Valószínűleg sok hamis információt lát az interneten, talán anélkül, hogy észrevenné. De hogyan lehet megkülönböztetni a dezinformációt a téves információtól?
Amikor hamis információval találkozunk, két dolog egyike lehet szó: félretájékoztatás vagy félretájékoztatás. Ezeket a kifejezéseket gyakran felcserélve használják, de nem ugyanazt a dolgot jelentik.
Tehát miben különbözik a félretájékoztatás és a félretájékoztatás?
Mi az a félretájékoztatás?
A félretájékoztatás egyszerűen pontatlan információ, amelyet szándéktól függetlenül terjesztenek. Azok, akik részt vettek a terjedésében, fogalmuk sincs arról, hogy mit véltek valótlannak.
Manapság a félretájékoztatás szélesebb körű, pusztítóbb hatást fejt ki a közösségi médiának és az internetnek köszönhetően, vagyis tovább súlyosbítja, hogy ma már mindent megosztanak.
Például félretájékoztatták, hogy a vakcinák meddőséget, autizmust és halált okoznak. Ez oda vezetett, hogy sokan, köztük hírességek is megtagadták a COVID-19 elleni oltás beadását, másokat pedig arra biztattak, hogy ezt ne tegyék. Következésképpen a vakcina különböző területeken rezisztenciával találkozott.
A félretájékoztatás jellemzői
A félretájékoztatás zűrzavarhoz és téves cselekvésekhez vezethet. A társadalom különböző szektoraira is káros hatással lehet. Íme a félretájékoztatás néhány jellemzője.
Pontatlanság és szándékosság
Először is, a félretájékoztatás részben vagy teljesen pontatlan információ. Hibákat és torzításokat tartalmaz, amelyeket nem ellenőriztek, és amelyeket megbízható források nem támogatnak.
Egyes egyének és entitások valóban terjeszthetnek hamis információkat, de a félretájékoztatást rendszerint megtévesztési szándék nélkül terjesztik. A terjedését propagálók nem is sejtik, hogy a birtokukban lévő információ téves.
Kihasználja a megerősítési elfogultságot
A megerősítő elfogultság az a tendencia, hogy értelmezni és elfogadni olyan információkat, amelyek alátámasztják és jóváírják az Ön már meglévő hiedelmeit és véleményét. Arra készteti az embereket, hogy figyeljenek azokra az információkra, amelyek összhangban vannak a hitükkel, és dobják el az ellenkezőjét.
A félretájékoztatás gyakran megerősítő torzításokból táplálkozik, így másokat fogékonyabbá tesz annak elfogadására és megosztására anélkül, hogy ellenőrizné a hitelességét.
Gyors terjedés
A félretájékoztatás általában szenzációs hír, ami arra készteti az embereket, hogy szinte azonnal megosszák azt, amint megkapják (vagy elolvassák a címet anélkül, hogy egy teljes cikket megvizsgálnának). A közösségi média megjelenésével ez a terjedés megsokszorozódik, ami megnehezíti az ellenőrzést.
Megtévesztő képek
A félretájékoztatás manipulatív képeket tartalmazhat, amelyek alátámasztják annak hitelességét, vagy valamilyen érzelmi hatással bírnak. Ez a vizuális tartalom szerkeszthető vagy kiragadható a kontextusból.
A félretájékoztatás hatásai
Elsősorban a félretájékoztatás rontja a bizalmat megbízható források, például hírügynökségek, tudományos kutatási platformok és más szakértők. Ez akkor fordul elő, ha félretájékoztatást helyeznek el a hiteles információk mellett, vagy azok megegyeznek azokkal, ami nehézségeket okoz a köztük lévő megkülönböztetésben. Általában elég szenzációs ahhoz, hogy befolyásolja a viselkedést és a cselekvéseket, ami különböző szinteken téves döntésekhez vezet.
A félretájékoztatás az egészségügy és az orvostudomány területén különösen veszélyes. A kezelésekkel, gyógymódokkal, oltóanyagokkal és megelőzésekkel kapcsolatos téves információk oda vezethet, hogy veszélyeztetheti saját és mások egészségét.
A félretájékoztatás konfliktusokhoz vezethet, és növelheti a feszültséget a különböző csoportok között. A félretájékoztatás az erőszakot és az emberek szegregációját is elősegítheti, ami társadalmi viszályokhoz vezethet.
Mi a dezinformáció?
A dezinformáció az emberek megtévesztésére, káoszt teremtésére, félrevezetésére és manipulálására irányuló szándékos hamis információk terjesztésére utal.
Ellentétben a félretájékoztatással, amely rosszindulatú szándék nélkül is terjeszthető, a dezinformációt kifejezetten a megtévesztés céljával, gyakran meghatározott céllal terjesztik. Több forrásból is származhat, beleértve a dezinformációt terjesztő mesterséges intelligenciát is.
A dezinformáció jellemzői
A dezinformációnak van néhány fő jellemzője, amelyek megkülönböztetik a nem szándékos félretájékoztatástól. Íme a dezinformáció főbb jellemzői.
Rosszindulatú szándék és stratégiai célok
A dezinformációt rosszindulatú szándékkal terjesztik, és általában hamisnak ismerik. Úgy alkották meg, hogy megtévesszen mindenkit, aki elolvassa, erőszakra buzdítani, rágalmazni, konfliktust és megosztottságot kelteni.
Stratégiai célokkal és célkitűzésekkel is elterjedt, mint például a választások befolyásolása vagy egy nézőpont vagy vélemény előmozdítása.
Jogos információnak álcázva
A dezinformációt gyakran legitim információnak vagy jó hírű forrásból származó információnak álcázzák, hogy elősegítsék terjesztését. Emiatt nehéz megkülönböztetni a pontos információktól.
Hosszú távú hatások
A dezinformációt meg lehet cáfolni, megcáfolni és hevesen tagadni, de hatásait nem egyhamar elfelejtik. Jóval azután is befolyásolhatják a döntéseket, a bizalmat és a felfogást, hogy az információ hamisnak bizonyult.
Célközönség
Jellemzően megvan a célközönsége, és ez fajon, elfogultságukon, politikai hajlandóságukon és érzelmi kiváltóikon alapulhat. Ez segít növelni hatását és elterjedni.
A dezinformáció hatásai
A dezinformáció hatása káros és széles körű lehet, alááshatja az intézményekbe, a médiába és más hiteles, megbízható információforrásokba vetett bizalmat. Ha a dezinformáció nagyon hasonlít a pontos információkhoz, akkor még a hiteles forrásokban is elbizonytalanodhat, mivel nehéz lehet különbséget tenni a kettő között.
A félretájékoztatás társadalmi megosztottságot is okozhat, különösen akkor, ha bizonyos megerősítési torzításokkal játszik szerepet. A dezinformáció visszhangkamrákat hozhat létre, ahol az emberek csak olyan információknak vannak kitéve, amelyek alátámasztják azt, amit korábban hittek. Ez ellenségeskedéshez és polarizációhoz is vezethet. Ez azt jelenti, hogy felerősíti az összeesküvés-elméleteket, ami az alaptalan és ártalmas, hiteltelen hiedelmek széles körű elfogadásához vezet.
A dezinformációs kampányokkal megcélzott egyének és szervezetek hírnevét is sérthetik.
Hogyan lehet észrevenni a félretájékoztatást és a félretájékoztatást
A félretájékoztatás és a félretájékoztatás azonosítása kulcsfontosságú, mivel a hamis információk gyorsan terjedhetnek, és súlyos következményekkel járhatnak. Íme néhány tipp, amelyek segítenek felismerni a félretájékoztatást és a félretájékoztatást.
1. A részletek ellenőrzése és keresztellenőrzése
Mielőtt bármilyen információban megbízna, tájékozódjon megbízható médiaforrásoktól, például jól bevált hírügynökségektől, kormányzati webhelyektől, tudományos intézményektől és jól ismert szakértőktől.
És ne hagyatkozzon egyetlen információforrásra. Ügyeljen arra, hogy több forrásból végezzen keresztellenőrzést. Ha több hiteles forrás számol be egy történetről, akkor nagyobb valószínűséggel igaz. Még eszközöket is használhat az álhírek észlelésére és enyhítse aggodalmait.
2. Olvassa el a Beyond the Headlines című könyvet
Ne dőlj be a kattintáscsalinak!
Az árnyékos médiát hirdető blogoldalak fülbemászó, szenzációs címsorokat használnak a kattintások és megtekintések vonzására. A fő rész lehet néhány egyszerű információ, vagy teljesen eltérhet attól az információtól, amelyet a címsor közölni próbál.
3. Vegye figyelembe az elfogultságait
Ügyeljen arra, hogy vegye figyelembe saját elfogultságait. Ha olyan információra bukkan, amely erősen alátámaszt egy ellenőrizetlen, meglévő meggyőződését, legalább megkérdőjelezheti a másik nézőpontot.
4. Vigyázzon a félrevezető képekre
A dezinformációt terjesztők szerkesztett képeket használhatnak, hogy információik hitelesnek tűnjenek. A képeket a szövegkörnyezetből is kiemelhetik, hogy megfeleljenek a narratívájuknak. Alkalmazhatsz fordított képkereső eszközök iPhone és Android számára hogy ellenőrizze a talált képek hitelességét.
Az információ villámgyorsan terjed – és a félretájékoztatás és a dezinformáció is.
Vannak azonban módok ennek a veszélynek a leküzdésére. Ha időt szán az ellenőrzésre, és elkötelezi magát az információk felelősségteljes megosztása mellett, csökkentheti ennek a veszélynek a hatását.