A programozás nehéz, de ez nem jelenti azt, hogy túl nehéz megtanulni!
A technológiai világ pörgős és versenyképes. Az új programozási nyelvek gyorsan felváltják az egykor népszerű programozási nyelveket. A programozóknak folyamatosan tanulniuk kell az új technológiákról, hogy relevánsak maradjanak.
A programozás elsajátítására vonatkozó megosztott tippek közül azonban sok magára a technológiára összpontosít. Bár értékesek, ezek a tippek gyakran figyelmen kívül hagyják a tanulási technikák értékét. Tudja meg, mit tehet az agy gyors újrakábelezése és egy új programozási nyelv megtanulása érdekében.
Mi az a visszakeresési gyakorlat?
A visszakeresési gyakorlat az információ visszahívása a memóriából. Ellentéte a zsúfoltságnak, arra ösztönözni a tanulót, hogy szerezze be tudását egy tárgyból.
A visszakeresés akkor történik, amikor a tanuló már nem tanul. Ez nem jegyzetelés, nem újraolvasás vagy információk áttekintése. Ez akkor fordul elő, amikor a tanuló pihen, és megpróbál emlékezni arra, amit tanult.
A programozók ezt a technikát alkalmazhatják tanulási tapasztalataik során. Miután megtanult egy fogalmat, próbálja meg felidézni az ötletet, amikor más dolgokat csinál. Ez a gyakorlat áthelyezi az információt az ideiglenes munkamemóriából a hosszú távú memóriába.
A könyvében Tanulás, hogyan kell tanulni, Barbara Oakley mérnök professzor a visszakeresési gyakorlatot ajánlja. Azt javasolja, hogy ez megnyitja az agy diffúz üzemmódját. Segít az aznap tanult információk tartós tárolásában.
Segíthet a szóközzel történő ismétlés?
Az időközönkénti ismétlés a visszakeresés egyik formája. Az egyetlen különbség az, hogy segédeszközöket, például kártyákat, rövid jegyzeteket és másokat használ a tanultak memorizálásához. Ez egy olyan eset, amikor ismétlésekkel emlékezteted magad.
Ez javítja a megértést azáltal, hogy emlékezteti az agyat, hogy mit kell feldolgoznia. Barbara Oakley szerint, ha időközönként ismétlést alkalmazunk egy nyelven, az segít az agyi neuronok újrahuzalozásában, hogy egy koncepcióra összpontosítsanak. Ezért gyorsabban megérti és megtanulja a nyelvet.
A munkamemória kezelése
A munkamemória kapacitása személyenként eltérő. A munkamemória az agy azon része, amely tanulás közben aktív.
Mérnök professzor szerint Barbara Oakley, néhány embernek nagyobb a munkamemóriája. Az ilyen típusú emberek egyszerre sok információt képesek magukba szívni. Másoknak kicsi munkamemóriájuk van, amelyek megértik az információ kis darabjait.
A munkamemória mérete határozza meg, hogy milyen gyorsan tanul. A programozóknak ismerniük kell munkamemóriájuk kapacitását. Ez határozza meg, hogyan helyezze el a tanulási ütemtervet.
A kis memóriakapacitású tanulónak le kell bontania tanulási ütemtervét. A tanulást több rövid foglalkozásra kell felosztania. Barbara Oakley szerint ez a legjobb módja a tanulásnak. Az ilyen tanulók időt szakítanak, és mélyen tanulnak.
A nagy kapacitású tanulók viszont hosszú ideig tanulhatnak. Gyorsan vesznek fel sok információt és gyorsan tanulnak. Ha ismeri tanulási stílusát, akkor elkerülheti a frusztrációkat, ha lépést akar tartani másokkal. Ehelyett a tanulási képességére összpontosíthat.
A szorongáskezelés fontos
A szorongás a programozás problémamegoldó folyamatának része. Minél többet találkozik a programozó hibákkal és hibákkal, annál nyugtalanabbá válik.
Zach Caceres szerint a szorongáskezelés azt jelenti, hogy tudjuk, mikor kell szünetet tartani. Ha órákat tölt egy olyan fogalommal, amelyet nem ért, az nem segít jobban megérteni. Csak frusztrálni fog.
A szünet azonban segít az agynak, hogy stimulálja a kognitív rögzítést. Ez egy olyan folyamat, amelyben az agy fókuszáltból diffúz üzemmódba vált át. Ez megnyitja elméjét a probléma feldolgozására és megoldására.
Egy kódolási hiba vagy téma apró részekre bontása, majd lépésről lépésre történő megoldása. Ez hatékonyabb egy nagy probléma kezelésében, mint annak kitalálása.
Ügyeljen arra, hogy elkerülje a zavaró tényezőket
Programozóként vagy programozni tanulóként ideje nagy részét a digitális világban tölti. A programozó számára nehéz lehet elkerülni a digitális zavaró tényezőket. Ez azért van, mert a munkaállomás egyben szórakoztató központ is.
A környezeti zavaró tényezők könnyen ellenőrizhetők, a digitálisak pedig bonyolultabbak. Általában egy programozónak több alkalmazás van nyitva, gyakran mindegyikben sok lappal. A közösségi médiából érkező értesítések, szöveges üzenetek és e-mailek csökkenthetik tanulási kapacitását.
Barbara Oakley azt tanácsolja, hogy a programozók leküzdjék ezt a kihívást a Pomodoro technika.
A technika minimálisra csökkenti a zavaró tényezőket azáltal, hogy a felhasználókat az időközönkénti tanulás gyakorlására tanítja. A tanuló 25 perces szüneteket írt be rövid szünetekkel.
Az intervallumok alatt a tanuló kikapcsolja az esetleges zavaró tényezőket. Ezalatt egyetlen feladatra vagy koncepcióra összpontosítanak. Később a tanuló egy szabadidős tevékenységgel jutalmazhatja magát.
Gyakorold az aktív tanulást
A tanulók többet hoznak ki egy tantárgyból, ha aktív tanulást gyakorolnak. Ez az előadások és a gyakorlat kombinációja. Az aktív tanulás egyesíti az agy deklaratív és procedurális részét. Ez a kettő határozza meg az információk tárolásának és felhasználásának módját.
Programozóként profitálhat az aktív tanulásból. Először is kérjen utasításokat az oktatóanyagok megtekintéséből és olvasásából. Később gyakorolj egyedül. Egyszerre is követheti az oktatóprogramot és gyakorolhat.
Fektessen be az eljárási folyékonyságba
A nyelvtanulás legjobb módja, ha ismerjük annak működését. Ez magában foglalja a nyelvi szintaxist, az eszközöket és a nyelv használatával kapcsolatos eljárásokat.
Zach Caceres tapasztalt szoftverfejlesztő azt tanácsolja a programozóknak, hogy fektessenek be a procedurális tanulásba. Ez magában foglalja a programozási nyelv és a kapcsolódó technikák szempontjainak elsajátítását. Ide tartoznak a megfelelő kódszerkesztők, a gépelési sebesség javítása és a parancsok.
Tanulás hogyan lehet hibakeresni, a függőségek kezelése és a legjobb keretrendszerek használata megkönnyíti a nyelvtanulást. Az olyan egyszerű készségek, mint a parancsikonok ismerete, segítenek a feladatok gyorsabb végrehajtásában. Ezek a technikák összeadódnak, és segítenek abban, hogy hatékonyabb programozóvá váljon.
Képezze át agyát, hogy gyorsabban tanuljon programozni
Számos eszköz és technika segíthet a programozás elsajátításában. A legjobb titkok azonban az agyban rejlenek. A programozó kognitív készségei határozzák meg, hogyan tanulnak meg egy programozási nyelvet.
Létfontosságú a tanulás azáltal, hogy az időbeosztást képességeidnek megfelelően alakítod. Kognitív készségeinek képzésével újra bekötheti agyát. Ha így tesz, akkor hatékonyabb programozó lesz.