Miért jelentenek komoly kiberbiztonsági kockázatokat a cápák (igen, cápák)

Bármilyen meglepőnek tűnik is, a cápák feltűnést keltettek a kiberbiztonság világában azzal, hogy belekóstoltak víz alatti internetkábeleinkbe. Kiderült, hogy nem csak a szárazföldi kiberbűnözőkkel csapunk össze, hanem éles fogú társaikkal is a tenger alatt.

Készüljön fel tehát arra, hogy meglovagoljon velünk egy kiberhullámot, miközben belenézünk a szokatlan gyanúsítottak pofátlan kalandjaiba, akik megzavarják online kapcsolatainkat. Ez nem a tipikus internetkábel-szabotázs, hanem az általunk cápáknak nevezett uszonyos hacktivisták mélytengeri trükkjei.

Komolyra fordítva a szót, bár ezeknek a hatalmas tengeri lényeknek furcsa szokásuk van a víz alatti kábeleken kapkodni, ők kevésbé komoly veszélyt jelentenek rájuk, mint mi.

A valószínűtlen kapcsolat a cápák és a kiberbiztonság között

A víz alatti világ hatalmas és hemzseg az élettől, és a cápák, mint az óceán csúcsragadozói, figyelmet és félelmet keltenek. Sajnos a zsákmánykeresésük váratlan találkozásba vezet az óceán fenekén áthaladó optikai kábelekkel.

Az első szilárd bizonyítékot a cápák száloptikai kábelek iránti furcsa vonzalmára 1985-ben találták, amikor cápafogakat találtak egy kísérleti adatsorba ágyazva a Kanári-szigeteken. Később ugyanebben az évben a cápaharapások négy kábelszakasz meghibásodását okozták az Atlanti-óceánban, és elgondolkodtattunk e bizarr viselkedés okán.

Egy másik hírhedt eset, amikor cápák befolyásolták a digitális kommunikációt Afrika partjainál, ahol egy sor internetkimaradás zavarba hozta a hálózatmérnököket. A gondos vizsgálat során a cápákat valószínűtlen tettesnek találták, és átvágtak a tenger alatti kábeleken, így az egész terület internet-hozzáférés nélkül maradt.

Csak több hasonló elképesztő incidens után kezdték el látni a hálózati mérnökök a furcsa kapcsolatot a cápák, az internetkapcsolat elvesztése és a további kiberbiztonsági aggályok között. Az ilyen incidensek számának növekedése rámutatna digitális infrastruktúránk sebezhetőségére, ahol még a leginkább a kiszámíthatatlan tényezők súlyosan veszélyeztethetik a kiberbiztonsági rendszereket, és megnyithatják az ajtót a kibertámadások és adatok előtt jogsértéseket.

Miért jelent kiberbiztonsági kockázatot az internetkimaradás?

Az internetkapcsolat elvesztése nemcsak árnyékot vet digitális életünkre, hanem számos meglepő kiberbiztonsági kockázatot is teremthet. Amint egy cápatámadás digitális sötétségbe süllyeszt egy régiót, ez a hirtelen áramszünet a kiberbűnözők előtt a lehetőségek világát nyitja meg.

A legnagyobb kockázatnak azok a vállalkozások és szervezetek vannak kitéve, amelyek napi tevékenységük során nagymértékben támaszkodnak az internetre. Stabil kapcsolat nélkül a kritikus biztonsági rendszerek működésképtelenné válhatnak, így ki vannak téve a potenciális biztonsági réseknek. Hasonlóan ezekhez az opportunista ragadozókhoz, a kiberbűnözők is boldogulnak az ilyen jellegű káoszban és zavarodottságban incidenseket, kihasználva a meggyengült védelmet, hogy támadásokat hajtsanak végre vállalkozások és magánszemélyek ellen hasonló.

Ezenkívül az internetkapcsolat elvesztése akadályozhatja a kommunikációt és a koordinációt a biztonsági csapat között, külső biztonsági szolgáltatók, sőt a bűnüldözés is lelassítják a kiberfenyegetésekre adott válaszaikat. Ráadásul az internet nélkül azok az egyének, akiknek bizalmas adatait egy jogsértés során feltörték, nem biztos, hogy azonnal értesülnek erről, így ki vannak téve a csalásnak. és adathalász kísérletek.

Ráadásul az internet-hozzáférés elvesztése bizonytalanságot és pánikot kelthet a felhasználók körében. Ha nem tudják megerősíteni a webhelyek vagy e-mailek hitelességét, az emberek rosszindulatú sémák áldozataivá válhatnak, és akaratlanul is megoszthatnak bizalmas adatokat a kiberbűnözőkkel. Ugyanígy a stabil internetkapcsolat hiánya is termékeny talajt teremthet a téves információk terjedéséhez, amely tovább tévesztheti a felhasználókat.

2014-ben egy vírusos videó A Google víz alatti kábele elleni cápatámadás miatt a Google-t visszaharapja azáltal, hogy a Csendes-óceánon átnyúló kábeleit cápaellenes acélpáncélzattal burkolja (a Az őrző). Ugyanakkor a környezetvédők megosztották aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy ez a tenger alatti infrastruktúra hogyan jelenthet veszélyt a vízi állatokra – elvégre nem csak a mi biztonságunkról van szó.

Ha kíváncsi arra, hogy a környezethez való hozzáállásunk hogyan vált ki kibertámadásokat, érdemes megvizsgálnia az éghajlatváltozás és a kiberfenyegetések közötti kapcsolat.

Miért szeretik a cápák a száloptikai kábeleket?

Ellentétben néhány cápamozdulattal (igen, téged nézünk, Jaws 2), a cápák nem eszik meg a kábeleket, mert a kábelek nem részei a cápák étrendjének. Mivel a cápák kíváncsi lények, néha saját ragadozó ösztöneik áldozataivá válnak, amikor optikai kábelekkel szembesülnek. Érzékeny érzékszerveik, mint például az elektroreceptorok és az oldalvonalak, összetéveszthetik az e kábelek által kibocsátott elektromágneses jeleket zsákmányaik jeleivel, és rávehetik őket, hogy harapjanak. Sajnos számunkra ezek a váratlan találkozások zavarokat okozhatnak az internetkapcsolatban.

Ezek a hatalmas tengeri lények még lenyűgöző vadászati ​​képességeik ellenére is áldozatul eshetnek a bonyolultságnak modern technológia, megmutatva nekünk, hogy a természeti világ és a digitális világ néha meglepő módon ütközik módokon.

Egyébként miért mennek az internetkábelek az óceán alá?

Tengeralatti kommunikációs kábelek keresztezik az óceán fenekét azzal a céllal, hogy összekapcsolják a világot és lehetővé tegyék a következetes globális kommunikációt. A kapcsolódásnak ez a megközelítése nagyobb irányítást kínál, és biztonságosabb útvonalat jelent a kontinensek közötti adatkommunikációhoz. Ellentétben műhold alapú társaikkal, amelyek a késleltetés és a jelinterferencia áldozataivá válnak, A tenger alatti kábelek kiváló adatsebességet és alacsonyabb késleltetést biztosítanak, ami tökéletes jelöltté teszi őket ez a feladat.

Bár az ötlet, hogy internetkábeleket fektessünk a tenger alá, elsőre különösnek tűnhet, technikai szempontból meglehetősen praktikus. Mélyen a tenger alatt a kábelek védve vannak az olyan földi fenyegetésektől, mint a szárazföldi konfliktusok, az építkezési balesetek és a legtöbb szélsőséges időjárási esemény. Sőt, maga az óceán puszta mérete akadálytalan kábelútvonalakat tesz lehetővé, és csökkenti a pusztító emberi tevékenységek kockázatát. Mélyen az óceán feneke alá temetve vagy tartós páncélzattal bélelve ezek a kábelek képesek ellenállni a külső erőknek, és stabil internetkapcsolatot biztosítanak.

A tenger alatti kommunikációs kábelek megközelítése azonban néhány kihívással jár, beleértve a tengeri élőlényekkel való közeli találkozást – nos, főleg a cápákkal.

Kell-e aggódnunk az internetes infrastruktúra cápák elleni védelméért?

Mivel a cápákkal fertőzött területek viharos vizein való áthaladás trükkös lehet, felmerül a kérdés, teszünk-e eleget az internetes infrastruktúra cápavédelméért? Tekintettel az óceán nagyszerűségére és a benne megbúvó csúcsragadozók populációjára, ez a feladat korántsem egyszerű. A leleményes kutatók és a technológiához értő mérnökök mégis belemerülnek ebbe a kihívásba, és olyan technikákat kutatnak, amelyek segítségével megóvhatják a tenger alatti kábeleket anélkül, hogy károsítanák a tengeri ökoszisztémát.

Miután a tenger alatti kábeleket Kevlár-szerű bevonattal erősítették meg, hogy megakadályozzák a káros cápaharapásokat, a Google azóta kevesebb ilyen esetet látott. Azonban bár a kábelvágó cápák jobb történetet nyújtanak, nem ők a fő bűnösök a legtöbb kábelhibáért.

Szerint a Nemzetközi Kábelvédelmi Bizottság (ICPC) szerint a legtöbb kábelhiba emberi tevékenységnek tudható be, akár hajóhorgonyok, akár tenger alatti kábeleket véletlenül elkapó halászhálók okozzák. Tehát amellett, hogy a kiberbiztonsági lánc leggyengébb láncszeme, a kábelekre is nagyobb veszélyt jelentünk, mint a természeti katasztrófák (például földrengések, vízfolyások, tenger alatti földcsuszamlások és erős árapály-áramok) és a cápák együttvéve.

Végül is, bár aggódnunk kell az internetes infrastruktúra megerősítése miatt, a cápavédelem csak egy kis része a problémának. Ebben nagyobb szerepet játszunk, mint a rossz hírű nagy halak, és az ember alkotta hálózatok és a természet harmóniájára való törekvés egy másik felelősségünk.

Nagyobb kábelekre lesz szükségünk

A kiberbiztonság kolosszális óceánjában még egy kis cápa is nagy feltűnést kelthet. Internetkábeleink megóvása ezektől a víz alatti csodáktól készenléti gondolkodást és néhány komolyan nagy kábelt igényel. De ne féljen, bár a cápák haraphatnak, megvan a megabájt, hogy távol tartsuk őket.