Mi az a kiberkockázati étvágy és miért fontos?

Képzelje el, hogy arra ébred, hogy rendszerét feltörték, és bizalmas adatait veszélyeztették. Még rosszabb lesz, ha más felhasználók is vannak a hálózaton; az adataikat is nyilvánosságra hozták.

Az emberek mindig azt hiszik, hogy a kibertámadások másokkal is megtörténnek. Amíg ők maguk is áldozatokká nem válnak. Ezért a legjobb, ha előre látja a fenyegetéseket. Az egyik első tennivaló, hogy felmérje kiberbiztonsági kockázati étvágyát. Tehát mi az a kiberbiztonsági kockázati étvágy, és milyen előnyökkel jár?

Mi az a kiberkockázati étvágy?

A kiberbiztonsági kockázati étvágy az a kockázat mértéke, amelyet hajlandó elviselni vagy elfogadni céljainak elérése érdekében. A kockázati étvágy az Önhöz kapcsolódik fennmaradó kockázatok, amelyek a hálózaton belüli sebezhetőségek biztonsági ellenőrzések végrehajtása után.

Ha szilárd keretet szeretne létrehozni a kockázatok kezelésére és a kiberbiztonsági kezdeményezésekkel kapcsolatos döntések meghozatalára, akkor prioritásként kell kezelnie a kiberbiztonsági kockázati étvágyat. Ez lehetővé teszi, hogy meghatározza sebezhetőségi szintjeit, és képességeivel arányos védelmet hozzon létre, így nem teszi túl magát. Ennek megállapításának hatékony módja a kockázatok felmérése. Az értékelés eredménye képezi majd a rendszerben elfogadható szintek alapját.

Hogyan számíthatja ki kiberkockázati étvágyát?

Kiberbiztonsági étvágyának kiszámítása létfontosságú ahhoz, hogy megértse a kifizetődő és a nem kifizetődő kockázatokat. Így kell megközelíteni a számítást.

Azonosítsa a lehetséges veszélyeket

Azonosítsa a potenciális kiberbiztonsági fenyegetéseket, a benne rejlő kockázatokat és az olyan kitettségeket, amelyek nagymértékben befolyásolhatják hálózatát, ha átfogó kockázatelemzést készít a vállalkozásáról. Előfordulhat, hogy át kell tekintenie infrastruktúráját, adatrendszereit és egyéb alkalmazásait.

Fontolja meg az adatok típusát és mennyiségét, amelyek veszélybe kerülhetnek egy kibertámadás során. Ha az adatok érzékeny információkat tartalmaznak, például az Ön pénzügyi adatait vagy bizalmas stratégiai terveit, a hatás jelentős lehet. Ez segít azonosítani a lehetséges sebezhetőségeket és kockázatkezelési tervet dolgozzon ki ami összhangban van a céljaiddal.

Vizsgálja meg a történelmi adatokat

Mekkora a valószínűsége annak, hogy a hálózaton minden egyes potenciális fenyegetés bekövetkezik? És milyen várható hatása lesz? Ezekre a kérdésekre a korábbi adatok, a legutóbbi hálózati tevékenységek és a kiberfenyegetésekről szóló intelligens jelentések elemzésével válaszolhat.

Az előzményadatok elemzésével bepillantást nyerhet a múltbeli biztonsági incidensekbe, például adatszivárgásokba, rosszindulatú programok kitöréseibe vagy bennfentes fenyegetésekbe. Azonosíthatja a kiváltó okokat, például az emberi hibákat, a szoftverhibákat vagy a külső fenyegetéseket, valamint más rendszerekre gyakorolt ​​hatásukat.

Határozza meg a tolerancia szintjét

Ebben a szakaszban meg kell határoznia az elviselhető kockázat mértékét, amely nem veszélyezteti működését. Ez magában foglalhatja az elfogadható kockázati szintek küszöbértékeinek meghatározását. Ezenkívül fontossági sorrendbe kell állítania kiberbiztonsági erőfeszítéseit az egyes fenyegetések lehetséges hatásai alapján.

A kockázati étvágy megértése segít meghatározni a tolerancia szintjét minden fenyegetéssel szemben. Dönthet például úgy, hogy elfogadja az alacsony hatású fenyegetések, például a spam e-mailek magasabb kockázati szintjét, miközben nagyon alacsony toleranciát tart fenn az olyan súlyos fenyegetésekkel szemben, mint például az adatszivárgás.

Kockázatkezelési stratégia kidolgozása

A biztonság rendszeres ellenőrzése és a kiberbiztonsági ismeretek fejlesztése a legjobb gyakorlatok érdekében precedenst teremt egy hatékony kockázatkezelési stratégia kidolgozásához.

Olyan irányelveket és eljárásokat hozzon létre, amelyek összhangban vannak a szabályozási szabványokkal, különösen a hozzáférés-szabályozás, az incidensekre való reagálás és az adatosztályozás területén. Ügyeljen arra, hogy a felhasználókat is rendszeresen képezze ezekkel a szabályokkal és eljárásokkal.

7 előny, ha ismeri a kiberkockázati étvágyat

A kiberbiztonsági biztonsági kockázatvállalási hajlandóság megértése elengedhetetlen az ismert és az ismeretlen kockázatok kezeléséhez. Valójában ennek meghatározása számos előnnyel jár.

1. Továbbfejlesztett kockázatkezelés

A biztonsági befektetések fontossági sorrendbe állítása és a rendszert érintő legkritikusabb kockázatok megértése javítja kockázatkezelési kapacitását. Ez segít azonosítani azokat a területeket, amelyek a legnagyobb figyelmet igénylik.

A kockázati étvágy mérése lehetővé teszi jobb incidensreagálási terveket dolgozzon ki a környezetedre jellemző. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban fog reagálni, ha biztonsági incidens történik, enyhítve annak hatását és minimalizálva az állásidőt.

2. Az erőforrások jobb felhasználása

Erőforrásait hatékonyabban oszthatja el, ha a kiberbiztonsági erőfeszítései alapján prioritást ad kockázati étvágya, különösen akkor, ha teljesen tisztában van az ezzel járó kockázatokkal és előnyökkel.

Kezelje erőforrásait úgy, hogy ne költse azokat szükségtelen biztonsági intézkedésekre. Ha a lényegre összpontosít, eltávolítja a redundanciákat, megszünteti a hatékonyság hiányát, és végső soron javítja az általános kiberbiztonsági állapotot.

3. Jól megalapozott döntések meghozatala

Kiberbiztonsági kockázati étvágyadatai jó forrást jelentenek a megalapozott döntések meghozatalához. Tudja, milyen kockázatokat kell elfogadni, mérsékelni és átadni.

Az alacsonyabb kockázatok gyakran nagy toleranciával rendelkeznek, ezért elfogadhatja azokat. A magasabb kockázatok viszont alacsony toleranciával járnak, amelyet nagy valószínűséggel mérsékelni fog. A kiberbiztonsági kockázati étvágy mérése lehetővé teszi e kockázatok szintjének megértését, és jobb döntések meghozatalát a hatékony kezelésük érdekében.

Kiberbiztonsági kockázati étvágyának ismerete segít elkerülni, hogy túl sokat fektessen be a kiberbiztonságba olyan intézkedéseket, amelyek esetleg nem szükségesek, és figyelmen kívül hagyják azokat a kritikus intézkedéseket, amelyekre a rendszernek valóban szüksége van biztonságos.

4. Szabályozási megfelelőség elérése

Számos iparágra vonatkoznak a kiberbiztonsági szabályozási követelmények. A kockázatvállalási hajlandóság megértése segíthet abban, hogy megfeleljen ezeknek a követelményeknek, és megfeleljen a rendszerére vonatkozó vonatkozó előírásoknak.

Például, ha személyes adatokat kezel az egészségügyben, akkor olyan szabályozások vonatkozhatnak rád, mint az 1996-os egészségügyi biztosítás hordozhatóságáról és elszámoltathatóságáról szóló törvény (HIPAA). Ezen előírások betartása speciális előírásokat igényel kiberbiztonsági intézkedések, például adattitkosítás, hozzáférés-szabályozás, adatmentés és -helyreállítás, valamint incidensreagálási tervek.

A jogszabályi előírások be nem tartása pénzbírságot vonhat maga után. Tehát ha tudja, mekkora kockázatot hajlandó vállalni a rendszere a kiberbiztonság terén, akkor elkerülheti az esetleges szankciókat.

5. Kiberincidensek megelőzése

A kiberbiztonsági kockázatvállalási hajlandóság megértése és a kockázatok kezelése érdekében tett lépések csökkenthetik az adatszivárgás valószínűségét, és megőrizhetik hírnevét.

A kiberbiztonsági kockázati étvágy ismerete segíthet előnyben részesíteni azokat a biztonsági technikákat, amelyek megakadályozhatják az incidensek előfordulását. Ha például alacsony a kockázati étvágya, előnyben részesítheti a megelőző intézkedésekbe, például tűzfalakba és víruskereső szoftverekbe való befektetést, hogy csökkentse a kibertámadások valószínűségét.

Ha azonban nagyobb a kockázati étvágya, akkor előnyben részesítheti az incidens-elhárítási tervekbe, a biztonsági mentési és helyreállítási rendszerekbe, valamint a biztosításba való befektetést a támadás hatásainak mérséklése érdekében.

6. Felhasználói bizalom kialakítása

A hálózatot használó emberek tudni akarják, hogy Ön komolyan veszi a biztonságot. Ez nyilvánvaló a hatékony kockázatkezelési stratégiák végrehajtásában. Növelheti a felhasználók bizalmát, és kielégítőbb élményt kínálhat számukra, ha távol tartja őket a veszélytől.

A felhasználók bizalmának növelésének hatékony módja, ha megosztja a felhasználókkal az Ön által végrehajtott néhány intézkedést. Azáltal, hogy átlátható és világos kommunikációt nyújt a kiberbiztonsági álláspontjáról, bizalmat építhet a felhasználókkal, és bizonyíthatja, hogy komolyan veszi a biztonságot.

A kiberbiztonsági testtartás rendszeres tesztelése és értékelése szintén segíthet a bizalom kiépítésében. Ez lehetővé teszi, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a rendszer veszélyben lehet, és lépéseket tehet e biztonsági rések megszüntetésére. Azt is bizonyítja a felhasználók számára, hogy proaktívan védi adataikat, és csökkenti a kiberincidensek valószínűségét.

7. Működési leállás megelőzése

Kiberbiztonsági kockázati étvágyának megfelelő ismerete biztosítja a műveletek megszakítások nélküli folyamatosságát. Képes lesz azonosítani a potenciális fenyegetéseket, felmérni hatásukat, és megfelelő stratégiákat kidolgozni azok mérséklésére.

Ha méri kockázati étvágyát, azonosíthatja azokat a területeket, ahol fejlesztésre van szüksége. Ez segít erősebb védelmet kiépíteni, még a legkárosabb fenyegetésekkel szemben is.

Biztosítsa adatait frissített kiberkockázati étvágyával

Ahogy a kiberfenyegetések fejlődnek, fontos, hogy rendszeresen felülvizsgálja és frissítse kiberbiztonsági kockázati étvágyát. Ellenkező esetben sötétben fog működni.

Amikor adatainak fenyegetésekkel szembeni védelméről van szó, kulcsfontosságú annak ismerete, hogy mekkora kockázatot hajlandó vállalni. Hatékonyabban oszthatja el erőforrásait, és csökkentheti a kedvezőtlen események valószínűségét, ha kockázati étvágya alapján rangsorolja kiberbiztonsági erőfeszítéseit.