindulatú tevékenység végrehajtható, ha az ilyen típusú támadás sikeres, beleértve az illetéktelen adatfigyelést. További részletekért tekintse meg a mi oldalunkat a hyperjacking áttekintése.
Élő migrációs támadás
Bár a felhő méretezhető, elkerülhetetlen a jobb erőforrások, biztonság és kínálat érdekében történő migráció. A támadók ezt az időt arra használják, hogy rosszindulatú kódot fecskendezzenek be a felhőrendszerbe, átvegyék az irányítást az új infrastruktúra felett, vagy megzavarják a migrációs folyamatot.
Ez egy egyedi típusú támadás, így nem minden szolgáltató számít rá. Sokan az automatizált élő migrációra támaszkodnak anélkül, hogy figyelembe vennék a kockázatokat.
Hiperhívási támadások
Ez a fajta támadás hasonló a hyperjacking-hez, azzal a különbséggel, hogy a virtuálisgép-kezelő egy meghatározott részét célozza meg, amelyet hiperhíváskezelőként ismerünk, hogy hozzáférjenek a virtuális gép engedélyeihez.
Amint a támadók megszerezték a szükséges hozzáférést, rosszindulatú kódot futtathatnak a virtuális gépen.
Felhőtárolási támadások
Mindig fontos a felhőplatform tárolási részének biztosítása, tekintve, hogy ez a támadók által megcélzott egyik legfontosabb rész.
Ha a felhőtárhely nincs megfelelően konfigurálva, akkor a rosszindulatú szereplők jogosulatlanul hozzáférhetnek az adatokhoz, ellophatják vagy megsemmisíthetik azokat.
Hogyan védekezzünk a felhőalapú kártevők ellen?
A szervezeteknek már van egy szabványos listája a teendőkről a maximális biztonság érdekében. A felhőalapú kártevők számának növekedésével azonban hihetetlenül fontos, hogy túllépjünk az ipari szabványokon, és jobb intézkedéseket hozzunk a felhőplatform védelmére.
Néhány tipp a védekezés javítására:
1. Végpontvédelem
Minden csatlakoztatott eszköz, számítógép és szerver végpontot alkot a szervezetben. Ha a végpontok megfertőződnek, átterjedhetnek a felhőbe.
Így, ha biztosítja a végpontokat, szilárd védelmet kap a felhőalapú rosszindulatú programok ellen.
2. A hozzáférés-vezérlés javítása
Miközben megbeszéltük a legjobb gyakorlatok a zéró bizalmi biztonság megvalósításához külön-külön ezeket kell követni.
Ez segít megelőzni a fiókok átvételét, biztonságos fiókhitelesítést tesz lehetővé, és minimalizálja a károkat, ha a hozzáférés veszélybe kerül. Nem csak a felhőalapú rosszindulatú programokra korlátozódik, hanem az adatokhoz való hozzáférés engedélyezésének és biztosításának hatékony módja korlátozza a rosszindulatú programok által az Önt célzó kibertámadásokra gyakorolt hatást.
3. Alkalmazottak és felhasználók oktatása
A támadók minden lehetséges csatlakozási pontot felhasználnak, hogy bejussanak a hálózatba. Sokat jár, ha a felhőszolgáltató felvilágosítja alkalmazottait és felhasználóit a gyakori biztonsági kockázatokról és azok kezeléséről.
Minden szervezetnek erőforrásokat és útmutatást kell biztosítania a legjobb biztonsági gyakorlatokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy alkalmazottai biztonságban maradjanak, és segítsék a rendszerek biztonságát.
A kibertámadások széles köre sikerül emberi tévedésből. Tehát, ha minimalizálni tudja, akkor biztosíthatja, hogy a támadások ne érintsék a felhőplatformot.
4. Használjon további rosszindulatú programkeresőt a tároláshoz
Ez csak akkor érdemes, ha van erőforrása egy további rosszindulatú programkereső hozzáadásához. Mindent az egyben eszközzel kell megoldani, de hasznos lehet egy további szkenner, amely a tárolóterületre összpontosít.
Végül is a fokozott védelem soha nem jelent problémát.
5. Erős adatmentési stratégia
Mint mindennek, redundáns biztonsági mentési tervnek kell lennie a felhőalapú rosszindulatú programok helyreállításához.
Ez általában egy külső biztonsági mentésből, egy helyi biztonsági mentésből és egy felhőalapú biztonsági mentési megoldásból áll.
Rosszindulatú kód a felhőben
Akár a felhőben, akár nem, a rosszindulatú kód bármire hatással lehet, amihez hozzáér. Minden platformon és szolgáltatáson lesz valamiféle sebezhetőség valamikor.
A felhőplatformok nem varázslatosan biztonságosak. Külön erőfeszítést igényel a dolgok folyamatos működése, miközben a felhőalapú rosszindulatú programokat kivédi. Az itt említett tippek némelyike előnyt jelent. A többi a futtatott felhőszolgáltatás típusától, az alkalmazott infrastruktúrától és a platform védelmére választott biztonsági eszközöktől függ.
A nagyobb tudatosság révén a szervezetek jobban észrevehetik a felhőt célzó kibertámadásokat.
