A járműbiztonsági technológia az 1980-as évek vége óta sokat fejlődött. Néhány olyan biztonsági funkció, amelyet ma magától értetődőnek tartunk, mint például a biztonsági övek és a légzsákok, egykor technológiai újítások voltak, és évekbe telt, mire minden járműben kötelezővé váltak.

A következő nagy dolog manapság a járműbiztonság terén az autonóm biztonsági járműtechnológia. Bár nincs olyan törvény, amely minden autónak előírná, hogy ezt a technológiát felszerelje, a legtöbb új modellben életek megmentése, számtalan sérülés megelőzése és a balesetek számának csökkentése érdekében szerepel.

De mik az alapvető jellemzők, hogyan működnek, és hogyan menthetnek életeket?

Az alapvető autonóm járműbiztonsági technológiák

Az NHTSA — Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal — feltárta, hogy 2021-ben megközelítőleg 42 915 ember halt meg gépjármű-balesetekben. Mivel a balesetek száma 2005 óta nem látott csúcsokat ért el, az NHTSA szerint a közúti biztonság válságon megy keresztül.

Az NHTSA arra figyelmeztet, hogy a súlyos balesetek 94%-a közvetlenül emberi mulasztáshoz köthető. Az új technológiák segíthetnek csökkenteni ezeket a számokat.

instagram viewer

Míg a Teslát az autonóm járművek vezetőjének tartják, sokan más autók önvezető funkciókkal rendelkeznek és az alapvető autonóm biztonsági funkciók szinte minden új modellhez tartoznak.

Mindezek a funkciók olyan rendszerekre épülnek, amelyek érzékelőkre vagy kamerákra támaszkodnak, amelyek bemeneti adatokat továbbítanak a jármű fedélzetén lévő intelligens számítógépes rendszerhez. Bizonyos értelemben az autonóm járműbiztonsági technológia a környezet „tudatosságának” érzetét kelti az autóban, azzal a céllal, hogy segítse a vezetőket a kockázatok és veszélyek csökkentésében.

A leggyakoribb autonóm járműbiztonsági technológiák a következők:

  1. Automatikus vészfékezés (AEB)
  2. Elülső ütközésre figyelmeztetés (FCW)
  3. Holttér figyelmeztetés (BSW)
  4. Hátsó keresztirányú forgalom asszisztens (RCTA)
  5. Sávelhagyásra figyelmeztetés (LDW)
  6. Sávtartási asszisztens (LKA)
  7. Adaptív sebességtartó automatika (ACC)

Az alábbiakban sorra tekintjük meg ezeket.

1. Automatikus vészfékezés (AEB)

J. D. Power – Amerikai fogyasztói kutató-, adat- és elemzőcég – kifejti, hogy az AEB-rendszerek először a 2000-es évek közepén jelentek meg a luxusautók prémium szolgáltatásaként. Az autógyártók és az NHTSA között létrejött megállapodásnak köszönhetően 2023-ra szinte minden új, az Egyesült Államokban eladott járművet AEB technológiával látják el.

Az automatikus vészfékezés (AEB) egy olyan biztonsági technológiai rendszer, amely képes előre jelezni egy esetleges ütközést és önállóan reagálni. A rendszer aktiválja a jármű fékjeit, hogy megakadályozza az ütközést. Az autó teljesen leáll, vagy lelassul. Az AEB rendszerekhez radarok, kamerák, ill LiDAR – a radartechnológiától eltérő technológia — vizuális bemenet biztosítása, amely lehetővé teszi a rendszer számára a veszélyek és potenciálisan életveszélyes helyzetek elemzését.

Az AEB-nek van néhány hátránya. Éjszaka nem olyan hatékony, mint nappal, általában jobban működik alacsony sebességnél, és nagy sebességnél előfordulhat, hogy nem állítja meg teljesen az autót. Különböző tényezők, például az úton lévő árnyékok hatására az AEB téves riasztást válthat ki, és az autonóm fékezés bekapcsol.

Az AEB csúcsforgalomban és normál forgalmi körülmények között dolgozik, parkolóhelyeken, városi, vidéki vagy autópályás környezetben. Az AEB rendszerek részét képező fontos funkciók közé tartozik Gyalogosok és kerékpárosok észlelése és Hátrameneti automatikus fékezés.

Az Insurance Institute for Highway Safety (IIHS) megállapította, hogy az AEB-rendszerek csökkentették az első-hátsó ütközések 50%-át és a sérüléssel járó első-hátsó ütközések 56%-át. Az IIHS azt is megállapította, hogy a jó fényviszonyok mellett működő AEB rendszerek a gyalogosbalesetek 27%-át és a sérüléses balesetek 30%-át csökkentették.

2. Elülső ütközési figyelmeztetés (FCW)

Az FCW elülső ütközésfigyelmeztetés olyan technológia is, amelynek működése radartól, LiDAR-tól vagy kameráktól függ. Az AEB rendszerekkel ellentétben az FCW technológia nem veszi át az irányítást az autó felett, hanem figyelmezteti a vezetőket. Az FCW rendszerek vizuális, vibrációs vagy hangos figyelmeztetéseket adnak a vezetőknek, hogy intézkedjenek egy küszöbön álló ütközés esetén. Míg az FCW-rendszerek önmagukban nem fékeznek egy autót, az autógyártók AEB-rendszerekkel párosítják őket, hogy integráltabb és vegyesebb rendszereket hozzanak létre.

Az FCW-tech figyelmeztetések célja, hogy elegendő időt biztosítsanak a vezetőnek a lassításra, fékezésre, az irány helyesbítésére vagy a kormányzásra. Az FCW technológia is fejlődött. 2022-re a legtöbb rendszer beállítható úgy, hogy korai, közepes vagy késői figyelmeztetést adjon. Az FCW technológiának vannak árnyoldalai is. Mivel érzékelőkkel vagy kamerákkal működnek, jég, hó, köd vagy rossz időjárás megakadályozhatja a rendszer megfelelő működését.

2022-ben Fogyasztói jelentések 2017 és 2022 között 47 000 autómodellnél kérdezték meg az FCW rendszereket használó járművezetőket. Az eredmények azt mutatták, hogy a megkérdezett sofőrök 56%-a elégedett az FCW technológiával. Az autógyártók gyakran megváltoztatják az FCW technológia nevét, hogy népszerűsítsék biztonsági funkcióikat, ami néha megzavarja a vásárlót.

Például az Acura FCW-nek hívja AcuraWatch, az Audi úgy emlegeti Pre Sense front és Pre Sense város, a BMW pedig mint frontális ütközés figyelmeztetés városi ütközés-mérsékléssel és városi fékezési funkcióval. Az IIHS szerint az FCW 27%-kal csökkentheti a hátsó ütközéseket – az ütközések egyik leggyakoribb formáját.

3. Holttérfigyelmeztetés (BSW)

Az IIHS 2022-es tanulmánya megállapította, hogy a SUV-k és a nagyméretű járművek kanyarodás közben gyakran elütik a gyalogosokat. 2020-ban a gyalogosbalesetekben elhunytak száma 59%-kal nőtt, összesen 6500-ra. Ugyanebben az évben 54 700 gyalogos sérült meg gépjármű-balesetben. Az IIHS összefüggésbe hozta az incidensek számának növekedését a holtterekkel.

Egy autónak több holttere van: az oldalakon, oldalsó visszapillantó tükrökön, hátul, az A-oszlop részeken pedig a tetőt a jármű karosszériájával összekötő szerkezetek. A tanulmányok azt mutatják, hogy minél nagyobb az autó, annál több lesz a holttér. Holttér-figyelmeztetés A BSW-rendszerek érzékelőket használnak a vezető holttér-területeinek átvizsgálására és figyelmeztetésére.

A BSW figyelmeztetések kormányzáskor, fékezéskor vagy sávváltáskor aktiválódnak, ha a holtteret jármű, gyalogos vagy más tárgy foglalja el. szerint a Fogyasztói jelentések felmérés szerint a járművezetők hasznosnak találják ezt a technológiát. A 47 000 megkérdezett járműből a vezetők 64%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett a holttér-figyelmeztető technológiával.

4. Parkolt és mozgásban lévő járművek biztonsága

2016-ban CBS beszámolt arról, hogy az összes baleset 20%-a parkolókban és garázsokban történik. Az Országos Biztonsági Tanács szerint az ilyen típusú események körülbelül 60 000 embert sebesítenek meg, és több mint 50 000 balesetet okoznak. Gyakori, hogy a parkoló vezetők figyelme elterelődik, vagy váratlan események lepik meg hátramenetben. A hátsó keresztirányú forgalomra vonatkozó figyelmeztetés (RCTA) érzékelők vagy kamerák segítségével ellenőrzi a jármű hátsó részét és oldalait, amikor az autó tolat.

Másrészt a sávelhagyásra figyelmeztető (LDW) rendszerek kulcsfontosságúak az életek megmentésében, amikor az autók mozgásban vannak. Úgy tervezték, hogy figyelmeztessék a vezetőt, ha irányjelző nélkül sodródnak ki a sávjukból. Az LDW nem veszi át az irányítást a jármű felett, de párosítható más biztonsági technológiával a fékezéshez vagy az irány helyesbítéséhez.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az LDW rendszerek az összes baleset 11%-át, a sérülések számát pedig 21%-kal csökkenthetik. Az LDW kamerákat általában a szélvédőre szerelik a visszapillantó tükör közelében. A kamera figyeli az autópálya vagy út sávjelzéseit. Az autómárkák különböző változatokat kínálnak az LDW rendszerekhez. Például LKA, rövidítése sávtartó asszisztens (LKA) és sávközpontosító segéd (LCA), átveheti az irányítást az autó felett, kormányozhat vagy fékezhet.

Ha olyan értesítést kap az irányítópulton, amely a következőt írja: A sávtartó asszisztens nem működik, a sávtartó rendszer hibás működése, a sávelhagyásra figyelmeztetés nem működik, vagy Sávelhagyásra figyelmeztető kalibrálás,Az LDW rendszert szakembernek kell ellenőriznie az újrakalibráláshoz.

5. Adaptív sebességtartó automatika (ACC)

Az adaptív sebességtartó automatika (ACC) az összetett biztonsági rendszerek általános elnevezése, amelyeket a biztonságos követési távolság megtartására terveztek. A jármű sebessége automatikusan beáll az ACC bekapcsolásakor. Lehet, hogy más néven hallott az ACC-rendszerekről. Néha úgy hívják; Aktív tempomat, Dinamikus tempomat, Radar tempomat, Automata tempomat, Intelligens tempomatés egyéb kifejezések a jármű márkájától függően.

Az ACC az autóra telepített kamerák, lézerek, radarok vagy LiDAR hardverek által visszagyűjtött szenzoros adatokat is felhasználja. Az ACC-t fejlettebb funkciói miatt „az autóintelligencia jövőjének” nevezték.

Az autonóm járműbiztonság előnyei és hátrányai

Az autóipari járművek biztonsági technológiája által nyújtott előnyök egyértelműek: a balesetek, incidensek, halálesetek és sérülések drámai csökkenése. Az autonóm járművek biztonságának másik előnye a forgalom maximalizálása, valamint az autópályák és utak zavartalanságának csökkentése.

Minden előny ellenére az autonóm járműbiztonsági technológia még a fejlesztés korai szakaszában jár. Az érzékelőkre való nagymértékű támaszkodásuk miatt az időjárási események és egyéb tényezők a rendszerek hibás működését okozhatják. Másrészt a szoftverhibák miatti visszahívások is egyre gyakoribbak. Végül egyes szakértők azzal érvelnek, hogy a sofőrök kezdenek túlságosan magabiztosak lenni abban a tekintetben, hogy autójuk képes autonóm módon megelőzni a baleseteket.

A járművezetőknek mindig emlékezniük kell arra, hogy bármilyen fejlett is egy autonóm járműbiztonsági rendszer, a járművezetőknek ébernek kell lenniük, és mindenkor készen kell állniuk a beavatkozásra és a cselekvésre.