Az Arduino Uno a legnépszerűbb tábla, de a nagyobb Mega több I/O tűvel rendelkezik. Találja meg a projektjéhez megfelelőt.

A mikrokontroller-sorozat 2005-ös kezdete óta több mint 15 Arduino kártya jelent meg. Az Arduino Mega és az Uno a két legnépszerűbb és legszélesebb körben használt Arduino tábla.

Mindegyik tábla rendelkezik bizonyos jellemzőkkel és sajátosságokkal, amelyek miatt jobban megfelel bizonyos feladatok elvégzésére, mint a másik. Részletesen megvizsgáljuk ezeket a különbségeket, és segítünk eldönteni, hogy ezek közül a táblák közül melyik illik jobban az Ön elektronikai projektjéhez. Arduino Uno vs Mega: kezdődjön az Arduino összehasonlítás…

Arduino Mega

Kép jóváírása: Arduino Store

Az Arduino Mega eredetileg 2009-ben jelent meg, és most a harmadik verzióban jelenik meg az Arduino Mega 2560 Rev3-mal. A jelenlegi Megát egy ATmega 2560 mikrokontroller hajtja, és egy ATmega16U2 chipet használ az USB jelek soros utasításokká alakítására. Tekintse meg útmutatónkat a a soros kommunikáció elsajátítása az Arduino-val.

instagram viewer

Az Arduino Mega 2560 összesen 54 digitális I/O tűvel rendelkezik (ebből 15 PWM kimenetet biztosít), valamint 16 analóg bemenetet. Hardveres soros portokkal, hengeres csatlakozóval és USB-B porttal is rendelkezik.

Az USB-portról vagy a tápcsatlakozóról is táplálható, és 6-20 voltos tápegységről képes működni. Az ATmega 2560 16 MHz-es órajelen működik, és 8 kB SRAM-ot, 256 kB flash memóriát és 4 kB EEPROM-ot kínál.

A Mega 2560 kompatibilis a legtöbb Uno-hoz és a korábbi Duemilanove és Diecimila táblákhoz tervezett pajzsokkal. Ez azt jelenti, hogy az ezekhez a táblákhoz készített pajzsok a Megán is működni fognak.

Az Arduino Mega 2560-at a hivatalos Arduino áruházból körülbelül 35 dollárért kaphatja meg, nagyjából ugyanannyiért, mint a Raspberry Pi 4 1 GB-os változata.

Arduino Uno

Az Arduino Uno messze a legnépszerűbb Arduino tábla, és a legtöbb kezdő is ezzel kalandozik az elektronikai trükközés világába. Az Uno Rev3 (más néven Uno R3) 8 bites processzorral rendelkezik, 16 MHz-es órajelen működik, és akár az USB-B portról, akár a tápcsatlakozóról táplálható, ugyanúgy, mint a Mega.

Azonban minden másból kevesebb van, mindössze 14 digitális I/O érintkezővel, 6 analóg bemenettel és csak egyetlen UART porttal. Az Uno R3 kártya az ATmega 328P chipet használja, és 2 kB SRAM-mal, 32 kB flash memóriával és 1 kB EEPROM-mal rendelkezik. Működési feszültsége 2,7 és 5,5 volt között van.

Az Uno a legtöbbet dokumentált Arduino tábla. Az interneten található Arduino elektronikai oktatóanyagok túlnyomó többsége az Arduino Uno-t fogja használni más elektronikus alkatrészek vezérlésére. Az Uno R3 körülbelül 28 dollárért kapható a hivatalos Arduino boltban.

Az új Arduino R4 modell sokkal erősebb 32 bites processzorral, továbbfejlesztett tárhellyel rendelkezik, és két változatban kapható.

Arduino Mega vs. Uno: Méret

Kép jóváírása: Arduino Store

Az Arduino Mega hű marad a nevéhez, és körülbelül kétszer akkora szélessége, mint az Uno 4 x 2,1 hüvelyk, elsősorban a megnövekedett tűszám és a nagyobb memória miatt. Az Arduino Uno viszont hordozhatóságra készült, mérete pedig 2,7 x 2,1 hüvelyk. Az Arduino Mega és az Uno körülbelül 1,3 uncia, illetve 0,88 uncia.

Az Arduino Uno ezért jobb választás méretkorlátozott projektekhez, például játékeszközökhöz és más hordozható projektekhez. Ha a méret nem fontos számodra, akkor az Arduino Mega lehet a mikrokontroller a projektedhez.

Az Arduino táblák formákban és méretekben széles választékban kaphatók, ezért mindenképpen nézze meg a mi lapunkat útmutató a különböző típusú Arduino mikrokontrollerekhez elérhető.

Arduino Mega vs. Uno: Ár

Az Arduino Mega drágább is, mint az Uno. Hivatalos kiskereskedelmi árakon a Mega körülbelül 35 dollárba kerül, sokkal több, mint az Uno, amelyet általában 25 dollárért árulnak. Bár az Arduino Mega nem a legdrágább mikrovezérlő kártya, nem biztos, hogy megéri a projektje számára, ha az elsődleges szempont a költségek minimalizálása.

Az Arduino Uno R3 viszont meglehetősen megfizethető, így ideális választás azoknak a kezdőknek, akik szeretnének játszani a platformmal anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy eltörik a tábla.

Csatlakozás és memória

A kép forrása: Sikorski Arkadiusz/Flickr

A Mega több csatlakozási lehetőséget kínál, mint az Uno, ami azt jelenti, hogy jobb választás a rengeteg I/O-t igénylő projektekhez. Például egy robotikai projektben, ahol több szervót és aktuátort kell csatlakoztatnia, vagy egy barkácsoló 3D nyomtató építésénél, ahol az Arduino Mega működik a fő vezérlőként.

Nem minden projekt igényel extra I/O érintkezőket, így az Arduino Uno-nak elég jól kell működnie a legtöbb projekthez, amellyel találkozik, különösen kezdőként.

Az Arduino Uno Rev3 kevesebb memóriával rendelkezik, mint a Mega, ami korlátozza a feltölthető és futtatható kód méretét. A Mega több SRAM-mal is rendelkezik, így több futásidejű adat (változók és értékeik) tárolására is alkalmas. Így jobban alkalmas bonyolultabb programok futtatására, mint egy Uno-n.

Hardverspecifikációk összehasonlítása

Az Arduino Uno és a Mega közötti különbségek áttekintése érdekében az alábbiakban egymás mellett soroltuk fel mindkét tábla hardverfunkcióit.

Arduino Uno Rev3

Arduino Mega Rev3

Mikrokontroller

ATmega328P, 8 bites

ATmega2560, 8 bites

Órajel sebesség

16 MHz

16 MHz

Üzemi feszültség

5V

5V

Bemeneti feszültség (ajánlott)

7-12V

7-12V

Bemeneti feszültség (korlátok)

6-20V

6-20V

Digitális I/O érintkezők

14 (ebből 6 PWM kimenetet biztosít

54 (ebből 15 PWM kimenetet biztosít)

Analóg bemeneti érintkezők

6

16

Flashmemória

32 kB

256 kB

SRAM

2 kB

8 kB

EEPROM

1 kB

4 kB

Népszerűség és közösség

Kétségtelen, hogy a két tábla közül az Arduino Uno a legnépszerűbb, és az Arduino táblahasználat körülbelül 50%-át teszi ki. SparkFun Electronics. Könnyen elérhető és széles körben használt, így könnyebben megtalálhatja a táblára szabott oktatóanyagokat. A Mega kevésbé népszerű, ezért ez kényelmetlen lehet, ha csak most kezdi.

A Mega 2560-at azonban úgy tervezték, hogy kompatibilis legyen az Uno-val. Ezért az Uno-hoz készített összes kód és hardver tökéletesen működik a Megával. De nem minden Megához tervezett kód és pajzs működik az Uno-val a Mega megnövekedett tűinek száma miatt.

Melyiket érdemes használni?

Összefoglalva, mindkét tábla kiváló lehetőség az elektronikai, robotika és a tárgyak internete (IoT) alkalmazásainak trükközésére (Wi-Fi pajzs hozzáadásával).

Az Arduino Uno jobb választás kezdőknek alacsony költsége, kis mérete (így jobban illeszkedik a kisebb kezekhez) és általános mindenütt jelenléte miatt. A Mega viszont kiválóan alkalmas azokhoz a projektekhez, amelyek extra I/O érintkezőket, számítási teljesítményt és memóriát igényelnek, így tökéletes azoknak a hobbinak, akik már megtették a lábukat.