A zord időben történő vezetés kihívást jelenthet megfelelő felszerelés nélkül. A gumiabroncsoktól a fedélzeti rendszerekig van néhány dolog, amely segíthet a biztonságosabb vezetésben, ezek egyike a kipörgésgátló. Ez az elektronikus rendszer egy hasznos eszköz, amely az elmúlt évtizedben minden személygépjárműben követelmény lett.

A kipörgésgátló ikon gyakran autóként jelenik meg a műszerfalon, alatta két vonallal. A kipörgésgátló és a különböző stabilitási rendszerek fontosságának elmagyarázása: íme, hogyan működnek, és miért fontosak minden járműben.

Mi az a kipörgésgátló?

A kipörgésgátló egy dedikált rendszer, amelyet 1985-ben hoztak létre, hogy segítse a járművezetőket az úton maradásban. Ez a rendszer a keréksebesség-érzékelők jeleit használja fel, hogy megtalálja a keréksebesség eltéréseit. Amint a motorvezérlő egység érzékeli, hogy egy kerék gyorsabban forog, mint társai, automatikusan csökkenti a kerék sebességét. A kipörgésgátló szükségesnek bizonyul ahhoz, hogy a vezetők ne veszítsék el uralmát járműveik felett.

instagram viewer

Így 2012 után a kipörgésgátló követelmény lett a személygépjárműveknél. Ha van egy újabb autód, akkor valószínűleg fel van szerelve vele. Ez a rendszer különösen akkor hasznos, ha a tapadás erős gyorsítás mellett nem elérhető.

Ezzel nem szabad összetéveszteni a kipörgésgátlót az ESP-vel (elektronikus menetstabilizáló program) vagy az ABS-sel (blokkolásgátló rendszerrel). Bár hasonló célokat és funkciókat használnak hasonló alkatrészekkel, mindegyik egység más-más vezetési alkalmazásra specializálódott. Mind az ESP, mind az ABS rendszer drasztikusan csökkenti a kerekek blokkolásának esélyét, bár az ESP rendszerek általában finomabbak a képességeik tekintetében. Míg az ESP ugyanazokat a feladatokat tudja ellátni, mint a kipörgésgátló, ez nem fordítva. Az ESP-t ESC-nek is szokták nevezni, amely az elektronikus menetstabilizálót jelenti.

Hogyan működik a kipörgésgátló?

Bár az ABS-rendszerhez hasonló feladatokat lát el, a kipörgésgátlót különböző érzékelők aktiválják. A kipörgésgátló a jármű sebességérzékelőit (VSS) használja, amelyek a keréksebesség ingadozásainak érzékeléséért és a sebességmérő jelek továbbításáért felelősek.

Miután az ECU észleli a tapadás elvesztését, átveszi az irányítást, és mindent megtesz, hogy az autót egyenesen tartsa. Az ECU-ban feldolgozott információ az automatikus kipörgésgátló szelepen keresztül elindítja az automatikus fékezést a fedélzeti ABS segítségével.

A kipörgésgátló és az ABS két különböző rendszer, amelyek nem cserélhetők fel. Bár mindkettő nagyobb biztonságot nyújt a vezetőnek, mindegyik rendszer más-más vezetési körülményt kezel, így mindegyik rendszer ugyanolyan fontos, mint a másik.

Miért fontos a kipörgésgátló?

Rossz időben a kipörgésgátló elengedhetetlen, mivel a tapadás nem mindig áll rendelkezésre. Még a legtapasztaltabb sofőröknek is segít, ha hozzáfér a funkcióhoz, minimálisra csökkenti annak kockázatát, hogy Ön vízen sodorjon vagy lecsússzon az útról. A jó gumiabroncs futófelület még a legjobb stabilitási rendszerek mellett is prioritást élvez, mivel ez az összekötő akadály az autó és az út között.

Abban a ritka esetben, amikor az autót oldalra akarja fordítani, a kipörgésgátló kikapcsolásával a vezető tetszés szerint csúsztathatja az autót. A motor által termelt teljesítmény egyenletesen jut át ​​minden kerékre. Ha megfelelően lehúzzák, komoly manővereket lehet végrehajtani, bár ez hihetetlenül sok ügyességet igényel, és nem szabad közutakon megkísérelni.

A biztonsági rendszerek létfontosságúak a vezető biztonsága szempontjából

A kutatás és a technológiai fejlesztések segítségével az autógyártók ügyfeleik biztonságára törekednek. A blokkolásgátló fékrendszerek és a kipörgésgátló kombinációjával drasztikusan csökkent az utasok balesetei, ami tovább indokolja e stabilitási rendszerek szükségességét. A biztonsági technológia fejlődése ellenére azonban a rutinszerű gumicserék és -beállítások hiánya veszélyeztetheti a fedélzeti rendszereket.