A zenei streaming szolgáltatások nem tökéletesek, de minden bizonnyal jobbra változtatták a zeneipart.
2014 novemberében Taylor Swift híresen levette diszkográfiáját a Spotify-ról, arra hivatkozva, hogy elsöprő művészkompenzációt kapott. Több más művész is tett hasonló intézkedéseket, hogy tiltakozzon a látszólag tisztességtelen üzlet ellen.
Bár a kompenzációs probléma a leginkább aggasztó, nem ez az egyetlen probléma, amellyel a zenei streaming szolgáltatásoknak szembe kell nézniük. Problémák vannak többek között a rossz hangminőséggel és a felhasználói adatvédelemmel kapcsolatban is.
E problémák ellenére a streaming szolgáltatások is jelentős pozitív változásokat vezettek be. Még jobb, hogy ezek a változások nem csak a művészek, hanem az iparági szakemberek és hallgatók számára is előnyösek. Beszéljük meg őket részletesen.
1. A zenei streamelési szolgáltatások segítettek csökkenteni a kalózkodást
A zenei streaming platformok talán legjelentősebb pozitív hatása az iparágra a kalózkodás visszaszorítása. 1999-től a 2000-es évek végéig az online kalózkodás sújtotta az iparágat a digitális zene térnyerése miatt.
A Napster, az ingyenes online fájlmegosztó platform és a hozzá hasonlók nagyon népszerűvé váltak, különösen a fiatalok körében. Ezek a webhelyek lehetővé tették a felhasználók számára, hogy illegálisan ingyenesen osszák meg és töltsék le a dalokat; így a kalózkodás elterjedtté vált.
Sokan, akik egyébként megvásárolták volna egy album CD-jét, ingyen letöltötték, drasztikusan csökkentve ezzel a bevételt.
Szerint a Amerikai Hanglemezipari Szövetség (RIAA), az amerikai zeneipar 14,6 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le 1999-ben. De 2009-ben, mindössze egy évtized után, ez a bevétel jelentősen, 6,3 milliárd dollárra zuhant.
A Spotify azonban 2008-as indulásakor megzavarta a status quót. A svéd székhelyű cég vásárlói átorientációs kampányba kezdett, hogy rávegye az embereket, hogy ismét fizessenek a zenéért – csak ezúttal sokkal olcsóbban.
Idővel más streaming szolgáltatások, például az Apple Music, a YouTube Music, az Amazon Music és a Tidal elindultak, és követték a Spotify modelljét.
A még megfizethetőbb streaming szolgáltatásoknak köszönhetően a zenerajongók több platformon is legálisan hallgathatnak dalokat. Ez a rendelkezésre állás és az alacsony költség a kalózkodás jelentős csökkenéséhez vezetett, a kutatások szerint.
2019-ben a American University International Law Review tanulmányozta az online zenei kalózkodást, és arra a következtetésre jutott, hogy a kalózkodás csökken. A tanulmány kimutatta, hogy a visszaesés mögött meghúzódó központi elem a megfizethető legális streaming elérhetősége.
A kalózkodás visszaesése végleg megváltoztatta az iparág pénzügyi pályáját, mivel a zenei bevételek 2022-ben elérték a 15,9 milliárd dollárt. Per a RIAA jelentés, a streaming a bevétel 84 százalékát (13,3 milliárd dollár) tette ki.
2. Olcsóbb streamelési költség és nagyobb hozzáférés
A CD-korszakban a zenei kalandvágy luxusnak tűnt, hiszen az albumok példányonként 20 dollárba kerültek. Az Apple 2001-ben indította útjára az iTunes-t, de nem volt jobb, mivel a dalokat 1 dollárért adták el. Következésképpen akár havi 100 USD-t is költhet olyan albumokra és dalokra, amelyek esetleg nem tetszenek.
Hasonlítsa össze ezeket a lehetőségeket a jelenlegi trenddel, ahol a zenei streaming szolgáltatások több millió dalt kínálnak, de sokkal kevesebbet fizetnek.
A legnépszerűbb zenei streaming szolgáltatás, a Spotify mindössze 10,99 dollárt kér havonta a prémium felhasználóknak. Cserébe több mint 80 millió dalhoz és rengeteg lejátszási listához kínálnak hozzáférést a hallgatóknak. Hogy a dalokat még elérhetőbbé tegye, a diákok alacsonyabb áron juthatnak Spotify Premiumhoz (5,99 USD/hó).
Mára a dalok és albumok annyira hozzáférhetővé váltak, hogy megjelenésük után azonnal meghallgathatod őket. És ha van kedved a klasszikusokhoz, hozzáférhetsz az 1800-as évekből származó művészek teljes diszkográfiájához is.
3. A kulisszák mögötti kreditek újbóli bemutatása
A kulisszatitkok, szakmai nevén dalok kreditek, mindenkit elismernek, aki hozzájárult egy dal vagy album elkészítéséhez. Ide tartoznak a dalszerzők, producerek, hangmérnökök és még sok más.
A CD-korszakban ez általános jellemző volt, mivel az albumokon bélés- vagy ujjjegyzetek voltak, amelyek megnevezték ezeket a szakembereket. De ez a gyakorlat többnyire megszűnt, ahogy a zenefogyasztás digitálissá vált.
Az olyan fájlmegosztó platformok, mint a Napster és a Limewire, nem adtak feljegyzéseket, mivel nem rendelkeztek elegendő információval, vagy egyszerűen nem törődtek velük. Így a nem énekelt hősök elvesztették munkáik elismerését.
A streaming platformok azonban azóta visszaadták a dalok kreditjei funkciót, hogy az esedékessé váljanak. A Spotify 2018-ban vezette be a funkciót, ezzel elismerésben részesítve bizonyos közreműködőket. A Tidal azonban a következő szintre emelte a kiterjedt dalszövegekkel, beleértve a billentyűsöket, programozókat, masterereket és asszisztenseket.
4. A művészek szélesebb hatókörrel rendelkeznek
A zenei streamelés előtti korszakban sok művész hatóköre erősen korlátozódott bizonyos földrajzi régiókra. Nem voltak globális platformok a zene fogyasztására, így csak néhány művész volt képes áttörni a határokat.
Mára azonban a zenei streaming szolgáltatások megfordították a dagályt az alacsony előfizetési díjak és a globális elérhetőség miatt. A Spotify, az iparág vezető szereplője több mint 550 millió havi aktív felhasználóval (MAU) rendelkezik, és 183 országban érhető el. Más streaming platformoknak is több száz millió felhasználója van a világ minden tájáról.
Ez az elérhetőség azt jelenti, hogy a zenerajongók a világ bármely pontjáról hozzáférhetnek az előadókhoz és műveikhez. A streamelési számok pedig ezt a korlátlan elérést tükrözik, mivel sok előadó érdeme a dalok milliárdjainak streamelése.
5. A hallgatók könnyedén felfedezhetnek új előadókat, zenét és műfajokat
A zene szerelmesei manapság az előadók és műfajok szélesebb skáláját hallgatják, mint a 2000-es években vagy azt megelőzően. Az elsődleges ok az, hogy a streaming platformok több előadó, dal és műfaj számára kínálnak hozzáférést.
Szinte minden előadónak megvan a maga diszkográfiája az összes főbb streaming platformon. Így a zenerajongók könnyen felfedezhetnek új tehetségeket és felfedezhetik a különböző hangokat.
Annak érdekében, hogy a hallgatók még jobban megtalálják az új hangokat, a streaming szolgáltatások bizonyos funkciókkal rendelkeznek, például lejátszási listákkal, diagramokkal és műfaji szakaszokkal. Például megteheti fedezzen fel új dalokat az Apple Music lejátszási listák és állomások segítségével.
A kalandvágyó zenerajongók kísérletezhetnek ezekkel a médiákkal, hogy új dallamokkal bővítsék lejátszási listáikat. Ez is segíthet a zenerajongóknak változatos zenei ízlés kialakításában.
6. A streaming szolgáltatások megkönnyítik a művészek karrierjük megkezdését
Egyszerűen fogalmazva, a streaming szolgáltatások megkönnyítették az új művészek karrierjük elindítását azáltal, hogy nagy globális közönséget biztosítanak számukra.
Manapság feltörekvő művészként beindíthatja karrierjét, és egyszerűen sikeressé válhat dalok feltöltése a SoundCloudba, YouTube vagy más platformokon.
Például 2015-ben az akkor még ismeretlen rapper, Post Malone feltöltött egy „White Iverson” című dalt SoundCloud-fiókjába. A dalt az első hónapban több mint egymillióan streamelték, később a Billboard Hot 100 14. helyére került.
Post Malone hamarosan vírusszenzációvá vált, mivel több lemezkiadó versengett az aláírásáért. Ma ő a világ egyik legtöbbet közvetített művésze.
Más művészek, például Billie Eilish, Lizzo, Kehlani és Lil Nas X hasonló sikertörténetekkel rendelkeznek, mivel a SoundCloud is segítette karrierjük beindítását.
Ezzel ellentétben a CD-korszak művészeinek nem volt ilyen lehetőségük. Sokkal kisebb volt a hatótávolságuk, és a legtöbb ember a lemezkiadóktól függött, hogy kiadjanak zenét és karriert kezdjenek. Általában egy lemezkiadó és személyes marketingkészségeik kegyére hagyva őket.
A streaming szolgáltatások letették magukat, de jobbak lehetnek
Elérhetőségüknek és alacsony költségüknek köszönhetően a zene szerelmesei többet streamelnek, mint valaha, és új hangokat fedezhetnek fel. A streaming szolgáltatások szintén rendkívül hasznosak voltak a művészek számára. Segít bővíteni közönségüket, és többek között megkönnyíti az újoncok számára az indulást.
A streaming iparág azonban jobban teljesíthet, különösen a kompenzáció terén, mivel a művészek továbbra is panaszkodnak, hogy méltánytalan osztalékot kapnak mesterségükért.