A 802.11b eszközök lelassítják a Wi-Fi hálózatot. Íme, miért

A Wi-Fi megváltoztatta az internethez való csatlakozás módját. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy rádióhullámokon keresztül hozzáférjenek az internethez, a Wi-Fi lehetővé tette a felhasználók számára, hogy kábel nélkül csatlakozzanak a világhálóhoz.

Ennek ellenére a Wi-Fi sebessége számos tényezőtől függ, a Wi-Fi helyétől kezdve a mikrohullámú sütőig a házában. Minden befolyásolja a Wi-Fi teljesítményét – beleértve az útválasztóhoz csatlakoztatott eszközöket is.

De le tudja lassítani a hálózaton a 802.11b protokollt futtató régi eszköz?

A Wi-Fi működésének megértése

Mielőtt megértené, miért lassíthatja le a hálózaton lévő régi eszköz, feltétlenül nézze meg a Wi-Fi-t és annak működését.

Egyszerűen fogalmazva, a házában lévő Wi-Fi rádióhullámokat használ az adatok továbbítására. Az adatátvitelhez a Wi-Fi 2,4 GHz-es vagy 5 GHz-es frekvenciát használ. Ez a frekvencia határozza meg azoknak a hullámoknak a számát, amelyek egy másodperc alatt áthaladnak egy rögzített helyen. Ezért, ha 5 GHz-es Wi-Fi-t használ, összesen 5 000 000 000 hullám éri el telefonját egy másodperc alatt.

Az adatátvitelhez a Wi-Fi útválasztó megváltoztatja ezeket a hullámokat az elküldendő adatok alapján. Ezért ha egyet küldenek, a nullától eltérő hullámot küld a telefon. E módosítások végrehajtásához a Wi-Fi különböző protokollokat használ. Ezek a protokollok különböző modulációs technikákat határoznak meg, amelyek a Wi-Fi által továbbított adatmennyiség eltéréséhez vezetnek.

A GBelow egy rövid magyarázat a különböző (régebbi!) Wi-Fi protokollokról és az általuk kínált sebességekről.

• 802.11: Az 1997-ben kiadott 802.11 szabvány lefektette a Wi-Fi alapjait. 2Mbps adatsebességet kínált és közvetlen szekvencia szórt spektrumot (DSSS) vagy frekvenciaugrásos szórt spektrumot (FHSS) használt az adatok továbbítására.
• 802.11a: Ez a protokoll volt az első fejlesztés a 802.11 szabványhoz. Az átviteli frekvenciát 5 GHz-re változtatta, elméleti átviteli sebessége pedig 54 Mbps. Ez az adatsebesség-növekedés a magasabb frekvencia és az ortogonális frekvenciaosztásos multiplexelés (OFDM) néven ismert új modulációs technikának köszönhető. Ennek ellenére még ez a protokoll sem volt népszerű, mivel az 5 GHz-es frekvencia átvitelére képes eszközök gyártása költséges volt a 2000-es évek elején.
• 802.11b: A 2000 elején kiadott 802.11b a 2,4 GHz-es frekvencia használatával próbálta javítani a 802.11 által kínált adatátviteli sebességet. Ez a protokoll jelentős fejlesztéseket kínált a régi protokollhoz képest, és 11 Mbps adatátviteli sebességet kínált. Ennek ellenére ez a protokoll nem változtatta meg a modulációs technikákat, de továbbfejlesztette a DSSS-t több adat átvitele érdekében. Az adatátvitel ezen fejlesztéseinek köszönhetően a 802.11b protokoll a Wi-Fi elfogadásához vezetett.
• 802.11g: Az akár 54 Mbps átviteli sebességet kínáló 802.11g protokoll ugyanazt az adatátviteli sebességet kínálta, mint a 802.11a, de a 2,4 GHz-es spektrumot használta. A 802.11g OFDM-et használt az adatok 2,4 GHz-es frekvencián történő átvitelére ennek érdekében. A 2003-ban kiadott 802.11g lehetővé tette a felhasználók számára a nagy sebességű adatok elérését rádióhullámokon keresztül, népszerűsítve a Wi-Fi-t.
• 802.11n: A 2009-ben kiadott 802.11n protokoll 600 Mbps adatátviteli sebességet kínált OFDM használatával. A protokoll egyfelhasználós MIMO-t használt, hogy elérje ezeket a sebességeket, lehetővé téve az útválasztó számára, hogy több adatfolyamot továbbítson egyetlen felhasználónak különböző antennák használatával. Ezenkívül a 802.11n növelte az alvivők számát a régebbi protokollokhoz képest, növelve az adatátviteli sebességet. Ezenkívül a protokoll támogatja a kétsávos Wi-Fi-t, amely lehetővé teszi az adatok továbbítását 2,4 GHz-en és 5 GHz-en is.

A fenti protokollokon kívül az újabb technológiák, például a Wi-Fi 6 a 802.11ax-et használják protokollt, és akár 2,4 Gbps sebességet is elérhet. Ezen sebesség eléréséhez a Wi-Fi 6-ot használja többfelhasználós MIMO, tovább növelve a csatornák sávszélességét.

A Wi-Fi csatornák és alcsatornák megértése

Most már alapvető ismereteink vannak a Wi-Fi működéséről és arról, hogy hogyan használ különböző protokollokat az adatátvitelhez. Bejuthatunk Wi-Fi csatornákba és alcsatornákba.

Ha egy útválasztó 2,4 GHz-es frekvencián továbbít adatokat, akkor nem egyetlen frekvenciát használ az adatok átvitelére. Ehelyett 2,4 GHz és 2,483 GHz közötti frekvenciasávot használ. Ez a frekvenciasáv tovább van osztva csatornákra. A 2,4 GHz-es Wi-Fi-hez vannak összesen 14 csatorna22 MHz-es sávszélességet biztosítanak. Ezekben a sávokban történik az adatok átvitele.

A 802.11b szabványt használó eszközök esetében az adatok továbbítása DSSS használatával történik. Ez a protokoll a 14 csatorna bármelyikét használhatja (bár a 12-es, 13-as és 14-es csatorna betiltva van az Egyesült Államokban!), és az átviteli csatorna kiválasztása az útválasztó konfigurációja alapján történik. A csatorna kiválasztása után a DSSS protokoll szórt spektrumú modulációt használ, hogy megvédje az adatokat a zajtól az átvitel során.

A DSSS ehhez komplementer kódkulcsozást (CCK) használ, amely egyetlen adatbitet 8 bites adatfolyammá alakít. Ezeket az adatokat ezután egy 2,4 GHz-es csatornán továbbítják. Az átvitelhez a 802.11b differenciális kvadratúra fáziseltolásos kulcsot használ, amely ciklusonként 2 bit adatot küld 22 MHz-es sávszélességgel, 11 Mbps adatsebességet biztosítva.

Az OFDM-et használó protokollok esetében az adatok továbbítása eltérően történik. Ez a különbség a Wi-Fi protokollokban lehetővé teszi az újabb Wi-Fi szabványok számára az adatok gyorsabb továbbítását.

A DSSS-től eltérően az OFDM úgy továbbítja az adatokat, hogy az átviteli csatornát részsávokra osztja. Ezek a sávok 20 MHz-es teljes sávszélességet használnak, és ez a sávszélesség 64 312,5 kHz-es alvivőre oszlik. Az adatok továbbítása ezeken az alvivőkön történik.

A több csatorna használatának köszönhetően az OFDM-ben az adatok továbbítása alacsonyabb adatsebességgel történik, de a több csatorna elérhetősége miatt nagy adatátviteli sebesség érhető el. Ezenkívül az OFDM Quadrature Amplitude Modulation (QAM) segítségével több bitet továbbít hullámonként, tovább javítva az átviteli hatékonyságot.

Miért lassítja le a hálózaton lévő 802.11b eszköz a Wi-Fi-t?

Amint azt korábban kifejtettük, a különböző protokollok különböző modulációs technikákat használnak az adatok továbbítására. Emiatt a 802.11b protokollt használó eszköz nem képes megérteni a 802.11n protokoll által továbbított adatokat.

Ennek ellenére a Wi-Fi-nek visszafelé kompatibilisnek kell lennie, és ha egy 802.11b eszköz 802.11n szabványt használó útválasztóhoz csatlakozik, akkor működnie kell. Ezért a probléma megoldása érdekében a 802.11n útválasztó a 802.11b protokollt használja az eszközzel való kommunikációhoz. Ennek az az oka, hogy a Wi-Fi lelassul egy régebbi eszköz miatt.

Ennek ellenére az adatátviteli sebesség nem változik, amikor az útválasztó 802.11n-es eszközhöz csatlakozik, mivel gyorsabb protokollokat használ, ha újabb protokollokkal csatlakozik az eszközhöz.

Egy másik dolog, amit meg kell érteni, hogy az útválasztó egyszerre csak egy eszközre tud adatokat továbbítani, ha nem támogatja a többfelhasználós MIMO-t. Ezért, ha egy régebbi protokollt használó eszköz van a hálózaton, tovább tart, amíg az útválasztó csatlakozik a többi eszközhöz, ami lelassítja a hálózatot.

Ezért a hálózati sebesség csökken, mivel a 802.11b protokoll használatakor tovább tart az adatátvitel.

A fent említetteken kívül egy másik Wi-Fi hálózaton lévő 802.11b eszköz is lelassíthatja a hálózatot. A Wi-Fi egy rendkívül udvarias protokoll, és a Wi-Fi hálózaton lévő eszközök figyelik a Wi-Fi csatornákon folytatott kommunikációt. Ezért, ha a szomszéd Wi-Fi-je ugyanazt a csatornát használja, mint az Öné, és 802.11b eszköze van, az megakadályozza a az eszköz nem kezdi el az átvitelt, mivel az eszköz úgy gondolja, hogy az Ön Wi-Fi-hálózata elfoglalt adatátvitellel egy másik eszközre.

Hogyan akadályozható meg, hogy a 802.11b eszközök lelassítsák a hálózatot?

Most, hogy tudja, hogy egy régi eszköz lelassíthatja a hálózatot, elgondolkodhat azon, hogy megelőzhető-e ez a probléma. Bár számos megoldás létezik a problémára, a hálózaton lévő 802.11b-eszköz lelassítja azt.

1. Ha a hálózaton lévő összes eszköz támogatja az 5 GHz-et, használhatja ezt a frekvenciát. Emiatt a 2,4 GHz-es sávban a 802.11b protokollt használó szomszédos hálózatok nem akadályozzák a hálózat teljesítményét.
2. A kétsávos Wi-Fi használata segíthet, ha mindkét eszközt a régebbi és az újabb protokollokat használja. A probléma megoldásához csatlakoztathatja a régebbi eszközöket a 2,4 GHz-es hálózathoz, az újabb eszközt pedig az 5 GHz-es sávhoz. Ez megakadályozza, hogy a régebbi eszközök zavarják a jobb sebességet kínáló újabb eszközöket.
3. Ha nem rendelkezik 5 GHz-es Wi-Fi-vel, és szeretné megakadályozni, hogy a 802.11b protokollt használó eszközök csatlakozzanak a hálózathoz, letilthatja a protokollt az útválasztón.

Gyorsabb lesz a Wi-Fi?

A Wi-Fi megváltoztatta a felhasználók internetkapcsolati módját. A különféle protokollokat kínáló Wi-Fi lehetővé tette a felhasználók számára, hogy akár 2,4 Gbps-os adatátvitelt is végezzenek.

Ezek a sebességek a jövőben egyre gyorsabbak lesznek, ahogy a rádióátvitel hatékonyabb lesz, és a 6 GHz-es sáv bekerül a Wi-Fi spektrumába.