Mi a blokklánc 51 százalékos támadása? Hogyan működik?

A kriptovaluta-biztonság még jóval több mint 1 billió dollár feletti piaci korlát mellett is rendkívül komoly szempont mindenkinek, aki az élet vagyonát az eszközosztályra bízza. Ennek oka, hogy a tranzakciókat nem lehet visszafizetni vagy visszavonni kriptovalutákban.

Ennek érdekében érdemes tudni a technológia elleni legnépszerűbb biztonsági támadásokról, és arról, hogy ez hosszú távon hogyan (vagy nem) befolyásolhatja Önt.

Blockchain-konszenzus: Hogyan decentralizálják a kriptovalutákat?

A tetejére olyan kriptopénzek épülnek, mint a Bitcoin és az Ethereum a blockchain néven ismert technológia. Decentralizált állapotban a blokkláncoknak nincs egyetlen hatóságuk, amely a tranzakciók feldolgozásáért és a hálózat szabályainak fenntartásáért felelne. Ehelyett a bizalom fogalma teljesen kikerül belőle és a legtöbb kriptovaluta.

A blokkláncok nem egy megbízható entitás, mint például a központi bankok, hanem konszenzusos mechanizmusokat alkalmaznak annak biztosítására, hogy minden résztvevőnek egyenlő esélyei legyenek a hálózat biztonságára. Végül is, mivel minden felhasználónak van saját tétje a saját források biztonságának megőrzésében, sokkal valószínűbb, hogy betartatja a hálózat szabályait.

Ezt „bizalmatlanságnak” nevezik a kriptopénziparban.

A konszenzusos algoritmusokat vagy mechanizmusokat azért nevezik meg, mert azokat úgy tervezték, hogy a többség döntéseinek mellé álljanak. A koncepció nem túl különbözik a demokráciában való szavazástól; csak hogy ez a folyamat néhány percenként megismétlődik.

Az, hogy a blokklánc-hálózatok hogyan határozzák meg ezt a konszenzust, az egyes kriptovalutáktól függ.

A digitális pénznemek, köztük a Bitcoin, túlnyomó többsége ma használ egy a munka igazolásának (PoW) ismert algoritmus konszenzus elérése érdekében.

Ebben a folyamatban a hálózati felhasználók számítási erővel járulnak hozzá az összetett matematikai problémák megoldásához. Aki először megtalálja a megoldást, jutalmat nyer, és az egész folyamat megismétlődik. Mivel az egyéneket arra ösztönzik, hogy versenyezzenek egymással egyetlen jutalomért, a hálózat decentralizált marad.

A kriptovaluta biztonságát hash sebességével mérik, amely az egyének által a hálózatra fordított számítási teljesítmény mennyiségét mutatja. Ideális esetben a teljes kivonatolási arány sok különböző felhasználó között fel van osztva, hogy a rendszer decentralizált és igazságos legyen.

Mi tehát az 51 százalékos támadás?

Az 51 százalékos támadás olyan eseményt ír le, ahol a hálózat hash sebességének többségét egyetlen entitás vezérli. Ez elméletileg lehetővé tenné az egyén számára a hálózat konszenzusos mechanizmusának teljes ellenőrzését.

Ettől a ponttól kezdve a támadó csalárd tranzakciókat hozhat létre azzal a szándékkal, hogy saját hasznukra váljon vagy kirabolja a céltárgy pénztárcáját.

Érdemes megjegyezni, hogy bár ez hiányos lyuknak tűnhet a blokklánc-technológiában, 51 százalékos támadás a gyakorlatban valóban rendkívül ritka. Például a Bitcoinban a teljes kivonatolási arány olyan magas, hogy még a teljes adatközpontokat is felülmúlja a többi résztvevő együttes eredménye.

Összefüggő: Az 5 legrosszabb kriptopénz-feltörés és mennyit loptak

Ennek ellenére voltak olyan esetek, amikor a kisebb és kevésbé ismert kriptovaluták 51 százalékos támadás sikeres célpontjai voltak.

Az Ethereum Classic (ETC), nem tévesztendő össze az Ethereummal (ETH), annyi embert szenvedett három külön támadás egyetlen év alatt. Mivel az ETC hálózat teljes kivonatolási aránya bizonyos időkben rendkívül alacsony volt, a támadása valószínűleg nem volt túl drága.

Ugyanakkor, hasonlóan ahhoz, ahogyan a demokrácia nem omlik össze azonnal ellenzék nélkül, az 51 százalékos támadás nem garantálja a csalárd tranzakciókat. Rosszindulatú egyén igazságos a hash teljesítmény több mint 50 százaléka nem lenne képes azonnal sikeres támadást végrehajtani.

A támadás kiváltásához szükséges idő azonban jelentősen csökken, ha a hash arány hozzájárulása magasabb százalékot ér el.

Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha a támadónak sikerül valahogy elég számítási erőt bérelni ahhoz, hogy támadást indítson a Bitcoin ellen, valószínűleg több pénzt költenek, mint amennyit visszakeresnek.

Ezenkívül, még ha sikerül is szifonokat szifonozni a saját pénztárcájukba, ezekről a tranzakciókról nyilvántartást vezetnek mindenki számára. Egy ilyen esemény tömeges eladást válthat ki, mint kezdetben az Ethereum Classic esetében, ami lényegében értéktelenné teszi a támadást.

A tét igazolása potenciális megoldás?

Most már egyértelmű, hogy a kisebb kriptovalutákban 51 százalékos támadások elkerülhetetlenek, a nyilvánvaló kérdés az: hogyan védik meg őket a digitális devizák?

Az Ethereum alapítója, Vitalik Buterin a kriptopénz felhasználói bázissal együtt úgy véli, hogy a legjobb megoldás az, ha egyszerűen elszakadnak a Munka Bizonyítékától. 2017-ben az ETH megkezdte a folyamatban lévő folyamatot, amelynek során az alapul szolgáló hálózatot átalakították a munkaalapú rendszer igazolásáról a tét igazolására (PoS).

A PoS felszámolja a nagy mennyiségű számítási teljesítmény felhasználását a hálózat biztonságának megőrzése érdekében. Ehelyett véletlenszerűen választja ki a hálózat önkéntes érdekeltjeit, hogy közvetlenül szavazzanak az új tranzakciók legitimitásáról. Ezeknek a személyeknek bizonyos mennyiségű ETH-t kell letétbe helyezniük a szavazati jogok megszerzéséhez.

A PoS rendszerben a támadónak a csalárd tranzakciók megszavazásához a kivonatolási arány 51 százaléka helyett a letétbe helyezett (letétbe helyezett) érmék 51 százaléka felett kell rendelkeznie. És még ebben az esetben is büntetést kaphatnak, és a hálózat lefoglalhatja teljes letétbe helyezett összegüket.

Más szavakkal, sokkal több tőkére van szükségük, és a tét sokkal nagyobb, ha a támadó hibát követne el.

A PoS-alapú rendszerek hatékonyságával kapcsolatban még mindig sok elhúzódó kérdés merül fel, de teljes egészében az lehetséges, hogy az Ethereum mind a blokklánc biztonsága, mind a méretezhetőség élén állhat a következőn belül pár év.

Aggódik 51 százalékos támadás miatt?

Amíg nem találnak megoldást az 51 százalékos támadásokra, érdemes kutatni azokat a kriptovalutákat, amelyekbe befektetni tervez. Ha a mögöttes hálózat kivonatolási aránya rendkívül alacsony az Ethereum és más főbb kriptovalutákéhoz képest, akkor tudd meg, hogy fennáll az 51 százalékos támadás esélye - ha nem is magas.

Az Ethereum Classic, a különböző alkalmakkor megcélzott kriptovaluta fejlesztői állítólag megoldást találtak erre a problémára. Hatékonysága azonban még várat magára.

Kép jóváírása: Aaron Olson /Pixabay

Mi az a decentralizált kriptovaluta-csere (DEX)?

A DEX biztonságosabb, mint egy szokásos kriptovaluta-csere? Vagy csak egy újabb divatos divatszó?

Olvassa el a következőt

A szerzőről