Erős AI vs. Gyenge AI: Mi a különbség?

A mesterséges intelligenciát (AI) gyakran olyan számítási intelligenciának tekintjük, amely az emberi elmét utánozza. Ez a jellemzés azonban nem igaz minden mesterséges intelligencia rendszerre, mivel a különböző típusú AI-k eltérő jellemzőkkel rendelkeznek. A mesterséges intelligencia két fő kategóriája az "erős AI" és a "gyenge AI", amelyek a gépi intelligencia különböző megközelítéseit képviselik.

Most pedig nézzük meg az erős és a gyenge mesterségesintelligencia közötti alapvető különbségeket, és vizsgáljuk meg az AI technológia jelenlegi állapotát.

Mi az a gyenge AI?

A gyenge AI, más néven szűk AI, olyan AI-alkalmazásokra utal, amelyeket kifejezetten bizonyos kognitív készségeket igénylő feladatok automatizálására terveztek. A mesterséges intelligencia ezen kategóriája olyan gépi tanulási modelleket használ, amelyek speciális feladatokra vannak szabva, mint például az objektumfelismerés, chatbot interakciók, személyes hangsegédek, automatikus javítási rendszerek és Google keresési algoritmusok mások.

Kíváncsi lehet, miért nevezik az AI kategóriáját „gyenge” MI-nek. A „gyenge” kifejezés tévesen azt sugallhatja, hogy ezek az AI-alkalmazások valamilyen módon hiányoznak. Mindazonáltal fontos felismerni, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és annak a különböző iparágakra kiterjedő hatása nagyrészt a szűk gépi intelligenciának köszönhető. A "gyenge" címke azt jelzi, hogy ezek az alkalmazások egy meghatározott vagy szűk kognitív funkcióra összpontosítanak.

A gyenge AI alkalmazásai

A ChatGPT, a Midjourney, a Stable Diffusion, a DALL-E és a Bard csak néhány példa az AI-eszközökre, amelyek 2022-ben és 2023-ban meghódították a világot. Figyelemre méltó, hogy ilyen sokan szakmák széleskörű alkalmazásukat használják kisőt vitákat vált ki arról, hogy a mesterséges intelligencia leválthatja-e az embereket, és sokunkban felmerül a kérdés:A ChatGPT helyettesíthet engem?"

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket a csodálatos eszközöket továbbra is a „gyenge mesterséges intelligencia” példái közé sorolják.

Vizsgáljuk meg a gyenge AI hét gyakori alkalmazását:

1. E-mail spamszűrők: A spam e-mailek észlelésére és a spam mappába való átirányítására tervezett funkciók.
2. Chatbotok: Eszközök, amelyek felhasználják Természetes nyelvi feldolgozás (NLP) Az emberekkel való interakció a gyenge MI egy másik példája.
3. AI művészek: A mesterséges intelligencia segítségével számítógéppel generált művészet képes a természetes nyelvi utasításokat képekké alakítani, és szintén a szűk AI alá tartozik.
4. Intelligens hangsegédek: A Siri, a Cortana, az Alexa és mások számos feladatot végrehajthatnak az Ön nevében a hangutasítások megválaszolásával.
5. A közösségi média algoritmusai: Az olyan platformokon, mint a Twitter, az Instagram, a Facebook vagy akár a Spotify, az ajánlásokat gyenge AI-algoritmusok hajtják.
6. Önálló vezetés: A önvezető funkció a járművekben a gyenge mesterséges intelligencia egy újabb alkalmazása.
7. Egészségügy: AI alkalmazások az egészségügyben, mint például az orvosi diagnosztikai rendszerek, amelyek minimális emberi beavatkozással képesek azonosítani a betegségeket, további példák a gyenge mesterséges intelligencia működésére.

A „gyenge AI” kifejezés ellenére egyértelmű, hogy számos valós alkalmazással rendelkezik, amelyeket már használunk.

A gyenge AI korlátai

A mesterséges intelligencia manapság korlátainak elsődleges oka az, hogy az emberek meghatározott feladatainak automatizálására összpontosít. Például a ChatGPT és a Google Bard úgy lett kialakítva nagy nyelvi modellek (LLM). Kifejezetten szöveges tartalom generálására vannak programozva. Hasonlóképpen, a Midjourney és a Stable Diffusion szöveg-kép generátorok, amelyek erre a funkcióra korlátozódnak.

Vizsgáljuk meg a gyenge AI korlátait és hátrányait:

• Korlátozott képességek a feladatspecifikus modellek miatt.
• A keskeny AI-alkalmazások nagymértékben függenek az adatoktól, ezért nagy adatkészletekre van szükség bizonyos feladatok tanulásához és végrehajtásához.
• Bővebben, a nagy adatkészletek használata adatvédelmi és adatfeldolgozási problémákat okozhat.
• A gyenge AI gyakran emberi beavatkozásra támaszkodik a feladatok végrehajtása során, ami emberi torzításokat vezethet be a folyamatba.
• Ezek az alkalmazások érzékenyek lehetnek kiberfenyegetésekre és sebezhetőségekre.

E korlátozások ellenére azonban az olyan eszközök, mint a ChatGPT, a nyilvános megjelenést követő rövid időszakon belül gyakorlatilag nélkülözhetetlenné váltak.

Mi az erős AI vagy AGI?

A gyenge mesterséges intelligenciával ellentétben létezik erős mesterséges intelligencia, más néven mesterséges általános intelligencia (AGI). Az AI ezen formája azon a meggyőződésen alapul, hogy a számítási teljesítmény képes utánozni az emberi agy képességeit, beleértve az analitikus gondolkodást és más intellektuális képességeket. A Strong AI célja olyan gépek létrehozása, amelyek képesek bármilyen intellektuális feladat elvégzésére, amelyet az ember képes elvégezni, nem feltétlenül ugyanúgy, mint az emberek.

A gyenge AI-val ellentétben az erős mesterséges intelligencia nem támaszkodik meghatározott programozott modellekre szűk feladatok végrehajtásához. Ehelyett rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy általános feladatokat végezzen az emberi agyi funkciók szimulálásával. Az AGI képes lehetővé tenni a technológiai rendszerek idővel történő fejlődését és a környezet változásaihoz való alkalmazkodást.

Erős mesterséges intelligencia lesz, amely valószínűleg a szingularitáshoz vezet. Fontos azonban megjegyezni, hogy az erős mesterséges intelligencia még mindig távoli cél, mivel az ezen a területen végzett munka nagyrészt elméleti jellegű. Maga az erős mesterséges intelligencia koncepciója gyakran sci-fi filmekből és regényekből merít ihletet.

Erős AI alkalmazásai

Mivel az erős mesterséges intelligencia fejlesztését még be kell fejezni, a gyakorlatban, a való világban kell megtalálni forgatókönyvek kidolgozása szinte lehetetlen, így a használatáról és fejlesztéséről szóló beszédek nagy részét tisztán teszik elméleti. Íme azonban öt olyan alkalmazás, ahol erős mesterséges intelligencia használható:

1. Érzelmi intelligencia és gondolatfeldolgozás: Az emberi érzelmek és gondolkodási folyamatok megértése beépíthető az AGI-rendszerekbe, ami olyan iparágak számára előnyös, mint az egészségügy, az oktatás és az ügyfélszolgálat.
2. Döntéshozatal: Az erős mesterséges intelligenciával felszerelt gépek képesek autonóm döntések meghozatalára ésszerűség alapján.
3. Evolúció: Az erős mesterséges intelligencia rendszerek lehetővé teszik a gépek számára, hogy alkalmazkodjanak és módosítsák magukat, hogy jobban illeszkedjenek a környezetükhöz.
4. Öntudat: Az önismeret és a tudatos döntéshozatali képesség erős AI-rendszerekkel érhető el.
5. Mesterséges kreativitás: Az erős mesterséges intelligencia felszabadíthatja a mesterséges kreativitás lehetőségét, lehetővé téve a gépek számára, hogy innovatív ötleteket generáljanak emberi utasítások nélkül.

Annak ellenére, hogy az AGI nagyrészt elméleti jellege, nyilvánvalóan óriási lehetőségek rejlenek benne.

Az erős mesterséges intelligencia korlátai

Az erős AI vagy AGI képes átalakítani társadalmunkat. Az ilyen rendszerek bevezetésekor azonban számos szempontot és kihívást kell figyelembe venni.

• Bonyolultság, mivel az erős mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű adatot és nagy számítási teljesítményt igényel a képzéshez.
• Etikai megfontolások, amelyek az erős mesterséges intelligencia valós helyzetekben való viselkedését övező bizonytalanságból fakadnak (például az AGI-rendszerek káros döntéseket hozhatnak az emberek számára).
• Az AGI-rendszerek nagymértékben támaszkodnak majd az emberi adatokra, ami emberi eredetű torzításokhoz vezethet.
• Biztonság és felelősség az erős mesterséges intelligencia cselekedeteiért (például annak meghatározása, hogy kit kell felelősségre vonni, ha a dolgok rosszul sülnek el).

Tekintettel az AGI-ben rejlő világot megváltoztató potenciálra, minden ilyen termék nyilvánosságra hozatala előtt kiterjedt szabályozásra van szükség. Már megvolt elég nehéz a generatív MI szabályozása, és az AGI ezeket a problémákat egy újabb fokozattal fokozza.

Az erős és gyenge AI közötti különbségek

Számos figyelemre méltó különbség van az erős és gyenge AI között céljuk, tanulási módszerük és problémamegoldó megközelítésük tekintetében. Vizsgáljuk meg ezeket a különbségeket.

Célja

Jelentős különbség a két mesterséges intelligencia rendszer között a céljukban rejlik. A gyenge AI-rendszereket elsősorban meghatározott folyamatok automatizálására és jól meghatározott feladatok elvégzésére tervezték, ami a különböző területeken a hatékonyság növelését eredményezi.

Másrészt az erős mesterséges intelligencia rendszerek, bár hipotetikusak, célja az emberi agy működésének utánzása. Ezek a rendszerek vitathatatlanul rendelkezhetnek öntudattal, tudatossággal és elemzési képességekkel, lehetővé téve számukra, hogy általános feladatok széles skáláját végezzék el, hasonlóan az emberekhez.

Tanulási módszer

A keskeny AI és AGI rendszerek tanulási módszereikben is eltérnek. A szűk AI meghatározott adatkészletekre támaszkodik a minták megtanulásához és az ismétlődő feladatok végrehajtásához. A gyenge AI általában úgy dolgozza fel az adatokat, hogy előre meghatározott kritériumok alapján osztályozza azokat.

Ezzel szemben az AGI-mechanizmusok nagy mennyiségű adatot igényelnek az általános feladatok elvégzéséhez, amelyek célja az emberi elme kognitív folyamatainak utánzása. Következésképpen az AGI-k adatklaszterezési és összekapcsolási módszereket alkalmaznak az információk feldolgozására és elemzésére.

Problémamegoldó megközelítés

A gyenge mesterséges intelligencia rendszereket kifejezetten ismétlődő feladatokra tervezték, amelyek az adatkészletek alapos vizsgálatát és a mintafelismerést teszik szükségessé. Ez lehetővé teszi a rendszer számára, hogy megbízható előrejelzéseket és eredményeket készítsen.

Ehhez képest az erős mesterséges intelligencia problémamegoldó megközelítést alkalmaz, amely a bonyolultabb és kreatívabb feladatok megoldására irányul. Kiterjedt adatkészletekre támaszkodik, és folyamatosan fejlődik, hogy alkalmazkodjon az új feltételekhez és kihívásokhoz.

Az AI technológia jelenlegi állása

Napjainkban a mindennapi hétköznapi feladatainkat elsősorban szűk vagy gyenge AI automatizálja. Ezekből a rendszerekből azonban hiányoznak azok a kognitív képességek és analitikus gondolkodás, amelyek az emberi agyban természetesek. Következésképpen a kutatók és a fejlesztők jelenleg a mesterséges intelligencia fejlesztésére összpontosítanak, hogy több emberhez hasonló számítási rendszert is beépítsenek.

A mesterséges általános intelligencia (AGI) sokkal kifinomultabb lesz, mint gyenge AI társai. Mindazonáltal az AGI még a fejlődés korai szakaszában jár, és még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy valósággá váljon.