Valószínűleg találkozott már a hálózati biztonság jelentőségével, de pontosan mi teszi ezt olyan döntő fontosságúvá?
Az elmúlt években a világgazdaság hatalmas, több milliárd dolláros pénzügyi veszteséget szenvedett el a kiberbűnözés miatt. Az egyének és vállalatok elleni támadások növekvő száma rávilágít a számítógépes hálózatok és az azokban tárolt adatok védelmének fontosságára.
A hálózati biztonság három kulcsfontosságú összetevő körül forog: a kockázatok azonosítása, a védelmek megvalósítása és az eseményekre való reagálás. Tehát mi is pontosan a hálózati biztonság? Hogyan működik, és miért fontos?
Mi az a hálózati biztonság?
A hálózati biztonság a kiberbiztonság egy részhalmaza, amelynek középpontjában a számítógépes hálózatok belső és külső biztonsági fenyegetésekkel szembeni védelme áll. Elsődleges célja a biztonsági rések és kibertámadások észlelése és megállítása, miközben megakadályozza a hálózati erőforrásokhoz való jogosulatlan hozzáférést, és biztosítja, hogy a jogosult felhasználók biztonságosan hozzáférjenek hozzájuk.
A hálózati biztonság elengedhetetlen a vállalati alkalmazások, távoli asztali számítógépek és az online áruházak adatainak védelméhez. Segít a hálózati teljesítmény javításában is, mivel megakadályozza a sikeres támadások esetleges leállását.
Hogyan működik a hálózati biztonság?
A szervezetek bárhonnan szembesülhetnek támadásokkal, ami aláhúzza a többszintű biztonsági ellenőrzés végrehajtásának fontosságát. Ide tartozik a fizikai, műszaki és adminisztratív hálózatbiztonság.
A fizikai hálózati biztonság megakadályozza, hogy illetéktelen személyek fizikailag hozzáférjenek a hálózati összetevőkhöz. Például egy biztonsági zár beállítása lehet védje vezeték nélküli útválasztóját hackerektől és más rosszindulatú szereplőktől.
A műszaki hálózati biztonság a hálózaton belüli adatok védelméről szól. Célja annak megakadályozása, hogy az alkalmazottak manipulálják az adatokat, és hogy kívülállók illetéktelenül hozzáférjenek bizalmas információkhoz.
Az adminisztratív hálózatbiztonság magában foglalja a különböző felhasználók számára biztosított hozzáférési szint szabályozását célzó irányelvek és folyamatok megvalósítását. Szintén korlátozza azon változtatások körét, amelyeket az informatikai személyzet végezhet a hálózati infrastruktúrán.
Miért fontos a hálózati biztonság?
A hálózat biztonsága fontos az otthoni hálózatok és szervezetek számára, mivel biztosítja a hálózat működőképességét és megbízhatóságát. Például a szervezeteknek biztonságossá kell tenniük rendszereiket, alkalmazásaikat és adataikat ahhoz, hogy hatékonyan biztosítsák termékeiket és szolgáltatásaikat az ügyfeleknek.
A biztonságos és megbízható hálózatok védik a szervezet működését és érdekeit, valamint a velük információkat megosztó ügyfeleket vagy ügyfeleket.
A hálózati biztonság megakadályozza, hogy a számítógépes bûnözõk hozzáférjenek az érzékeny adatokhoz, így megakadályozza az olyan problémákat, mint a személyazonosság-lopás és a jó hírnév megsértése. Erősíti az ügyfelek és a fogyasztók bizalmát, megóvja szervezetét a biztonság megsértésének lehetséges negatív hatásaitól, például a hírnév károsodásától és a jogi következményektől.
Az internetre csatlakoztatott otthonokban jellemzően vezeték nélküli útválasztók vannak, amelyeket védelem nélkül ki lehet használni. Egy robusztus hálózati biztonsági rendszer bevezetésével a lakástulajdonosok hatékonyan csökkenthetik a kompromittálás valószínűségét, ami adatvesztéshez és -lopáshoz vezethet.
A megfelelő hálózatbiztonsági megoldás megvalósítása biztosítja a szabályozási követelményeknek való megfelelést, miközben mérsékli a jogsértések lehetséges pénzügyi hatásait.
Például a szellemi tulajdon veszélyeztetése jelentős pénzügyi kockázatoknak teszi ki a szervezeteket. Hasonlóképpen, a termékek, ötletek és találmányok ellopása üzleti kudarcokhoz vezethet, beleértve a versenyelőny elvesztését is.
A szervezetek és egyének gyakran többrétegű biztonságra, hálózati biztonsági intézkedések kombinációjára támaszkodnak, hogy megvédjék magukat vagy ügyfeleiket a rosszindulatú programoktól és a kibertámadásoktól. Itt található az általánosan használt hálózati biztonsági eszközök és technikák listája.
1. Hozzáférés-szabályozás
Nem minden felhasználónak kell hálózati hozzáféréssel rendelkeznie, és azoknak, akik rendelkeznek hozzáféréssel, nem kell feltétlenül azonos szintű jogosultságokkal rendelkezniük.
A hálózati támadások megelőzése érdekében elengedhetetlen a hálózathoz csatlakozó összes felhasználó és eszköz hitelesítése. Ennek eléréséhez hálózati hozzáférés-vezérlési (NAC) megoldást használhat, és olyan házirendeket kényszeríthet ki, mint például a nem megfelelő eszközök blokkolása vagy korlátozott hozzáférés biztosítása.
2. Tűzfalak
A tűzfalak azok népszerű online biztonsági eszközök amelyeket gyakran használnak különféle támadások megelőzésére, beleértve a jogosulatlan hálózati hozzáférést és az elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadásokat. Olyan szoftverek vagy hardverek, amelyek figyelik a hálózati forgalmat, és előre meghatározott biztonsági szabályok és házirendek alapján blokkolják vagy engedélyezik az adott forgalmat.
A tűzfalak akadályként működnek a hálózat megbízható és nem megbízható területei között, védik a hálózatot a gyanús forgalom blokkolásával, miközben lehetővé teszik a jogszerű forgalmat.
Vannak különböző típusú tűzfalak; az alapszintűek csomagszűréssel figyelik a forgalmat, míg a fejlettebbek gyakran alkalmaznak mesterséges intelligenciát és gépi tanulást, fenyegetésintelligencia-hírcsatornákat és alkalmazásvezérlést a nagyobb biztonság érdekében.
3. Behatolásészlelés és -megelőzés (IDPS)
A klasszikus IDPS vagy Intrusion Prevention System (IPS) rendszert általában tűzfal mellett használják a bejövő forgalom elemzésére a biztonsági fenyegetésekre utaló jelek tekintetében. Ezután automatikusan blokkolja a nem kívánt forgalmat, visszaállítja a kapcsolatot, és jelentheti az incidenseket a biztonsági rendszergazdáknak.
Az IDPS megakadályozhat bizonyos DoS és DDoS támadások, mint például az AppDoS és véd a brutális támadások ellen.
4. Adatvesztés megelőzése
Az adatvesztés-megelőzés (DLP) speciális információbiztonsági technikák és eszközök alkalmazását jelenti az érzékeny adatok lopás vagy véletlen kiszivárgás elleni védelme érdekében. Tartalmaz adatbiztonsági szabályzatokat és speciális technológiákat, amelyek figyelik az adatfolyamokat, titkosítják az érzékeny adatokat, és riasztásokat adnak ki a gyanús tevékenységekre.
A DLP-technológiák megakadályozhatják, hogy a személyzet és a hálózati felhasználók nem biztonságosan töltsenek fel, töltsenek le és nyomtassanak ki érzékeny fájlokat, illetve megosszák azokat a hálózaton kívül.
5. E-mail biztonság
Az e-mail biztonsági megsértések a támadók leggyakrabban alkalmazott taktikái közé tartoznak a szervezet hálózatához való hozzáférésre. Adathalász e-mailek, különösen gyakran arra használják, hogy a felhasználókat kockázatos műveletekre csalják rá, például rosszindulatú linkekre kattintsanak vagy bejelentkezési információkat osztanak meg, így az áldozatot potenciális támadásoknak teszik ki.
Sok e-mail szolgáltató beépített támadásmegelőzést kínál, például titkosítást és spamszűrőket. A prémium e-mail biztonsági megoldások alkalmazása azonban tovább akadályozhatja a hálózatba való beszivárgást a rosszindulatú e-mailek blokkolása és a kimenő e-mailek bizonyos e-mail-összetevők megosztásának korlátozása nevezz meg néhányat.
Melyek a gyakori hálózati biztonsági kihívások?
Az egyik legnagyobb hálózati biztonsági kihívás a hálózati támadási módszerek folyamatosan fejlődő természete. Folyamatosan új fenyegetések jelennek meg, amelyek elleni küzdelem ijesztő lehet, és jelentős tanulási erőfeszítéseket igényel.
Ezenkívül a hálózat biztonságát gyakran kollektív felelősségnek tekintik, de nem minden szervezet és felhasználó tudja érvényesíteni vagy szigorúan betartani a legjobb biztonsági gyakorlatokat.
A helyzet bonyolultabbá válik a távmunka és a „hozd a saját eszközödet” kultúrák térnyerésével. Ennek az lehet az oka, hogy a harmadik féltől származó engedélyezett eszközök gyakran nem rendelkeznek szabványos szervezetvédelemmel, és a felhasználók hajlamosak figyelmen kívül hagyni bevált online biztonsági gyakorlatok, különösen nyilvános Wi-Fi használata esetén.
A hozzáférési jogokkal rendelkező külső szolgáltatók belépési pontként is szolgálhatnak a támadók számára a szervezet hálózatába. Például a fenyegetés szereplői megcélozhatják azokat a felhőszolgáltatókat vagy biztonsági termékek szállítóit, amelyekről úgy vélik, hogy gyengébb biztonsági intézkedésekkel rendelkeznek, mint a szervezet.
A hálózati biztonság megosztott felelősség
A mai digitális világban a digitális infrastruktúra biztonságának elsődleges prioritást kell élveznie az egyének és a szervezetek számára.
A bevált hálózatbiztonsági gyakorlatok átvételével a szervezetek és az egyének fokozhatják az adatbiztonságot, és kivédhetik a hackereket és a vírusokat. Ilyen módszerek közé tartozik a hozzáférés-szabályozás megvalósítása, a tűzfalak telepítése és az adatvesztés-megelőzési technikák alkalmazása.
Függetlenül attól, hogy milyen hálózati biztonsági intézkedéseket fogad el, köztudott, hogy a biztonság mindenki felelőssége, mivel bármely hálózati felhasználó kockázatot jelenthet.
