Könnyű úgy gondolni az NFT-iparra, mint a művészeti ipar furcsa és ellentmondásos kiterjesztésére. A művészek dollármilliókat kereshetnek az NFT-eladásokon keresztül, de használhatók-e az NFT-k valami megfoghatatlanabbra? Pontosabban: lehet NFT-ket használni az adatok elrejtésére, vagy ez egyszerűen lehetetlen?
Milyen adatokat tárolnak az NFT-k?
Az NFT-k nem csak digitális fényképek vagy videók. Inkább olyan tokenekről van szó, amelyek egy digitális műalkotás tulajdonjogát bizonyítják. Tehát egy adott NFT nem fogja tartalmazni a megvásárolt műalkotás képét vagy videófájlját. Inkább az NFT-k jobban hasonlítanak a tipikus kriptovalutákhoz (bár nem helyettesíthetők).
Egy adott NFT-n belül metaadatokat találsz, amely lényegében más adatokról ad tájékoztatást. Az NFT metaadatai közé tartozik például az NFT neve, leírása és tranzakciós előzményei. Az NFT-metaadatok valószínűleg gyakran hivatkoznak a szóban forgó kép, videó vagy egyéb értékes elemek helyére. Például egy adott NFT tartalmazhatja azt az URL-t vagy IFPS hash-t, amely a műalkotás helyéhez vezet.
De tárolhat más típusú adatokat egy NFT-ben? Lehetséges egyáltalán adatokat titokban elrejteni ezekben a digitális eszközökben?
Elrejthetők adatok az NFT-ben?
A kérdés megválaszolásához fel kell fedeznünk a szteganográfiát. Ez az egyik fájl elrejtésének folyamata a másikba. A steganográfia évezredek óta létezik, jóval az NFT-ipar létezése előtt.
A szteganográfia korai példái az ókori Görögországból származnak, de a digitális korszak új médiumot adott ennek a technikának, amelyen keresztül működhet. Még a kiberbűnözők is használhatják a szteganográfiát a rosszindulatú fájlok elrejtésére.
Mivel a digitális képek több ezer apró pixelből állnak, amelyek mindegyike körülbelül nyolc bitet (vagy egy bájtot) tartalmaz, nagyon hasznosak lehetnek további adatok elrejtésében. Tehát a digitális műalkotások felhasználhatók adatok elrejtésére. Ebben az értelemben különféle szteganográfiai technikák használhatók az adatok titkos tárolására egy adott képfájlon belül.
A leggyakoribb szteganográfiai módszer a Least Significant Bit (LSB) szteganográfia. Ahogy a neve is sugallja, ez a technika magában foglalja az adatok elrejtését a képfájl legkevésbé fontos bitjeibe. De most ne ássunk bele mélyen a szteganográfia különböző fajtáiba, mert van még egy fontos kérdésünk, amit meg kell válaszolnunk: hol jönnek ebbe az NFT-k?
Ezt ne felejtsd el Az NFT-k tokenek, nem képek. Könnyű összekeverni magukat a tokeneket azokkal a digitális műalkotásokkal, amelyekhez kapcsolódnak, de ez két nagyon különböző dolog. Ezért nem alkalmazható a szteganográfia szó szerinti NFT-re. Az adatok azonban némileg elrejthetők bizonyos NFT-típusokon belül.
Itt jönnek képbe a titkos NFT-k.
Mik azok a titkos NFT-k?
A titkos NFT-ket a Secret néven ismert cég fejlesztette ki. A titkos NFT-k a titkos hálózaton fejleszthetők, ellentétben sok más NFT-vel az Ethereum blokkláncra épül.
Ezeknek az NFT-knek az adatvédelmi szintjeit a felhasználó beállíthatja, és nyilvános és privát metaadatok is tárolhatók. Tehát a titkos NFT létrehozásakor a fejlesztőnek lehetősége van privát metaadatok hozzáadására, ha akarja.
Ezek a privát metaadatok nem nélkülözhetetlenek, de előnyöket kínálhatnak az NFT tulajdonosának. Például a fejlesztő elrejthet egy promóciós linket, videófájlt vagy további képeket, hogy a végső tulajdonos élvezhesse. Tehát a titkos NFT-k esetében az adatok elrejthetők.
De a titkos NFT-k nem csak a digitális művészethez hasznosak. Ez a fajta NFT használható játékban, fizetőfalakon, sőt rendezvények jegyértékesítésében is. Bár ez egy meglehetősen új technológia, úgy tűnik, van némi ígérete a jövőre nézve.
Az NFT-k bizonyos forgatókönyvekben elrejthetik az adatokat
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem minden NFT képes elrejteni az adatokat. Míg az NFT műalkotások minden bizonnyal felhasználhatók fájlok szteganográfiával történő elrejtésére, magukat az NFT-ket olyan speciális módon kell megtervezni, hogy lehetővé tegyék a privát metaadatok tárolását. Ez azonban lehetséges, és az elkövetkező években szélesebb körben láthatóvá válik a technológiai iparban.