Lehet, hogy a rosszindulatú programok a fő fenyegetést jelentették eszközei számára, de továbbra is kell aggódnia a vírusok miatt? Szüksége van egy víruskereső csomagra?
Egykor a vírusok jelentették a legnagyobb kiberbiztonsági fenyegetést szerte a világon, de ez még mindig így van? Milyen elterjedtséggel rendelkeztek egykor a vírusok, és vajon ma is ugyanolyan veszélyesek?
Hol kezdődtek a számítógépes vírusok?
A számítógépes vírusok története az 1970-es évek elejére nyúlik vissza. 1971-ben egy "Creeper" néven ismert vírust fejlesztettek ki kísérletként, hogy megvizsgálják, hogyan viselkedik rosszindulatú programként. Mivel kontrollált vírusról volt szó, a Creeper nem jutott el a külvilághoz.
Az első számítógépes vírus, amely megfertőzte a valós eszközöket, 1982-ben jelent meg, és az "Elk Cloner" nevet kapta. Ezt a vírust egy középiskolás hozta létre barátai körében, tréfaként, de vadonban létezett, és ezért ez volt az első példa a „szabadban lévő” vírusra (tehát nem ellenőrzött környezetben).
Az Elk Cloner volt az első vírus, és elérte, hogy messze túlmutat az alkotóján és baráti csoportján. Nagy kárt azonban nem sikerült okoznia korlátozott lehetőségei miatt. Végtére is, az Elk Cloner tréfa volt, és nem volt módja rosszindulatú tevékenységek végrehajtására a fertőzött eszközökön.
Mások azzal érvelnek, hogy a „Brain” néven ismert program volt az első számítógépes vírus a vadonban. A Brain hajlékonylemezeket használt fertőzési vektorként, és először 1986-ban, négy évvel az Elk Cloner létrehozása után látták eszközöket megfertőzni. A Brain végrehajtható kóddal fertőzte meg a hajlékonylemez rendszerindító szektorát, majd a lemez behelyezése után a számítógépet. A vírus több mint 100 000 számítógépet tudott megfertőzni, ami akkoriban lenyűgöző szám.
A Brain azonban nem sokat tett azon kívül, hogy lassította a lemezmeghajtók teljesítményét. A vírusok csak a századfordulón mutatták meg valódi képességeiket.
2000-ben az "ILOVEYOU" néven ismert vírus pusztítást okozott, amikor több mint 10 millió Windows PC-t fertőzött meg.
A vírus e-mailben terjedt, ami még 2000-ben is hihetetlenül népszerű volt. Az előzőekben tárgyalt vírusokkal ellentétben az ILOVEYOU képes volt fájlokat törölni a fertőzött eszközről.
A következő évtizedben számos vírus jött és ment, köztük a Slammer, a CodeRed és a MyDoom. A MyDoom még mindig a történelem leggyorsabban terjedő e-mail vírusa, és ma is létezik. Még 2019-ben, 15 évvel az első használat után egy rosszindulatú e-mail kampányban is használták.
De vajon a vírusok továbbra is ugyanazokat a veszélyeket jelentik, mint korábban? Hol állnak ezek a programok ma a kiberbűnözésben?
Mennyire veszélyesek ma a számítógépes vírusok?
Bár a vírusok egykor a kiberfenyegetés legveszélyesebb formája volt, ma már nem ez a helyzet. A 2010-es évek elején a számítógépes vírusok elterjedtsége hanyatlásnak indult, az utóbbi néhány jelentősebb víruskampány, köztük a Stuxnet, a SpyEye és a W32.Dozer.
Ezt követően a vírusok a kiberbiztonság területén valami utólagos elgondolásba kezdtek elmozdulni.
De miért?
A fő ok, amiért a vírusok már nem jelentenek óriási veszélyt, a technológiai fejlődés. A 2000-es évek elején használható víruskereső programok nagymértékben különböztek az általunk használtaktól most, ahogy az idő átadta helyét a magasabb észlelési aránynak, a további szolgáltatásoknak és a jobb szolgáltatásnak átfogó.
A vírusok nem hihetetlenül összetett programok, ezért nem túl nagyok. A biológiai világhoz hasonlóan a vírusoknak szükségük van egy „gazdaszervezetre”, amelyen replikálódni tudnak. Mivel be kell csempészniük magukat egy programba, a tipikus vírusoknak egészen kicsiknek kell lenniük. Ez nem hagy hatalmas teret az extra kódolásnak, amely kifinomult képességeket ad a vírusnak.
Ezenkívül sok vírus hasonló szkriptet követ, ami azt jelenti, hogy gyakran nem újdonság a víruskereső programok számára. Ransomware, spyware, trójai falók, és hasonló rosszindulatú szoftverek a leggyakrabban használt ma, és valóban veszélyt jelentenek számítógépeinkre és okostelefonjainkra.
Ezek a rosszindulatú programok rendkívül kifinomultak lehetnek, és néha úgy vannak kialakítva, hogy teljesen elkerüljék a víruskereső szoftvereket. Összességében elmondható, hogy a vírusok egyszerűen nem tartanak gyertyát a mai modern rosszindulatú programokkal szemben, ezért nem használják őket annyira, mint korábban.
A zsarolóprogramok különösen a 2010-es évek során váltak hatalmas kiberbűnözési trendté. A rosszindulatú programok ezen formája titkosítja a fertőzött eszköz fájljait, és figyelmezteti az áldozatokat, hogy a fájlok titkosítása csak akkor történik meg, ha a követelt váltságdíjat megfizetik. A ransomware néhány népszerű példája a WannaCry, a LockBit, a Jigsaw, és Bad Rabbit.
Sok zsarolóprogram-üzemeltető a rosszindulatú szoftvereket ahonnan szerzi be ransomware-as-a-service platformok, ahol zsarolóprogramokat adnak el harmadik fél kiberbűnözőknek díj ellenében. Ezáltal a zsarolóvírus elérhetővé válik a technológiában kevésbé értő rosszindulatú szereplők számára, nem csak a tapasztalt profik számára.
Nyilvánvalóan manapság sokkal sürgetőbb kiberbiztonsági aggályok vannak, mint a vírusok. De a vírusok nem teljesen a múlté. Ahogy korábban említettük, az egykor félelmetes MyDoom vírust 2019-ben használták. Ebben az esetben a MyDoom egy adathalász e-mail kampányon keresztül terjedt. Bár ma alapvetőnek számítanak, a vírusok még mindig használatban vannak, és ezt nagyon fontos szem előtt tartani.
Még mindig szüksége van víruskeresőre?
A "víruskereső" kifejezés jelentése az évek során átalakult. Míg a víruskereső programokat egykor egyedül a vírusok és vírusok elleni védekezésre fejlesztették ki, ma már képesek felismerni és törölni más típusú rosszindulatú programokat.
Amint azt valószínűleg Ön is tudja, a rosszindulatú programok globális probléma, amely havonta több ezer áldozatot követel. Valójában az volt Statista beszámolt arról, hogy a kiberbiztonsági csapatok naponta 560 000 új rosszindulatú programot észlelnek. Ez majdnem 17 millió új darabot fedez fel havonta.
A Statista is beszámolt hogy az elmúlt évtizedben 87 százalékkal nőtt a rosszindulatú támadások száma. Ez a két statisztika önmagában is mutatja, hogy mennyire súlyossá vált a rosszindulatú programok problémája.
Tehát továbbra is szüksége van egy víruskereső programra, amely megvédi eszközeit a számítógépes bűnözéstől.
Mindig a legjobb, ha egy jó hírű víruskereső programot választ, amely bizonyította hasznosságát a vírusok és rosszindulatú programok elkerülésében. Egy véletlenszerű ingyenes víruskereső alkalmazás telepítése nem a legbölcsebb megoldás, mivel előfordulhat, hogy hiányos védelemmel vagy akár egy magát víruskeresőnek álcázó rosszindulatú programmal kell szembenéznie.
A legnépszerűbb víruskereső programok közül néhány:
- McAfee.
- Kaspersky.
- Norton.
- Bitdefender.
- Malwarebytes.
Ha nagyon aggódik a kibertámadások miatt, használhatja vírusirtó és kártevőirtó programokat egyszerre, hogy tovább növelje biztonsági integritását. A kártevőirtó programok észlelhetik és törölhetik a kifinomultabb rosszindulatú programokat, például azokat, amelyeket a víruskereső észlelésének elkerülésére terveztek.
A vírusok nem olyan veszélyt jelentenek, mint egykor
Eszközünk vírusérzékenysége nagymértékben csökkent az elmúlt körülbelül egy évtizedben, de ma már léteznek más rosszindulatú programok is, amelyek veszélyt jelentenek a biztonságunkra. Ez az oka annak, hogy egy víruskereső program telepítése kétségtelenül kiemelten fontos.
