Az éghajlatváltozási válság és a kibertámadások növekedése összefonódik?

Bár elsőre nem tűnik nyilvánvalónak, az éghajlatváltozás és a kiberbiztonsági válság feltűnő hasonlóságot mutat. Mindkettő komoly fenyegetést jelent a szervezetekre és az egyénekre világszerte, és ha nem teszünk semmit, hogy megállítsák őket, a következmények javíthatatlanok lehetnek. Azonban ennél sokkal többről van szó.

A szélsőséges időjárási események, például tornádók, szökőárak és élelmiszer-problémák súlyos károkat okozhatnak a biztonsági infrastruktúrában, és növelhetik a sikeres kibertámadások kockázatát. Ugyanakkor a kiberbűnözők kihasználhatják ezeket az eseményeket, ha jótékonysági szervezeteknek adják ki magukat, és katasztrófák nyomán adományokat gyűjtenek. Ez lehetőséget ad számukra, hogy személyes információkat lopjanak el, és tudatlan áldozataikat személyazonosság-lopásban is kihasználják.

Úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás és a kiberbiztonsági válság a két legégetőbb probléma, amellyel a bolygó jelenleg szembesül. Bár különálló gondoknak tekinthetők, sok olyan terület van, ahol találkoznak és hatással vannak egymásra.

Az egyik módja annak, hogy a kiberbiztonság befolyásolja az éghajlatváltozást és növeli a globális felmelegedést, a tényleges számítástechnika, amely energiafogyasztással jár, és elősegíti a hőkibocsátást. Mivel még mindig nem tudunk elegendő megújuló energiát előállítani villamosenergia-igényeink kielégítésére, a számítástechnikában felhasznált energia továbbra is hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

Ugyanakkor az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események szabotálják a kiberbiztonsági erőfeszítéseket, hogy a felhasználók biztonságban legyenek a kiberbűnözéstől. Például egy hurrikán károsíthatja a kritikus biztonsági infrastruktúrát, és megzavarhatja azokat a szolgáltatásokat, amelyektől sok felhasználó függ, vagy további biztonsági rétegek nélkül hagyhatja őket. Ha az ellátási láncot sikeresen megtámadják, a kiberbűnözők manipulálhatják az egyébként megbízható szoftvereket, és ellophatják a szervezet érzékeny adatait. Ahogy az ellátási lánc támadásai egyre nőnek, a helyzet egyre rosszabb lesz.

Azok a szervezetek, amelyek rengeteg erőforrással és erős kiberbiztonsági képességekkel rendelkeznek, gyorsan képesek válaszolni ezekre a hirtelen kihívásokra anélkül, hogy biztonsági réseket hagynának, és ne tennék ki a felhasználókat a kiberhatásnak fenyegetések. Sok vállalat azonban nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal és kapacitással, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hatékonyan lépjenek fel katasztrofális időjárási események esetén, ami gyenge pontokat hagy maga után, amelyeket a hackerek kihasználhatnak.

Úgy tűnik, hogy a bolygónkat – és a kiberbiztonságunkat – fenyegető két fenyegetés együtt működik.

Milyen hatásai vannak az éghajlatváltozásnak a kiberbiztonságra?

Mivel elsődleges szempontunk a kiberbiztonság, merüljünk el mélyebben az éghajlatváltozásnak az összes online (és offline) tevékenységünk biztonságára gyakorolt ​​hatásaiban.

IT-infrastruktúra és extrém időjárási események

Ahogy az várható is, a szélsőséges időjárási események jelentős károkat okozhatnak a fizikai IT-infrastruktúrában, például adatközpontokban, szerverekben és más kritikus rendszerekben. Amellett, hogy internetkapcsolatot vagy más szolgáltatási zavart okoz, az informatikai infrastruktúra fizikai károsodása lehetőséget kínálhat a kiberbűnözők számára, hogy behatoljanak a szervezet rendszereibe. Ha megteszik, érzékeny adatokat lophatnak el profitszerzés céljából, és eközben elronthatják a szervezet hírnevét.

A zöldenergia-ipar a kiberbűnözők legfőbb célpontja

Az őt célzó kibertámadások számának növekedése az egyik legerősebb jele annak, hogy a zöldenergia-szektor növekszik. Ahogy a gazdasági tevékenységek gerincévé válnak, a megújuló energiarendszerek kezdenek vonzó célponttá válni mindenféle kiberbűnözők számára. Eközben az energiainfrastruktúra egyetlen meghibásodása katasztrofális következményekkel járó áramszünethez vezethet.

Például 2022-ben a Wall Street Journal beszámolt arról, hogy több németországi székhelyű szélenergia-vállalatot politikai indíttatású hackelési hullám sújtott, ami több ezer turbinát leállított. Ebben az esetben egy hackernek sikerült rosszindulatú programokat juttatnia az ipari berendezésekbe, és manipulálnia a gépeket. Ez azonban csak egy a sok mód közül, amellyel ezt az ágazatot szabotálni lehet.

Mivel ez az ágazat összetett és széles körben elterjedt infrastruktúrára támaszkodik, területének megóvása a kibertámadásoktól kihívást jelenthet.

Megújuló energia és az új kiberkockázatok növekedése

Ahogy a megújuló energiaipar bővül, úgy nőnek a kiberkockázatok is. Még a megújuló csavarok nélkül is az energiaipar a kiberbűnözők legfőbb célpontja, függetlenül attól, hogy zsarolóprogramokat telepíteni, minősített vagy más módon érzékeny adatokat lopni, vagy rendszereket szabotálni a leállításhoz erő. A zöld energiára való gyors átállás további biztonsági réseket hagyhat maga után a kiberbűnözők számára. És igen, a hackerek sokat tehetnek az adataiddal, tehát mindig célpont vagy!

Klímaváltozással kapcsolatos csalások

Nem állítjuk, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó tudomány átverés – távolról sem. Azokról a csalókról beszélünk, akik megpróbálják manipulálni a nyilvánosságot és profitot termelni azáltal, hogy a sürgősség érzését használják, ami olyan témákat követ, mint például az éghajlatváltozás.

Ezek a csalók gyakran hamis jótékonysági szervezeteket használnak, vagy valódi jótékonysági szervezetnek adják ki magukat, hogy kihasználják az emberek együttérzését és jótékonysági projektekre való adományozási vágyát. Még a Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) figyelmeztetést adott ki a nevüket illegálisan használó csalások miatt.

A pénz mellett sok csaló próbál személyes adatokra is rátenni a kezét, hogy azokat haszonszerzés céljából eladhassa, vagy más módon visszaélhessen velük.

Klímaválság és kiberbűnözés: Hogyan küzdhetünk le ezekkel az ikerfenyegetésekkel?

A technológia kritikus szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben azáltal, hogy támogatja a fenntartható társadalom megteremtéséhez szükséges infrastruktúra és rendszerek átalakítását. De a kiberfenyegetések leküzdéséhez többre lesz szükség, mint zöld energiára. Íme néhány módszer a kiberbiztonságot fenyegető kettős fenyegetés leküzdésére – a legjobb eredmény érdekében mind az ötöt együtt kell alkalmazni.

• Rendszeres kockázatértékelés: A potenciális fenyegetések megtalálása és azonosítása után a szervezet megfelelő választ adhat incidensre, és felkészült maradhat.
• Vészhelyzeti intézkedési tervek: A készenléti tervek elkészítésével a szervezetek biztosak lehetnek abban, hogy felkészültek az éghajlattal összefüggő esetleges zavarokra és katasztrófákra, miközben elkerülik a kiberbűnözőket.
• Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek tudatosítása: A figyelemfelkeltő kampány és a tényleges képzés összekapcsolása a kiberbiztonság kultúráját teremtheti meg.
• Technikai beruházások: Ezeknek a kiberbiztonsági technológiai megoldásoknak kezelniük kell az éghajlattal kapcsolatos kiberkockázatokat, miközben csökkentik az energiafogyasztást.
• Tartsa lépést a technológiai trendekkel: Célszerű figyelemmel kísérni az új technológiákat, amelyek fokozhatják a kiberbiztonságot és csökkenthetik a kiberkockázatokat.

Ha tenni szeretne valamit bolygója érdekében, de nem tudja, hol kezdje, javasoljuk, hogy nézze meg alkalmazások, amelyek segíthetnek csökkenteni szénlábnyomát.

A Jövőbe tekintve

A nap végén, míg a kiberbiztonság új megközelítése nem tudja eltörölni az éghajlatváltozás következményeit, megfelelő intézkedéseket alkalmazhat és mérsékelheti a szervezeteket, egyéneket és a társadalmat ért károkat, mint a egész.

Talán még lassíthatja is a globális felmelegedés előrehaladását, és megvonhatja a kiberbűnözők lehetőségét, hogy kihasználják a klímaváltozás okozta káoszt.