Mindannyian az alkalmazásfejlesztőktől függünk, hogy megteszik a szükséges lépéseket adataink biztonsága érdekében.
Az alkalmazásbiztonság az a folyamat, amely megerősíti mobil- és webalkalmazásait a kiberfenyegetésekkel és sebezhetőségekkel szemben. Sajnos a fejlesztési ciklusban és a műveletekben fellépő problémák kibertámadásoknak tehetik ki a rendszert.
Proaktív megközelítés alkalmazása a lehetséges alkalmazási kihívások azonosítására javítja az adatbiztonságot. Melyek a leggyakoribb kihívások, és hogyan lehet ezeket megoldani?
1. Nem megfelelő hozzáférés-szabályozás
Hogyan hozzáférést biztosít a felhasználóknak az alkalmazáshoz meghatározza, hogy milyen típusú emberek foglalkozhatnak az Ön adataival. Számítson a legrosszabbra, amikor a rosszindulatú felhasználók és vektorok hozzáférnek érzékeny adataihoz. A hozzáférés-szabályozás megvalósítása hiteles módja annak, hogy minden bejegyzést hitelesítési és engedélyezési biztonsági mechanizmusokkal ellenőrizzünk.
Különféle hozzáférés-vezérlések állnak rendelkezésre a felhasználók rendszerhez való hozzáférésének kezelésére. Ide tartoznak a szerepalapú, kötelező, diszkrecionális és attribútum-hozzáférési vezérlők. Minden kategória kezeli, hogy az adott felhasználók mit tehetnek, és meddig juthatnak el. Ugyancsak elengedhetetlen a legkisebb jogosultságokkal rendelkező hozzáférés-vezérlési technika alkalmazása, amely biztosítja a felhasználók számára a szükséges minimális hozzáférési szintet.
2. Hibás konfigurációs problémák
Az alkalmazás funkcionalitása és biztonsága a konfigurációs beállítások melléktermékei – a kívánt teljesítményt elősegítő különböző összetevők elrendezése. Minden funkciószerepnek van egy meghatározott konfigurációs beállítása, amelyet a fejlesztőnek követnie kell, hogy ne tegye ki a rendszert technikai hibáknak és sebezhetőségeknek.
A biztonsági hibás konfigurációk a programozás kiskapuiból származnak. A hibák a forráskódból vagy az alkalmazás beállításaiban szereplő érvényes kód félreértelmezéséből származhatnak.
A nyílt forráskódú technológia növekvő népszerűsége leegyszerűsíti az alkalmazások beállításait. Módosíthatja a meglévő kódot igényei szerint, így időt és erőforrásokat takaríthat meg, amelyeket egyébként a semmiből származó munkával töltene. A nyílt forráskód azonban hibás konfigurációs problémákat okozhat, ha a kód nem kompatibilis az eszközzel.
Ha a semmiből fejleszt egy alkalmazást, alapos biztonsági tesztelést kell végeznie a fejlesztési ciklusban. Ha pedig nyílt forráskódú szoftverekkel dolgozik, futtassa le a biztonsági és kompatibilitási ellenőrzéseket az alkalmazás elindítása előtt.
3. Kódinjekciók
A kódbefecskendezés rosszindulatú kód beszúrása az alkalmazás forráskódjába, hogy megzavarja az eredeti programozást. Ez az egyik módja annak, hogy a kiberbűnözők feltörjék az alkalmazásokat azáltal, hogy megzavarják az adatfolyamot, hogy érzékeny adatokat kérjenek le, vagy eltérítsék az irányítást a jogos tulajdonostól.
Az érvényes injekciós kódok generálásához a hackernek azonosítania kell az alkalmazás kódjainak összetevőit, például az adatkaraktereket, a formátumokat és a kötetet. A rosszindulatú kódoknak legitimnek kell kinézniük ahhoz, hogy az alkalmazás feldolgozhassa őket. A kód létrehozása után gyenge támadási felületeket keresnek, amelyeket kihasználva beléphetnek.
Az alkalmazás összes bevitelének érvényesítése segít megelőzni a kódbefecskendezést. Nemcsak az ábécéket és a számokat, hanem a karaktereket és szimbólumokat is ellenőrzi. Hozzon létre egy engedélyezőlistát az elfogadható értékekről, így a rendszer visszaveri azokat, amelyek nem szerepelnek a listán.
4. Nem megfelelő láthatóság
Az alkalmazást ért támadások többsége sikeres, mert Ön nem ismeri őket, amíg meg nem történik. Az a behatoló, aki többször próbál bejelentkezni a rendszerébe, kezdetben nehézségekbe ütközhet, de végül bejuthat. Korai észleléssel megakadályozhatta volna, hogy belépjenek a hálózatba.
Mivel a kiberfenyegetések egyre összetettebbek, csak annyit lehet manuálisan észlelni. Az alkalmazáson belüli tevékenységek nyomon követésére szolgáló automatizált biztonsági eszközök alkalmazása kulcsfontosságú. Ezek az eszközök mesterséges intelligenciát használnak a rosszindulatú tevékenységek és a jogszerű tevékenységek megkülönböztetésére. Emellett riasztást adnak a fenyegetésekről, és gyors reagálást kezdeményeznek a támadások visszaszorítására.
5. Rosszindulatú robotok
A robotok fontos szerepet játszanak olyan technikai szerepek ellátásában, amelyek kézi végrehajtása hosszú ideig tart. Az egyik terület, amelyben a legtöbbet segítik, az ügyfélszolgálat. A gyakran ismételt kérdésekre válaszolnak úgy, hogy privát és nyilvános tudásbázisokból keresnek információkat. De fenyegetést jelentenek az alkalmazások biztonságára is, különösen a kibertámadások elősegítésében.
A hackerek rosszindulatú robotokat telepítenek különféle automatizált támadások végrehajtására, mint például több spam e-mail küldése, több bejelentkezési hitelesítő adat megadása egy bejelentkezési portálon és a rendszerek rosszindulatú programokkal való megfertőzése.
A CAPTCHA alkalmazása az alkalmazásban az egyik leggyakoribb módja a rosszindulatú robotok megelőzésének. Mivel ez megköveteli a felhasználóktól, hogy az objektumok azonosításával igazolják, hogy emberek, a robotok nem tudnak belépni. A megkérdőjelezhető hírnévvel rendelkező tárhely- és proxyszerverekről érkező forgalmat feketelistára is helyezheti.
6. Gyenge titkosítás
A kiberbűnözők kifinomult eszközökhöz férnek hozzá a hackeléshez, így az alkalmazásokhoz való jogosulatlan hozzáférés nem lehetetlen feladat. A biztonságot túl kell vinnie a hozzáférési szinteken, és egyénileg védenie kell eszközeit olyan technikákkal, mint a titkosítás.
A titkosítás az egyszerű szöveges adatokat titkosított szöveggé alakítja amelynek megtekintéséhez visszafejtő kulcs vagy jelszó szükséges. Miután titkosította adatait, csak a kulccsal rendelkező felhasználók férhetnek hozzá. Ez azt jelenti, hogy a támadók még akkor sem láthatják vagy olvashatják az Ön adatait, ha lekérik azokat a rendszeréről. A titkosítás nyugalmi és átviteli állapotban egyaránt megvédi adatait, így hatékonyan megőrzi mindenféle adat integritását.
7. Rosszindulatú átirányítások
Az alkalmazások felhasználói élményének javításához hozzátartozik a külső oldalakra történő átirányítás, így a felhasználók a kapcsolat megszakítása nélkül folytathatják online útjukat. Amikor a hiperhivatkozású tartalomra kattintanak, megnyílik az új oldal. A fenyegetés szereplői kihasználhatják ezt a lehetőséget, hogy átirányítsák a felhasználókat csalárd oldalaikra adathalász támadásokkal, például fordított lapozással.
A rosszindulatú átirányítások során a támadók klónozzák a törvényes átirányítási oldalt, így nem gyanakodnak szabálytalanságra. A gyanútlan áldozat megadhatja személyes adatait, például bejelentkezési adatait a böngészés folytatásához.
A noopener parancsok végrehajtása megakadályozza, hogy az alkalmazás feldolgozza a hackerek érvénytelen átirányításait. Amikor a felhasználó egy legitim átirányítási hivatkozásra kattint, a rendszer létrehoz egy HTML engedélyezési kódot, amely a feldolgozás előtt érvényesíti azt. Mivel a csalárd linkek nem rendelkeznek ezzel a kóddal, a rendszer nem dolgozza fel őket.
8. Lépést tartva a gyors frissítésekkel
A dolgok gyorsan változnak a digitális térben, és úgy érzi, mindenkinek fel kell zárkóznia. Alkalmazásszolgáltatóként tartozol felhasználóinak, hogy a legjobb és legújabb szolgáltatásokat nyújtsa számukra. Ez arra készteti, hogy összpontosítson a következő legjobb szolgáltatás kifejlesztésére és kiadására anélkül, hogy megfelelően figyelembe venné a biztonsági vonatkozásait.
A biztonsági tesztelés a fejlesztési ciklus egyik olyan területe, amelyet nem szabad elsietni. Amikor ugrik a fegyvert, megkerüli azokat az óvintézkedéseket, amelyek megerősítik az alkalmazása és a felhasználók biztonságát. Másrészt, ha úgy szánja az időt, ahogy kell, versenytársai lemaradhatnak.
A legjobb megoldás, ha megtalálja az egyensúlyt az új frissítések fejlesztése és a tesztelésre fordított túl sok idő elkerülése között. Ez magában foglalja a lehetséges frissítések ütemezésének elkészítését, elegendő idővel a tesztelésre és a kiadásokra.
Alkalmazása nagyobb biztonságban van, ha megvédi a gyenge pontjait
A kibertér csúszós lejtő a jelenlegi és újonnan megjelenő fenyegetésekkel. Az alkalmazás biztonsági kihívásainak figyelmen kívül hagyása katasztrófa receptje. A fenyegetések nem szűnnek meg, hanem akár lendületet is kaphatnak. A problémák azonosítása lehetővé teszi a szükséges óvintézkedések megtételét és a rendszer jobb biztonságát.
