Amikor először vásárol alaplapot, a specifikációk és a feltételek mind zavarónak tűnhetnek. ATX vagy Mini ATX kell? Milyen típusú aljzatra van szüksége? Hány RAM slot szükséges?

Az alaplap vásárlásának azonban nem kell zavarba hoznia, és elmagyaráztunk tíz legfontosabb alaplap-specifikációt, amellyel valószínűleg találkozni fog.

1. Formafaktor

A alaplap alaktényezője az alaplap fizikai méreteire és elrendezésére utal. Meghatározza a tábla méretét és alakját, befolyásolja, hogyan illeszkedik a számítógép házába, és hány további alkatrészt tud elhelyezni. A leggyakoribb alaktényezők az ATX, a Micro ATX és a Mini ITX.

A kép forrása: Kozuch/Wikimédia

Az ATX alaplap, amely a legnagyobb a három közül, általában több RAM-helyet, több PCIe bővítőkártyát és több bemeneti/kimeneti csatlakozót tartalmaz. A Micro ATX az ATX kicsinyített változata, jellemzően kevesebb bővítőhelyet tartalmaz, a Mini ITX pedig még kisebb. A választás során figyelembe kell venni a számítógép házának méretét, valamint a telepíteni kívánt alkatrészek számát és típusát.

instagram viewer

2. Aljzat típusa

A CPU-foglalat az alaplap kritikus eleme, mivel ez határozza meg, hogy milyen típusú CPU-t telepíthet. Meg kell egyeznie a választott CPU típusával, ami azt jelenti, hogy az Intel CPU-k bizonyos Intel-kompatibilis foglalatokhoz, míg az AMD CPU-k bizonyos AMD-kompatibilis foglalatokhoz illeszkednek.

Például az Intel legújabb, 12. és 13. generációs CPU-i az LGA 1700 foglalatot, míg az AMD legújabb CPU-i az új Socket AM5-öt használják.

Alaplap vásárlása előtt ellenőrizze a CPU által használt aljzatot. Egy gyors internetes keresés a „[a CPU neve] foglalattípus” kifejezésre megmutatja, mire van szüksége.

3. Lapkakészlet

Az alaplap lapkakészlete hatékonyan összekapcsolja az összes többi hardverelemet, de azt is meghatározza, hogy hányat Az alaplap USB-portjai, az adatátvitel gyorsasága, valamint az egyéb hardverek száma és teljesítménye alkatrészek.

Továbbá, a különböző lapkakészletek különböző CPU-modelleket támogatnak, memóriatípusok és tárhely.

Tudom; kicsit zavarosan hangzik az egész. De a nagyobb CPU-gyártók, az Intel és az AMD egy praktikus betűs sémára bontják az alaplapi lapkakészleteket:

AMD

  • A: Az AMD belépőszintje, pénztárcabarátabb alaplapok. Például A620.
  • B: Mainstream alaplapok komolyabb felhasználóknak. Például B650.
  • x: Csúcskategóriás alaplapok nagy teljesítményű munkaállomások és rajongók számára. Például X670.

Intel

  • H: Az Intel belépő szintű, pénztárcabarátabb alaplapjai. Például a H610 (az írás idején nincs belépő szintű H710 alaplapi lapkakészlet).
  • B: Mainstream alaplapok komolyabb felhasználóknak. Például B760.
  • Z: Csúcskategóriás alaplapok nagy teljesítményű munkaállomások és rajongók számára. Például a Z790.
  • x: Az Intel legmagasabb teljesítményszintje, kizárólagos használatra Intel Extreme hardverrel.

Egy tipikus ökölszabály az, hogy minél magasabb a betű, annál nagyobb a teljesítmény és a magasabb specifikációk.

4. RAM bővítőhelyek

Az alaplap RAM (random access memory) bővítőhelyei határozzák meg, hogy az alaplap mennyi és milyen típusú RAM-ot tud támogatni. A legtöbb alaplap két és nyolc közötti RAM-al rendelkezik.

5. RAM típusa

A RAM bővítőhelyekkel együtt erre is szüksége lesz megértse, milyen típusú RAM-ot igényel az alaplap. Nem, ez nem olyan memóriamárka, mint a Kingston vagy a HyperX. A RAM típusa a használt RAM generációjára utal, ami viszont meghatározza a memória teljesítményét.

A legtöbb modern alaplap támogatja a DDR4 vagy DDR5 RAM-ot, ez utóbbi a jelenlegi fogyasztói RAM generáció.

  • DDR4: A 2014-ben bemutatott DDR4 a DDR RAM negyedik generációja. Magasabb modulsűrűséget és alacsonyabb feszültségigényt kínál, mint elődje, a DDR3, ami alacsonyabb energiafogyasztást és nagyobb teljesítményt eredményez. A legnagyobb megvásárolható RAM-modul 64 GB, de a legtöbb fogyasztói RAM 32 GB-os.
  • DDR5: A DDR4 utódját, a DDR5-öt úgy tervezték, hogy még nagyobb teljesítményt és hatékonyságot nyújtson. Nagyobb kapacitást, gyorsabb memóriát, jobb energiahatékonyságot és nagyobb egyedi modulokat kínál. A legnagyobb DDR5 RAM modul 512 GB-os, ami a fogyasztói hardverek számára nem praktikus.

Az alaplapi lapkakészletekhez és más hardverekhez hasonlóan megbizonyosodhat arról, hogy milyen típusú memóriára van szüksége, ha internetes keresést végez a „[az alaplap neve] típusú ram” kifejezésre.

6. Tároló csatlakozók

Az alaplapok különféle csatlakozókkal is rendelkeznek a tárolóeszközökhöz.

Kép forrása: BLKstudio/Shutterstock

A SATA (Serial ATA) portok a hagyományos HDD-k (merevlemez-meghajtók) és az SSD-k (szilárdtest-meghajtók) csatlakoztatására szolgálnak, míg az M.2-es foglalatok az NVMe SSD-khez, amelyek gyorsabbak, mint a SATA SSD-k. A csatlakozók száma és típusa befolyásolhatja a tárolóeszközök kiválasztását és a rendszer adatolvasási/írási sebességét.

A tárolócsatlakozók számát a választott alaplapi lapkakészlet határozza meg (lásd a harmadik szakaszt, Chipset).

7. Portok

Az alaplap portjai (szintén a lapkakészlet határozza meg!) az USB, Ethernet, HDMI, DisplayPort, audio és egyéb be- és kimenetek.

Alaplap vásárlásakor érdemes átgondolni a szükséges portok számát és a rendelkezésre álló legújabb szabványokat.

A kép forrása: Jhet Borja

Íme egy rövid összefoglaló azokról az általános alaplapi portokról, amelyekre valószínűleg szüksége van, és amelyekre szüksége van:

  • USB, USB-A és USB-C portok keverékével
  • DisplayPort
  • HDMI
  • VGA
  • Ethernet
  • SATA portok
  • M.2 portok
  • Audio bemenetek

A fent említett portok némelyike ​​beépül az alaplapba. Egyes portok azonban dedikált grafikus feldolgozó egységet (GPU) igényelnek, különösen a videó bemenetek és kimenetek.

8. PCI Express bővítőhelyek

A PCI Express (PCIe) bővítőhelyek olyan nagy sebességű interfészek, amelyek lehetővé teszik az alaplap kommunikációját különféle hardvereszközök a számítógépben, beleértve a grafikus kártyát, a hangkártyát, a hálózati kártyát és egyebeket.

A kép forrása: Martinho Smart/Shutterstock

A slotok többféle méretben kaphatók, jellemzően x1, x4, x8 és x16, ahol a szám a nyílásban lévő adatsávok számát jelöli. Minél több sáv, annál gyorsabban haladhatnak az adatok oda-vissza a készülék és az alaplap között. Például egy PCIe x16 bővítőhelyet általában grafikus kártyákhoz használnak, mivel nagy sávszélességet igényelnek.

A PCIe bővítőhelyeknek különböző verziói is léteznek: 1.0, 2.0, 3.0, 4.0 és 5.0. Mindegyik verzió megduplázza a az előző verzió sávszélessége, ami azt jelenti, hogy a PCIe 3.0 x16 slot duplája a PCIe 2.0 sávszélessége x16 foglalat. Ez azért fontos, mert befolyásolja, hogy milyen gyorsan lehet adatokat továbbítani a számítógép összetevői között.

A PCIe bővítőhelyek egyik legfontosabb jellemzője a visszafelé kompatibilitás. Például egy PCIe 3.0 kártya behelyezhető egy PCIe 4.0 foglalatba, és működni fog, bár lassabb PCIe 3.0 sebességgel. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha PCIe 4.0 kártyát helyez be a PCIe 3.0 nyílásba.

Az összeépítés megtervezésekor alapvető fontosságú, hogy tisztában legyen az alaplapon lévő PCIe bővítőhelyek számával, méretével és verziójával, hogy az megfeleljen a jelenlegi és a jövőbeli bővítési igényeknek.

9. Tápcsatlakozók

Az alaplapokhoz tápcsatlakozók szükségesek a tápegységről (PSU) a működéshez. Az alaplapon általában két fő tápcsatlakozó található:

  • A 24 tűs ATX tápcsatlakozó a fő tápcsatlakozó, amely magát az alaplapot szolgáltatja.
  • 8 vagy 4 tűs EPS csatlakozó, amely kifejezetten a CPU tápellátását biztosítja.

Egyes csúcskategóriás alaplapok, különösen azok, amelyeket túlhúzásra terveztek, további 4 vagy 8 tűs tápcsatlakozóval is rendelkezhetnek, hogy extra stabilitást biztosítsanak a CPU számára.

Az alaplapon kívül az energiaigényes alkatrészek, például a grafikus feldolgozó egységek (GPU-k) is közvetlenül a tápegységtől igényelnek áramot. Sok GPU-hoz egy vagy két tápcsatlakozó szükséges, jellemzően 6 vagy 8 tűs csatlakozók, vagy a kettő kombinációja.

10. Alaplap tulajdonságai

Az utolsó specifikációk, amelyekre figyelni kell, néhány extrát tartalmaznak, mint például az integrált Wi-Fi, a beépített Bluetooth, a kiváló minőségű hang és így tovább.

Ezen funkciók közül sok később dongként vagy adapterként is hozzáadható, ha nem szeretne olyan alaplapot vásárolni, amely integrálja őket. Például megteheti vegyél egy Bluetooth-kulcsot Bluetooth-kapcsolat hozzáadásához.

Az alaplap egyik praktikus funkciója azonban a diagnosztikai LED-ek vagy a számozott digitális kijelző. A fedélzeti diagnosztikai lehetőség hihetetlenül hasznos, ha valami elromlik, ami időről időre megtörténik.

Vásároljon alaplapot bizalommal

Az alaplap vásárlása zavaró lehet, ha még soha nem csinálta. Számos kifejezés és specifikáció létezik, és megérteni, mire van szüksége, elsöprő lehet.

A legfontosabb, hogy ne siettessük. Szánjon rá időt, vizsgálja meg az alaplap minden elemét, és győződjön meg arról, hogy az igényeinek megfelelő alaplapot vásárol.