Sokan az elektromos járműveket a klímaváltozás és a globális felmelegedés elleni küzdelem kulcsfontosságú megoldásának tekintik. De ez tényleg igaz? Tudjuk, hogy a hagyományos autóknak vannak negatív környezeti hatásai, de az elektromos autóknál ezek jelentősen csökkentek, vagy ez a két járműtípus ugyanolyan rossz, mint egymás?
Hasonlítsuk össze egy elektromos jármű (EV) környezeti hatását egy belső égésű motoros (ICE) járművel, különösen azért, mert a válasz nem olyan egyértelmű, mint gondolná.
EV vs. ICE: Kibocsátások
Az elektromos járművek legnagyobb előnye, hogy nem bocsátanak ki káros anyagokat a légkörbe, egyszerűen azért, mert nem égetnek el üzemanyagot, és nincs kipufogócsöve. Az Ön tipikus ICE járműve mindenféle veszélyes anyagot bocsát ki, például szén-monoxidot, szén-dioxidot, metánt, dinitrogén-oxidot és részecskéket. Ezek mind negatív hatással vannak a bolygóra, mivel manapság az utakon közlekedő autók óriási száma percenként óriási mennyiségű károsanyag-kibocsátást produkál.
Az elektromos járműveknek viszont nincs kipufogógáza, mert nincs kipufogójuk. Ez nagy győzelem a városi területek levegőminőségét tekintve, bár az elektromos járművek egyáltalán nem károsak minden tekintetben. Gumiabroncsaik és fékjeik valójában káros részecskéket bocsátanak ki, mivel többször használják és idővel elhasználódnak. Valójában a gumiabroncsok és a fékek károsanyag-kibocsátása ma már komoly aggodalomra ad okot, és egyes jelentések azt sugallják, hogy ez ezerszer rosszabb lehet, mint a kipufogógáz-kibocsátás (a Emissziós elemzés).
A gumiabroncsok és a fékek által felszabaduló részecskék nem kipufogógáz-kibocsátás (NEE) néven ismertek, és fém- és gumianyagokat is tartalmaznak. Azonban azt találták, hogy az elektromos járművek kevesebb NEE-t képesek produkálni, mint a hagyományos autók, mivel regeneratív fékezést használnak (amint azt a RAC). Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy az elektromos járművek valóban ilyen káros részecskéket bocsátanak ki a légkörbe.
EV vs. ICE: Gyártás
Az ICE és az EV gyártó iparágak egyaránt hatalmasak, a vállalatok naponta több ezer új járművet gyártanak. Az elektromos járművek iránti kereslet növekedésével a gyártók azon dolgoznak, hogy növeljék a termelési rátát és az ICE-t A járművek továbbra is a fő közlekedési módok világszerte, így ez az iparág nem megy sehova hamarosan ideje. De milyen hatással van bolygónkra ez a magas gyártási igény?
Az ICE-gyártás szabványos eljárása semmiképpen sem környezetbarát. Az üzemanyag-égető járművek tömeggyártásához nagy, hatalmas energiát fogyasztó gyárakra van szükség, amelyeknek magának a folyamatnak is jelentős szénlábnyoma van. Valójában minden benzin- vagy dízelmotoros autóból körülbelül 5,6 tonna CO2 kerül a légkörbe (amint azt a Auto Express). Ez egy ijesztő statisztika, amely azt tükrözi, hogy az ICE-termelés mennyire káros a környezetünkre.
Sajnos az elektromos járművek gyártása nem sokkal jobb. Az elektromos járművek gyártása nagyon energiaigényes folyamat, amelynek saját szénlábnyoma is van. Az elektromos járművek gyárainak többsége nem használ megújuló energiát, vagyis energiájukat nem megújuló fosszilis tüzelőanyagokból (például szénből, olajból és gázból) nyerik, amelyek szintén károsítják a környezetet. Az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása is káros folyamat, amelyről az alábbiakban bővebben is kitérünk.
EV vs. ICE: Anyagok
Különféle erőforrások szükségesek egy elektromos jármű vagy ICE építéséhez. Ezek a járművek számos alkatrészt tartalmaznak, amelyek kulcsfontosságúak a működésükhöz, és a szükséges anyagok kitermelési folyamata egészen gigantikussá vált.
A szabványos ICE különféle fémekből készül, beleértve a vasat, alumíniumötvözetet és acélt. Ezeket mind ki kell vonni és meg kell olvasztani, hogy a kívánt formára öntsük, ami hosszú és fáradságos folyamat. E fémek visszanyeréséhez gyakran ércbányászásra van szükség, ami potenciálisan helyrehozhatatlan környezeti zavarokhoz vezethet.
Az elektromos járművek bizonyos bányászható anyagokat is igényelnek, köztük acélt a testükhöz és különféle ritkaföldfémeket az akkumulátorokhoz. Vannak különböző típusú EV akkumulátorok. A szabványos elektromos járművek akkumulátorához elsősorban lítiumra van szükség, mivel erre a fémre van szükség az ionok felszabadításához és az energiatermeléshez a cellákban. De ezen felül az elektromos járművek akkumulátoraihoz számos más fém is szükséges, beleértve a kobaltot, a nikkelt és a mangánt. Tehát hogyan érhetők el ezek a források?
Kezdjük a lítiummal. A lítium, amely alapvetően kulcsfontosságú elektromos autóakkumulátor, párologtatással vagy ércbányászattal kinyerhető. Az ércbányászatban a fémet szó szerint kiásják, míg a párolgás során a lítium elválik a sós vízben lévő egyéb anyagoktól. Ezt a nagy sóterületeken teszik, mint például a bolíviai Salar de Uyuni.
Mind a lítiumérc-bányászat, mind a párolgás súlyos hatással lehet a környezetre, beleértve a talajvíz és a levegő szennyeződését, a biológiai sokféleség csökkenését, a víz sótartalmának növekedését és a talajromlást. A helyi közösségek is szenvedhetnek vízhiánytól a lítiumbányászat következtében, ami emberéleteket is veszélyeztethet.
A kobalt-, nikkel- és mangánkitermelés szintén jelentős negatív hatással lehet a bolygóra.
EV vs. ICE: Üzemanyag és töltés
Amikor a benzinkútnál tölti fel az ICE járművét, lehet, hogy nem sokat gondol rá. De a benzin és a gázolaj gyártása is nagyon veszélyes a környezetre. A nem megújuló tüzelőanyagok kitermelése és előállítása hatalmas mennyiségű energiát és vizet használ fel, és csúnya szénlábnyoma van. Csak a kőolaj finomítási folyamata során megajoule-onként 10,2 gramm CO2-egyenértéket állítanak elő benzinnel, és 5,4 grammot a gázolajjal (amint azt a The International Journal of Life Cycle Assessment).
Ami a károsanyag-kibocsátást illeti, a benzin és a gázolaj is óriási problémát jelent egy ideje. A felhasznált benzin literenként megdöbbentően 3140 gramm szén-dioxid szabadul fel, míg a kibocsátott gázolaj literenként még ennél is aggasztóbb 3310 gramm (a számítások szerint Az innováció eredete).
Míg az ICE-k működése a benzinre és a dízelre támaszkodik, addig az elektromos járművek elektromosságra. Utóbbi összességében tisztább, de az elektromos járművek töltésének megvannak a maga környezeti hatásai.
Tekintsük az elektromos járművek tipikus töltési folyamatát. A legtöbb járművezető egyszerűen bedugja a töltőkábelt egy otthoni konnektorba (talán intelligens otthoni elektromos töltőállomás használatával), vagy használja a nyilvános töltőállomások, mint a Tesla és az Electrify America ha úton vannak. Bár ez a folyamat teljesen tisztának tűnhet, érdemes megjegyezni, hogy a manapság felhasznált villamos energia túlnyomó többségét fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő. Valójában 2019-ben kiderült, hogy a világ energiájának megdöbbentő 63,3%-át, vagyis alig kétharmadát szénből, olajból és földgázból állítják elő (amint azt a Világunk az adatokban).
EV vs. ICE: Élettartam
Ami az élettartamot illeti, mind az elektromos, mind az ICE-k élettartama hasonló. Általánosságban elmondható, hogy körülbelül 200 000 mérföldet lehet megtenni egy szabványos elektromos autó akkumulátorral (amint azt a EV Connect) és körülbelül 200 000 mérföldet egy belső égésű motorból (a jelentés szerint AARP). De ezek a járművek újrahasznosíthatók vagy bármilyen módon újrahasznosíthatók?
Számos módja van annak, hogyan lehet újrahasznosítani az ICE-t, valamint a sebességváltókat és gyakorlatilag bármely más fémből készült hagyományos autó alkatrészét. Szerencsére az ICE-ket gyakran újrahasznosítják, és nyersanyagaikat gyakran újrahasznosítják, ami jó hír a hulladéktermelés szempontjából.
Újrahasználat és EV akkumulátorok újrahasznosítása ez manapság forró téma. Az akkumulátorok ártalmatlanítása általában bonyolult folyamat, mivel a hulladéklerakókban való kilúgolás különféle környezetszennyezést okozhat. Az adott elektromos járművek akkumulátorának állapotától függően, hosszú távú használat után, újra felhasználható, vagy teljesen újrahasznosítható egy új akkumulátorba. Sok gyártó célja ma már az akkumulátorok ilyen módon történő újrahasznosítása, ahelyett, hogy egyszerűen lerakná őket a szemétlerakóba.
Az elektromos járművek akkumulátorainak újrahasznosítása azonban nehéz feladat. Az elektromos járművek akkumulátorainak egyes formái kémiai szétválasztást igényelnek, ami hosszú és költséges folyamat. Még akkor is, ha egy akkumulátort újrahasznosítanak ahelyett, hogy újrahasznosítanák, akkor is fel kell bontani az egyes alkatrészekre, hogy bizonyos alkatrészeket fel lehessen újítani. Az ICE újrahasznosítása viszont ugyanolyan összetett lehet. Például egy motor lebontása újrafelhasználás céljából sok időt vehet igénybe, és hozzáértést igényel. De a bonyolultságtól függetlenül fontos megjegyezni, hogy az ICE és az EV alkatrészek újrafelhasználhatók vagy újrahasznosíthatók.
Az elektromos járművek és az ICE-k egyaránt negatív hatással vannak a környezetre
Míg az elektromos járművek számos környezeti előnnyel járnak az ICE-vel szemben, különösen nulla kipufogó-kibocsátásukkal, mindkét járműtípus továbbra is különböző módon károsítja bolygónkat. Legyen szó gyártásról, bányászatról vagy vezetési folyamatról, az elektromos járműveket és az ICE-ket környezeti veszélynek kell tekinteni. A jövőbeli fejlesztések az elektromos járműveket sokkal kevésbé veszélyessé tehetik a környezetre, de az idő eldönti, hogy ez valaha is megtörténik-e.
