Ha rossz dolgok történnek, el kell mondanod valakinek.
Az incidensek bejelentése számos szervezet biztonsági programjának része, amely strukturált módszert biztosít számukra a kibertámadások dokumentálására, reagálására és az azokból való tanulásra.
Egy látszólag kisebb biztonsági incidens gyorsan súlyos fenyegetéssé válhat, amelynek messzemenő hatásai lehetnek, beleértve a szervezet lerombolását is. Ezért alapvető fontosságú, hogy megértsük a biztonsági incidensek jelentésének fontosságát, a biztonsági incidensek típusait és azok megelőzésének módját.
Mi az a biztonsági incidens?
A biztonsági incidens az érzékeny személyes adatokhoz vagy bizalmas információkhoz való jogosulatlan hozzáférésre, megsemmisítésre vagy nyilvánosságra hozatalra irányuló kísérlet vagy tényleges megkísérlet. Ide tartozik minden olyan tényleges vagy potenciális biztonsági megsértés, amely alááshatja az adatok bizalmas kezelését és elérhetőségét.
Miért kell jelentenie a biztonsági incidenseket?
A biztonsági eseményekről szóló jelentések általában konkrét információkat nyújtanak az incidensről, például annak mértékéről, az előfordulás időpontjáról, valamint az egyénekre vagy rendszerekre gyakorolt hatásról. Az alábbiakban felsoroljuk a biztonsági incidensek bejelentésének leggyakoribb okait.
1. Lehetővé teszi a felelősségek egyértelműbbé tételét a biztonsági incidensek kezelésében
Az incidensjelentés arra készteti a szervezeteket, hogy hatékony folyamatokat hozzanak létre a biztonsági incidensek enyhítésére és orvoslására.
Az incidens észlelésekor kulcsfontosságú, hogy azonnal indítsunk incidensreagálási terveket, amelyek körvonalazzák a jelentési folyamatot. Ennek magában kell foglalnia egy olyan incidens jelentési infrastruktúra bevezetését, amely támogatja az automatizált munkafolyamatokat, hogy figyelmeztesse a megfelelő személyzetet a hatékony eszkalációra és enyhítésre.
Az is elengedhetetlen, hogy a szervezetek olyan adatvesztés-megelőzési irányelveket dolgozzanak ki, amelyek útmutatóul szolgálnak a bennfentesek számára. Ezeknek az irányelveknek világos ütemtervet kell adniuk a bennfentesek számára, amelyek felvázolják szerepüket és felelősségüket a vállalati adatok kezelése során.
Számos esemény azonnali észlelést és azonnali cselekvést igényel. Azok a szervezetek, amelyek nem jelentenek biztonsági incidenseket, az egész ökoszisztémát, beleértve a harmadik feleket is, kibertámadásoknak teszik ki.
Az alkalmazottak oktatása a lehetséges kiberbiztonsági incidensek hatásairól, mint például az adatszivárgás és Az incidensek bejelentése előtt álló akadályok eltávolítása proaktív szövetségesekké alakíthatja őket az ellene folytatott küzdelemben kibertámadások.
A fokozottabb incidensjelentés felhívja a figyelmet, és arra ösztönzi az egyéneket, hogy javítsák kiberbiztonsági stratégiájukat. Ezen túlmenően az incidensjelentések mintaként szolgálnak a szervezetek számára, hogy értékes betekintést nyerjenek, és javítsák kockázatcsökkentési gyakorlatukat.
3. Biztosítja az előírások betartását
Az erősen szabályozott ágazatok, köztük az egészségügy és a pénzügy, megkövetelik a kiberincidensek bejelentését, és az előírások be nem tartása általában költséges szankciókat von maga után. A kritikus infrastruktúrával foglalkozó vállalatokat a szabályozási törvények is kötik, mint pl Kiberincidensek jelentéséről szóló törvény a kritikus infrastruktúrákhoz (CIRCIA) és a GDPR, amelyek előírják, hogy 72 órán belül jelentsék az incidenseket.
4. Védi a szervezet hírnevét
A biztonsági incidensekre való hatékony reagálás és az azokból való felépülés érdekében a reagálási terveknek tartalmazniuk kell az összes érdekelt felet, és tájékoztatniuk kell őket az előrehaladásról. Az érintettek és az ügyfelek hajlamosak megbízni azokban a szervezetekben, amelyek bejelentik az incidenseket. Ennek az az oka, hogy az ilyen jelentéstétel a szervezet kompetenciájának, a biztonság iránti elkötelezettségének és az incidensek kezelésére irányuló proaktív erőfeszítéseinek bizonyítéka.
A biztonsági események 4 típusa és azok megelőzése
A különböző típusú biztonsági incidensek ismerete kulcsfontosságú a károk minimalizálása és a szervezet hatásokkal szembeni ellenálló képességének erősítésében. Íme a biztonsági incidensek gyakori típusai és azok megelőzése.
1. Bennfentes fenyegetés
A bennfentes fenyegetés a cég biztonságát és adatait érintő véletlen vagy szándékos fenyegetésekre utal. Gyakran kapcsolódik korábbi vagy jelenlegi alkalmazottakhoz és harmadik felekhez, beleértve az ügyfeleket, beszállítókat és vállalkozókat.
A bennfentes fenyegetések leküzdése érdekében a szervezet hálózatához való hozzáférés előfeltételeként tartson biztonságtudatossági képzést az alkalmazottak és a vállalkozók számára. Ezenkívül szigorú adatmentési és archiválási rutinokat hozzon létre és tartson be, és mindig ellenőrizze rendszereit kémprogram-elhárító szoftverek, mint a Norton vagy a Bitdefender.
Ezenkívül minden rendszerhez és eszközhöz valósítsa meg a naplófigyelést. Azonosíthatja és nyomon követheti a privilegizált felhasználói fiókokat mindenhez, beleértve a szervereket, webhelyeket és alkalmazásokat. Ha szokatlan viselkedésű fiókot észlel, az azt jelentheti, hogy valaki beszivárog a szervezet hálózatába.
2. Adathalász támadás
Az adathalászat a számítógépes támadások egyik fajtája, amikor az elkövető jó hírű személynek vagy szervezetnek adja ki magát, és ráveszi az áldozatot, hogy bizalmas adatokat osszon meg. Ennek elérése érdekében a rosszindulatú szereplő rosszindulatú linkeket tartalmazó e-mailt vagy üzenetet küld a célpontnak, amelyekre kattintás után ellophatják bizalmas adataikat, beleértve a bejelentkezési adatokat és a hitelkártyát részletek.
Általános iránymutatásként, ha bizonytalan egy e-mail hitelességét illetően, a legjobb, ha közvetlenül kapcsolatba lép a legális személlyel vagy céggel, és tartózkodik attól, hogy az e-mailben található linkekre kattintson.
A szervezetek az e-mailek biztonságának megerősítésével mérsékelhetik az adathalász támadásokat. Ezt megvalósítással lehet elérni e-mail biztonsági protokollok, konkrétan beépítésével hamisítás elleni vezérlők, mint például a DMARC, SPF és DKIM a domainjeihez.
3. Man-in-the-Middle Attack
Man-in-the-middle (MITM) támadás akkor történik, amikor egy rosszindulatú szereplő titokban elfogja, módosítja vagy töröl olyan adatok, amelyeket két fél között cserélnek, akik úgy vélik, hogy mindegyikükkel közvetlenül kommunikálnak Egyéb.
Az MITM támadások elsősorban az e-kereskedelmi üzleteket, az online banki oldalakat és a nyílt nyilvános Wi-Fi hotspotokat célozzák. Ezeket a támadásokat úgy lehet megelőzni a webhely biztonságának ellenőrzése meglátogatni készül, és elkerüli a nyilvános Wi-Fi hálózatokat (ha lehetséges), vagy VPN-t használ nyilvános Wi-Fi kapcsolatai védelmére.
A VPN használata titkosítja az internetkapcsolatot, védve a megosztott személyes adatokat, beleértve a jelszavakat és a hitelkártyaadatokat nyilvános Wi-Fi használata közben.
A megvalósítással a kockázatokat is mérsékelheti végpontbiztonsági bevált módszerek, például az ESET Endpoint Security telepítése a kéretlen e-mailek szűrésére. Az ESET úgy konfigurálható, hogy automatikusan átvizsgálja a gyanús e-maileket és webhelyeket, hogy megvédje eszközeit és hálózatait a kibertámadásoktól és a rosszindulatú programoktól.
4. Szolgáltatásmegtagadási támadás
A szolgáltatásmegtagadási (DoS) támadások során a kiberbűnözők gépeket vagy hálózatokat vesznek célba, megakadályozva, hogy jogos felhasználók hozzáférjenek hozzájuk. Ennek a kibertámadásnak a fő célja a szolgáltatások elérhetetlenné tétele. Ezt általában úgy érik el, hogy a célrendszert vagy szolgáltatást túlterhelik a forgalommal, amíg az le nem reagál vagy összeomlik.
A DoS támadások általában kevés támadó gépet, esetleg egy számítógépet használnak, hogy elnyomják a célpontot. Ha több számítógépet vagy kapcsolódó eszközt használnak a támadás végrehajtásához, az elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadás lesz.
A DoS támadások sikeresen indíthatók különféle rendszerek ellen, beleértve a kritikus folyamatokat támogató ipari vezérlőrendszereket is. Bár ezeknek a támadásoknak a kockázatát nem lehet teljesen kiküszöbölni, a DoS támadástípusok ismeretében amelyek veszélyeztethetik rendszereit és gépeit, és a választerv megváltoztathatja.
Míg egy egyszerű szerver-összeomló DoS támadás megoldható a rendszer újraindításával, a bonyolultabb támadások megoldása további erőfeszítéseket igényelhet. Például megerősítheti a webszerverek biztonságát, ha úgy konfigurálja őket, hogy védekezzenek a HTTP és SYN elárasztási kérelmek ellen.
A védelem további fokozása érdekében használjon megbízható biztonsági szoftvereket és DoS-támadási eszközöket, amelyek képesek elemezni bejövő adatcsomagokat, rendszeres vagy veszélyes kategóriába sorolja őket, és blokkolja azokat az adatokat, amelyek károsíthatják a felhasználót weboldal.
Ezenkívül frissítse útválasztóit és tűzfalait a legújabb biztonsági javításokkal az illegitim forgalom blokkolása érdekében, és fontolja meg az internetszolgáltatóval való együttműködést támadás során, hogy blokkolja a támadó IP-címét.
Legyen az incidensek bejelentése a kibertámadások elleni küzdelem normájává
A mai digitális világban a szervezeteknek szabványos eljárásaik részeként be kell építeniük a biztonsági események jelentését. Ennek oka a biztonsági incidensek – például adathalász e-mailek, bennfentes fenyegetések és MITM-támadások – elterjedtsége, amelyek veszélyeztethetik a szervezet rendszereit vagy adatait.
A támadások megelőzésére irányuló proaktív intézkedések meghozatala sokkal jobb, mint az általa okozott kár kijavítása. Először azonban a szervezeteknek azonosítaniuk kell a lehetséges kockázatokat, hogy proaktívan kezeljék azokat, és megakadályozzák a hasonló incidensek megismétlődését a jövőben.
