Kulcs elvitelek

  • A Google új IP-védelmi funkciója a Chrome-ban automatikusan elfedi a felhasználók IP-címét, hogy megakadályozza az IP-nyomkövetést és fenntartsa a felhasználók adatait.
  • Egyes feltételezések szerint ez a funkció egy kísérlet lehet a webes forgalom központosítására a felhasználók könnyebb nyomon követése érdekében, bár ezt az elméletet nem erősítették meg.
  • Az IP-védelem potenciális biztonsági kockázatokkal jár, mint például a DDoS-támadások észlelésének megnövekedett nehézsége és a proxyszerverek feltörésének kockázata. A funkció jelenleg tesztelés alatt áll, és a valódi hatása még várat magára.

Minden internetre csatlakozó eszközünk rendelkezik IP-címmel, de a Google az ezekhez kapcsolódó biztonsági kockázatokat vette figyelembe az új IP-védelem funkciójával. Az IP-védelem a felhasználók biztonságának megőrzésére összpontosít, de hogyan működik valójában, és valóban jó ötlet?

Hogyan működik a Chrome IP-védelmi funkciója

Jelenleg sokan használunk VPN-t, ha el akarjuk rejteni IP-címünket internetszolgáltatónk, a kormány és a rosszindulatú szereplők elől. Ennek az az oka, hogy számos böngésző, köztük a Chrome, még nem kínált IP-maszkolási funkciót. Bár az IP-címek nem túl érzékeny információk,

továbbra is rosszindulatúan használhatók. A felhasználó tartózkodási helye IP-címe alapján meghatározható, online tevékenysége pedig nyomon követhető.

A Chrome IP-védelem funkciója úgy kezeli ezeket az adatvédelmi problémákat, hogy automatikusan maszkolja a felhasználók IP-címét. Bár az IP-címek kulcsfontosságúak az internet zökkenőmentes működéséhez, elfedésük nem okoz komolyabb károkat. Harmadik féltől származó online forgalom dedikált proxykon keresztül történő küldésével az IP-védelem biztosítja, hogy bizonyos webdomainek ne lássák látogatóik IP-címét.

Ban,-ben Az IP-védelem szolgáltatás GitHub-javaslata, azt állítják, hogy megvalósításával két célt kell elérni: az IP-követés megelőzését és a szerverek megszakadásának minimalizálását. Ezenkívül az is meg van írva, hogy a forgalom irányítására használt proxyk nem láthatják semmilyen IP-tevékenységet, és nem láthatják az irányított kérések célcímeit sem.

A Chrome IP-védelmi funkciójának kockázata

Némileg ironikus módon a Chrome IP-védelem funkciója néhány biztonsági kockázatot rejt magában.

Egy nagy vitapont ezzel a funkcióval kapcsolatban a valódi használata. Lehet, hogy a Chrome az IP-címek elfedésével próbálja megvédeni a felhasználókat, de egyesek úgy vélik, hogy ennek a funkciónak a valódi célja egy kicsit aljasabb.

Amint a fenti X-bejegyzésből kiderül, a Chrome új funkciója a „kúszó központosításhoz” kapcsolódik, ahol az összes internetes forgalmat egy központi helyre irányítják. Ez viszont nagyban megkönnyítheti a felhasználók követését a Google számára, de ez jelenleg csak egy elmélet, amelyet hivatalosan nem erősítettek meg.

A Google elismerte az IP-védelem funkcióból eredő lehetséges biztonsági kockázatokat is. Például a fent említett GitHub-javaslat részletezi, hogy nehezebb lehet megakadályozni DDoS támadások IP-védelem használata közben. Mivel a DDoS-támadások túlcsordulást igényelnek a botnetekről, előfordulhat, hogy az ilyen forgalom nem fogható fel, ha először proxyn keresztül küldik.

Ezen felül más típusú érvénytelen forgalmat is nehezebb észrevenni, mint például a csalárd és véletlen kattintások vagy feltérképező robotok.

Nagyon reális annak a veszélye is, hogy a Google egyik proxyját feltörik. Ha egy támadónak sikerül ezt megtennie, hozzáférhet a szerveren keresztül küldött összes IP-címhez, valamint a hozzájuk kapcsolódó tevékenységhez.

Miközben a Google fontolgatja egy proxy-hitelesítési funkciót, amely véges mennyiségű tokent oszt majd szét felhasználónként a proxyval való visszaélés megelőzése érdekében, még semmi sincs kőbe vésve.

Mikor lesz elérhető az IP-védelem a Chrome-ban?

A cikk írásakor a Chrome IP-védelem funkcióját tesztelik. Ez az engedélyezési tesztelési szakasz (0. fázisként ismert) azzal kezdődik, hogy egyetlen Google proxyszervert használnak a harmadik féltől származó forgalom irányítására. Ez csak a Google tulajdonában lévő domainekhez küldött proxy kéréseket a Google Csoportok szál az ügyben. Ebben a szakaszban a Google teszteli ennek az új funkciónak a funkcionalitását és infrastruktúráját, valamint szükség esetén módosítja az érintett proxyk listáját.

A Google felvázolta az első tesztelési fázisban érintett domainek listáját, amely megtekinthető a dedikált Google Docs dokumentum. A kezdeti szakaszban csak az egyesült államokbeli IP-címek jelentkezhetnek be. Az első fázis befejezése után a Google kétugrásos proxyszervert kíván használni a harmadik féltől származó forgalom irányítására, de egyelőre nem tudni, mikor kezdődik ez a fázis.

Az IP-védelem több problémát okozhat, mint amennyit megold

Noha a felhasználók minden bizonnyal profitálhatnak a Google IP-védelmi funkciójából, számos probléma merülhet fel annak megvalósítása során. Ennek a funkciónak a valódi természete idővel kiderül, ahogy minden tesztelési fázis befejeződik, így a zsűri eldönti, hogy inkább áldás vagy átok lesz-e.