Hálózati szegmentálás vs. Alhálózatok: mi a különbség?

Az elmúlt néhány évtizedben a számítógépes hálózat fogalma drámai fejlődésen ment keresztül. Ma az internet egyetlen hatalmas, kiterjedt hálózat, amely összeköti az embereket és az eszközöket, és pillanatok alatt kiszolgálja a tartalmat.

A zárt hálózattal rendelkező szervezeteknek azonban megfelelően kell kezelniük a hálózatokat a torlódások elkerülése érdekében. Ennek érdekében a vállalkozások gyakran olyan technikákat alkalmaznak, mint a hálózati szegmentálás vagy az alhálózat.

Bár hasonlónak tűnnek, valójában nagyon különböznek. Tehát mi a különbség a hálózati szegmentálás és a hálózati alhálózat között?

Mi az a hálózati szegmentálás?

A hálózati szegmentálás azt jelenti, hogy egy nagyobb számítógépes hálózat kisebb hálózatokra szegmentálódik. Ez megkönnyíti a hálózati adminisztrátorok számára, hogy a nagyobb hálózat felügyelete helyett kezeljék a forgalom áramlását és hajtsák végre a házirendeket minden kisebb hálózathoz.

A hálózati szegmentálást gyakran használják eszközként a hálózati mérnökök és a személyzet a biztonság javítása és a hálózaton belüli jogosulatlan hozzáférés kockázatának csökkentése érdekében.

A nagyobb hálózatok kezelése nehéz, és megterheli a hálózatkezelő csapatokat. Egy nagyobb hálózat kisebb egységekre bontása lehetővé teszi a biztonsági csapatok számára, hogy egyedi biztonsági vezérlőket kínáljanak az egyes alhálózatok védelmére. Ez növeli a biztonságot, és véd a forgalmi torlódások ellen, végső soron javítva a felügyeletet és a hálózat egészének teljesítményét.

Logikai szegmentáció

A hálózat szegmentálásának egyik módja a logikai szegmentálás. Ez a módszer lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy egy nagyobb hálózat szegmenseit hozzanak létre virtuális helyi hálózatok vagy hálózati címzési séma segítségével.

Ez a módszer címkézési megközelítést igényel, amely logikai argumentumok alapján közvetlenül irányítja a forgalmat meghatározott szegmensekhez.

Fizikai szegmentálás

A fizikai szegmentálás sokkal egyszerűbb, mivel a cégeknek fizikai tűzfalat kell használniuk a be- és kiáramló forgalom szabályozására. Mivel a hálózati topológia soha nem változik, az ilyen típusú szegmentálás adminisztrálható a legkönnyebben.

A hálózati szegmentáció alkalmazásai

A szervezetek többféleképpen használhatják a hálózati szegmentálást a biztonság és a hálózati teljesítmény fokozása érdekében. Íme néhány a legnépszerűbbek közül.

Vendég vezeték nélküli hálózat létrehozása

A vállalatok gyakran használják a hálózati szegmentálást vendéghálózatok létrehozására, lehetővé téve a vállalkozóknak, a látogatóknak és bárki másnak, aki nem tagja a vállalatnak, biztonsági kockázat nélkül hozzáférni hálózatukhoz. Vendég hitelesítési adatokat kínálnak, amelyek segítségével az emberek hozzáférhetnek egy szegmentált hálózathoz, lehetővé téve a vállalat számára, hogy nyomon kövesse a használatukat, vagy egyedi, a hálózatra jellemző biztonsági vezérlőket hozzon létre.

A felhőbiztonság fokozása

A felhő infrastruktúrát kínáló cégek, mint pl AWS, Azure vagy Google Cloud gyakran tesznek lépéseket felhőkörnyezetük védelmére. Az ügyfél felelőssége azonban gondoskodni a felhőben tárolt tartalom biztonságáról.

Lényegében a vállalatoknak biztosítaniuk kell a felhő-infrastruktúra tetején megjelenített, ügyfeleknek szóló tartalmakat. Például, ha létrehozott egy webalkalmazást, amelyet az előfizetési modellen keresztül kínál, gondoskodnia kell arról, hogy elszigetelje azt a hibrid felhőkörnyezettől.

A hálózat szegmentálásával megakadályozhatja, hogy nyilvános felhasználók hozzáférjenek infrastruktúrájához vagy a platformhoz létrehozott technológiai veremhez.

A hálózati szegmentáció előnyei

Az egyik fő oka annak, hogy a hálózati szegmentáció olyan fontos, hogy aktívan segíti a hálózat védelmét a fenyegetésekkel szemben. A reaktív biztonsági módszerek gyakran drágák és jelentős adatvesztéshez vezetnek.

Az olyan proaktív módszerekre összpontosítva, mint a hálózati szegmentáció, a szervezetek megvédhetik magukat a jelentős kockázatoktól és sebezhetőségektől, és biztosíthatják az üzletmenet folytonosságát. A hálózati szegmentálás segít elkülöníteni a forgalmat a szegmensek között, ezáltal jobb és pontosabb hálózatfigyelést tesz lehetővé, miközben potenciálisan növeli a hálózati teljesítményt.

Mi az alhálózat?

Míg a hálózati szegmentálás egy biztonsági intézkedés, amelyet arra terveztek, hogy megvédje a hálózatot a bejövő fenyegetésekkel szemben, az alhálózatot általában a hálózatok hatékonyabbá tételére használják. Ahogy a hálózat növekszik és egyre összetettebbé válik, a mérnököknek hatékonyabb közlekedési útvonalakat kell keresniük a szűk keresztmetszetek elkerülése érdekében.

A alhálózat egy független hálózat egy hagyományos TCP/IP hálózaton. Alhálózatok létrehozásával a vállalatok csökkenthetik azoknak az útválasztóknak a számát, amelyeken a forgalomnak át kell haladnia a cél elérése előtt. Lényegében a két pont közötti legrövidebb útvonal megtalálásával a hálózatmérnökök gyorsabbá tehetik a forgalmat.

Az alhálózatok létrehozása számítógép segítségével történik IP-cím. Az IP-címek tájékoztatják a számítógépes mérnököket a hálózathoz csatlakozó csomópontok teljes számáról. Általánosságban elmondható, hogy egy hálózaton belül több száz eszköz csatlakoztatható. Mindegyiknek van IP-címe, vagy a nyilvános vagy magáncím, amely meghatározza a forgalom lefolyását.

Az alhálózatok létrehozásával a mérnökök csak korlátozott számú eszközre korlátozhatják az IP-cím használatát. Így az adatok egyik eszközről a másikra juthatnak anélkül, hogy más eszközökön vagy útválasztókon keresztül továbbítanák őket, így lerövidül az az idő, ami alatt két eszköz kommunikál egymással.

Ehhez minden IP-címkategóriának egy alhálózati maszkhoz kell kapcsolódnia. A belső hálózatokon belül alhálózati maszkot használnak annak meghatározására, hogy az IP-cím részei-e, és hogy azok a gazdagéphez vagy magához a hálózathoz kapcsolódnak-e.

Alhálózatok alkalmazásai

Az alhálózatokat leggyakrabban nagyobb, összetett hálózatokban használják. A hálózati mérnökök gyakran kisebb, felügyelhető alhálózatokra osztják a hálózatokat a biztonság javítása és a jobb felügyeleti ellenőrzés érdekében.

A hálózati mérnökök gondosan figyelemmel kísérik a hálózaton belüli szűk keresztmetszeteket, és azonosítják a fejlesztésre szoruló területeket. Az IP-alhálózaton keresztül nemcsak a hálózat általános teljesítményét tudják szabályozni, hanem a növekedését is.

Az alhálózat előnyei

Az alhálózat számos előnnyel jár, amint azt alább kiemeljük.

Javítja a hálózati teljesítményt

Mivel az egyes eszközökről érkező sugárzott csomagoknak nem kell hozzáérniük a hálózat minden eszközéhez, amíg nem célba érnek, a hálózat hatékonyabbá válik, és javul a teljesítménye drámaian. Az alhálózatok használata javítja a forgalom áramlását, és biztosítja, hogy az adott IP-osztályokhoz tartozó eszközök kommunikálni tudjanak egymással, ami gyorsabb teljesítményt eredményez.

Csökkentse a hálózati feszültséget és torlódást

Ennél is fontosabb, hogy az alhálózatok biztosítják, hogy az egyes alhálózatokon belüli eszközök azokon belül maradjanak, csökkentve ezzel a szükségtelen hálózati terhelést és hatékonyabban irányítva a forgalmat. Alhálózat nélkül a hálózat minden számítógépe meg tudja tekinteni a hálózaton lévő üzenetszórási csomagokat, ami nagyobb torlódást okoz.

Az IP-alhálózat és a hálózati szegmentáció egyaránt javítja a hálózat biztonságát

Bár a kettő eredendően különbözik, mind az IP-alhálózat, mind a hálózati szegmentáció segíthet a szervezeteknek a hálózat biztonságának javításában. A kiberfenyegetések egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, és fontos, hogy a vállalatok megfelelő lépéseket tegyenek hálózataik védelmében, nem csak a rosszindulatú szereplőktől, hanem a bennfentes fenyegetésektől is.

Hogyan védheti meg hálózatát a bennfentes fenyegetésektől

Olvassa el a következőt