Ha többet szeretne tudni az init rendszerekről, fontos, hogy először megértse a systemctl és a service parancsokat, valamint a mögöttes különbségeket.
Kulcs elvitelek
- A Linux szolgáltatás és systemctl parancsai létfontosságúak és rendkívül hasonlóak, a systemctl pedig sokoldalúbb és erősebb parancs.
- Mind a szolgáltatás, mind a systemctl lehetővé teszi a felhasználók számára a rendszerszolgáltatások konfigurálását és interakcióját, de ezek különböző inicializálási rendszerekhez tartoznak (SysVinit és systemd).
- A szolgáltatás az /etc/init.d fájl inicializálási rendszerfájljain működik, míg a systemctl a /lib/systemd fájlokkal működik. Mindkét parancs megismerése fontos a rendszerszolgáltatások hatékony kezeléséhez.
A service és a systemctl egyaránt létfontosságú és rendkívül hasonló parancsok a Linuxban. Annyira hasonlóak, hogy könnyű elgondolkodni azon, hogy egyáltalán milyen különbségek vannak közöttük – és hogy felcserélhető-e a két parancs.
A szolgáltatás és a systemctl részletesebb részleteinek ismeretében zökkenőmentesen dolgozhat velük.
Mi a szolgáltatásparancs a Linuxban?
Linuxban a service parancs egy burkoló szkript, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a rendszerszolgáltatások egyszerű konfigurálását és interakcióját. Megelőzi a systemd-et, és elsősorban a benne található szkriptekkel működik /etc/init.d.
Annak ellenére, hogy a systemctl túlszárnyalta a szolgáltatás korábbi jelentőségét, továbbra is releváns marad számos régi funkció révén.
A kapcsolódó inicializálási rendszerek – a SysVinit a systemd-re – közötti váltás ellentmondásos volt, de az eredeti inicializálási rendszer működésével szembeni növekvő kihívások szükségessé tették.
A systemd párhuzamosan indítja el a szolgáltatásokat a soros szekvencia helyett, így a rendszerindítási ideje gyorsabb, mint a SysVinit – és valamivel kifinomultabb vezérlést kínál rendszerdémonok a parancssori felületen (CLI) keresztül.
Mi a systemctl parancs Linuxban?
A szolgáltatáshoz hasonlóan a systemctl is egy hihetetlenül sokoldalú parancs, amely lehetővé teszi a szolgáltatások engedélyezése, újratöltése, elindítása, leállítása és állapotának ellenőrzése fut a Linux rendszeren.
A systemctl könnyen használható és hatékony interfészként szolgál a fájlok konfigurálásához a systemd-ben – például csak egy-két parancsra van szükség egy szolgáltatás letiltásához rendszerindításkor a systemctl használatával.
A systemctl visszafelé kompatibilis a SysVinit inicializálási rendszerrel, amelyet elsősorban a szolgáltatással használnak. A systemctl nem a szolgáltatás közvetlen utódja, de sokkal sokoldalúbb a rendszerszolgáltatások kezelésére kínált eszközök tekintetében.
Akár egy vagy két sorban is végrehajthat olyan feladatokat, mint egy szolgáltatás maszkolása vagy letiltása.
A szolgáltatás és a rendszerctl közötti különbségek
szolgáltatás és rendszerctl nagyrészt ugyanazt a célt szolgálják. A köztük lévő sok hasonlóság szándékosan került beillesztésre, hogy lehetővé tegye a felhasználók számára a zökkenőmentes átmenetet a szolgáltatásról a systemctl-re.
Azonban van néhány különbség a kettő között, amelyekkel tisztában kell lennie, amikor elkezd dolgozni az inicializálási rendszerrel Linuxon.
1. Különböző Init rendszerek
A szolgáltatás és a systemctl közötti legjelentősebb különbség az, hogy különböző inicializálási rendszerekhez tartoznak. A szolgáltatás a SysVinithez (System V Init) tartozik, más néven a klasszikus Linux inicializálási folyamat.
A systemctl a systemd-hez tartozik, a SysVinit és a számos Linux rendszeren használt modern inicializálási folyamat utódjához.
Mivel a szolgáltatás és a systemctl különböző inicializálási folyamatok részét képezik, különböző könyvtárakban lévő inicializálási rendszerfájlokon működnek. A szolgáltatás a ben található inicializálási rendszerfájlokkal működik /etc/init.d, míg a systemctl a ben található inicializálási rendszerfájlokkal működik /lib/systemd.
Általánosságban elmondható, hogy az inicializálási rendszer, amellyel az azonnali Linux-telepítéseknél találkozni fog, systemd – ezért érdemes megismerkednie a systemctl használatával a vele való interakcióhoz.
Ha olyan rendszerekkel kíván dolgozni, amelyek a systemd 2010-es megjelenését megelőzően vagy azzal egybeesnek, akkor nem árt megismerkedni a service parancs használatával is.
2. Kompatibilitás
A service továbbra is rendkívül hasznos parancs a kompatibilitás szempontjából – wrapper parancsként képes átirányítani a különböző rendszereken használt szolgáltatáskezelőre. Tervezze meg, hogy megtanulja, és az arzenál részévé tegye, ha különféle Linux rendszerekkel fog dolgozni.
3. Mögöttes funkciók
Egy másik lényeges különbség a systemctl és a szolgáltatás között a működésükben rejlik. service egy magas szintű parancs, amely átirányít egy adott rendszeren használt mögöttes szolgáltatáskezelőre, ami azt jelenti, hogy meglehetősen sokoldalú a rendszerek között. Átirányíthatja az /etc/init.d, upstart vagy akár systemctl fájlra. A systemctl parancsok eközben közvetlenül együttműködnek a systemd-vel.
4. Képesség
Ami azt illeti, hogy mit lehet elérni, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a rendszerctl teljesítménye messze meghaladja a szolgáltatást. Az alapvető funkciókon kívül – például egy adott szolgáltatás indítása, leállítása, engedélyezése vagy letiltása – speciális konfigurációkat is beállíthat a systemctl segítségével.
A szolgáltatás korlátozottabb, mivel kompatibilis a mögöttes szolgáltatásmenedzserekkel, amelyekre támaszkodik.
A rendszerszolgáltatások hatékony konfigurálása Linuxon
A service és a systemctl egyaránt hihetetlenül fontos parancsok a rendszerszolgáltatások kezeléséhez. Akár csak a legjobbat szeretné kihozni Linux-rendszeréből, akár vállalati hálózatokon szeretne dolgozni, mindkét parancs megismerése létfontosságú.
Szerencsére rengeteg nagyszerű oktatóanyag létezik, amelyek segítségével mesterré válhat a systemctl és a szolgáltatás terminálban történő használatában.