8 Linux-koncepció, amelyek régebbiek, mint gondolnád

Míg a Linuxot általában modern operációs rendszernek tekintik, néhány ötlete sokkal régebbi, mint gondolná. Íme a Linux néhány aspektusa, amelyek hosszú múltra tekintenek vissza.

1. Kettős rendszerindítás

A kettős rendszerindítású Linux régóta a szokásos módja a Linux megosztásának különböző operációs rendszerekkel, beleértve a Windowst is.

A többszörös rendszerindítású operációs rendszerek koncepciója körülbelül olyan régóta jelen van, amióta a számítógépek léteznek.

Unix-szerű környezetben a régebbi PC-s Unix rendszereken, például a Xenixen is népszerű volt a Unix és az MS-DOS futtatása. A kettős rendszerindítás az Amigán is megelőzte a Linuxot.

A Commodore Amiga 3000UX az Amiga Unix-szal, a System V testreszabott verziójával és a szabványos Amiga Workbench OS-szel szállítva. Az operációs rendszert rendszerindításkor a bal és jobb egérgombbal választhatja ki.

Ebben a videóban láthatjátok működés közben:

2. Különböző architektúrák támogatása

Míg Linus Torvalds maga nem látta előre, hogy Linux kernelje más architektúrákra is elterjed, mint az Intel x86 platformon. 1991-ben jelentette be a Useneten, valószínűleg neki kellett volna adnia a történelmi precedenst.

Az eredeti Unixhoz hasonlóan a Linux is C nyelven íródott. A C önmagában hordozható nyelv. A C programok mindaddig, amíg nem tesznek feltételezéseket az alapul szolgáló környezetről, bármilyen számítógépen lefordíthatók, amelyre történetesen fordítóprogram van írva.

Mint sok korabeli operációs rendszer, a Unix is ​​eredetileg assemblerben íródott, de Dennis Ritchie a 70-es évek elején átírta az általa feltalált C nyelvvel. Ennek mellékhatása volt, hogy az operációs rendszert leválasztották a hardverről, és a Unix univerzális operációs rendszerré vált.

Ez szokatlan volt abban az időben, mivel az operációs rendszereket egy adott géphez kötötték. Ez az egyik oka annak, hogy a Unix ekkora feltűnést keltett a számítástechnikai egyetemeken a 70-es és 80-as években.

3. A különböző héjak fogalma

A Bourne Again (Bash) shell egy népszerű alapértelmezett shell Linux rendszereken, de könnyen megteheti módosítsa a bejelentkezési shelljét bármit is választasz. Talán tudod, hogy ez az eredeti Unix rendszer sajátossága volt, de tudtad, hogy ez az ötlet még a Unixot is megelőzi?

A Multics projekt úttörő szerepet játszott a cserélhető héjak ötletében. A Bell Labs egyike volt azon entitásoknak, amelyek részt vettek a megbízható időmegosztást biztosító operációs rendszer kiépítésére irányuló projektben. A koncepció az volt, hogy építsenek egy létesítményt a "közüzemi számítástechnika" számára, amelyet ugyanúgy használhat, mint a vizet vagy az elektromosságot. A koncepció hasonló volt a mai felhőalapú számítástechnikához.

Sajnos a Multics volt a nap Windows Vista: ambiciózus, de túlbonyolított, késleltetett és túlzott költségvetésű. A Bell Labs kilépett, így két kutató, Dennis Ritchie és Ken Thompson egy jó programozási környezetre vágytak. Az egyik első dolog, amit beépítettek a Unix rendszerükbe, a cserélhető héjak voltak.

Ahogy a Unix leválasztotta az operációs rendszert a mögöttes hardverről, a shell leválasztotta a felhasználói felületet az alatta lévő operációs rendszerről. Ez a fajta rugalmasság azóta is megszerette a Unix-szerű rendszereket a programozók és technikusok számára.

4. WSL-szerű környezetek

A Windows alrendszer Linuxhoz vagy WSL lehetővé teszi natív Linux-alkalmazások futtatását Windows 10 vagy 11 rendszeren. De tudtad, hogy egy hasonló ötletet a Digital Equipment Corporation is megvalósíthatott volna 1988-ban?

A DEC a MICA nevű operációs rendszert fejlesztette (az eredeti üzleti tervet megtalálja a Bitsavers), amely egy új, PRISM nevű processzorarchitektúrán futna. A DEC népszerű miniszámítógépes operációs rendszerére, a VMS-re épülne, de Unix személyiséggel is rendelkezne.

Ez az ambiciózus projekt Dave Cutler ötlete volt. A DEC végül lemondta a MICA-t, Cutler pedig a Microsofthoz költözött, ahol ő vezette majd a Windows NT-t.

A VMS oldalon volt egy Eunice nevű program is, amely Unix programokat is futtatott. A kezdeti WSL-hez hasonlóan működött, de a natív Unixhoz képest teljesítmény- és kompatibilitási problémák is felfigyeltek rá.

Amikor 1993-ban végül megjelent a Windows NT, az POSIX környezettel rendelkezett de úgy tűnt, hogy csak azért van ott, hogy a Microsoft azt mondhassa, hogy POSIX-kompatibilis, és licitáljon bizonyos szerződésekre az Egyesült Államok szövetségi kormányával.

A Microsoft egy teljesebb környezetet is kiadna, a Windows Services for Unixot, és megjelent a nyílt forráskódú Cygwin projekt is.

5. Jogi esetek

A 2000-es években az SCO által az IBM ellen indított pert széles körben vitatták a Linux és a nyílt forráskód szószólói. Az SCO azt állította, hogy a Linux megsértette az általuk megszerzett eredeti Unix kódhoz fűződő jogaikat.

Míg az IBM és a Linux közösség végül felülkerekedett, a helyzetnek az eredeti Unix-korszakban is volt precedense. Az AT&T Unix System Laboratories (USL) szerzői jogot kért a Berkeley Software Distribution kód felett, ami a '90-es évek elején felborította az utóbbit.

Míg végül kiderült, hogy csak néhány fájl „terhelt”, és könnyen átírható, hogy lehetővé tegye a nyílt forráskódú terjesztést, a Linux a számítógép-rajongók kedvence lett.

6. Ízek közötti verseny

Míg a Linux közösség szeret vitatkozni, hogy melyik disztró a jobb, ez nem újdonság a Unix-kultúrában.

A 80-as években a nagy vita az AT&T System V és a BSD között zajlott. Ez utóbbi népszerűbb volt az akadémiai világban, a Berkeley Egyetemen fejlesztették ki. Ez is a Unix egyik fő összetevője volt munkaállomásokon, például a Sun Microsystemsnél.

Az 1980-as évek vége felé a Unix-világ beleesett az úgynevezett "Unix háborúkba". Az AT&T és a Sun elkezdett együtt dolgoznak a BSD és a System V egyesülésén, és ez riasztotta a többi számítógépes céget, például a HP-t, a DEC-t és IBM. Utóbbi cégek megalakították az Open Software Foundationt, míg a Sun és az AT&T a Unix Internationalt.

A "háború" végül tűzszünettel végződött. Mindkét szervezet egyesült, de a Linux végül a legtöbb alkalmazásban felváltja a szabadalmaztatott Unixot.

7. "A (Unix) asztali számítógép éve"

A Linux disztribúciók az asztali felhasználói felületeikről ismertek, és megpróbálják élvezetessé tenni a Linuxot a nem műszaki felhasználók számára. Az erőfeszítések hosszú múltra tekintenek vissza, amint azt a PBS "The Computer Chronicles" című műsorának 1989-es epizódja is láthatta.

Itt a Sun Microsystems, a HP és még az Apple ajánlatait is láthatjuk. Az Apple-nek Unix-alapú operációs rendszere is volt A/UX formájában.

8. Nyílt forráskódú szoftver

Míg a Linux népszerűsítette a nyílt forráskódú szoftver fogalmát, ez egy másik ötlet, amely már régóta létezik. Valószínűleg olyan régi, mint maguk a számítógépek.

Míg a GNU projektet a szabad szoftverek formájában kifejezett szellemiségéért tartják számon, a szoftvereket már szabadon terjesztették az akadémiai körökben. A BSD fejlesztői létrehozták saját licencüket, amely lehetővé tette az ingyenes terjesztést is.

Sok Linux-koncepció régebbi, mint gondolná

Meglepődne, milyen régiek a Linux-kultúra egyes részei, például a kettős rendszerindítás és a nyílt forráskódú szoftverek. A Linux sok sajátossága azzal magyarázható, hogy hogyan keletkeztek a Unixban.

Az egyik példa, amely sok új embert megzavar a Linux parancssorában, az az, hogy milyen furcsának tűnnek a parancsok. Miért ilyen rövidek? Ennek az az oka, hogy eredetileg teleprinter gépeken való futtatásra tervezték, nem pedig képernyőkön.